Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti vízből lehet öntözni
- közölte Nagy István.
Az agrárminiszter kiemelte, hogy a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.
Mint fogalmazott, a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra a januártól hatályos jogszabály alapján. A Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig ezek bejelentése szankciómentes lesz.
Ahogy a portál arról beszámolt, a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.
Csak becsülni tudjuk, mennyi Tele az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található. A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig.
- tette hozzá B. Nagy László.
Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen
- tette hozzá a képviselő, majd kiemelte, ezeknélkül a kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.
Címlapkép: Getty Images