A téli időszakban, a második lezárás után, bár az időjárás gyakorta közbeszólt, még inkább népszerű lett a túrázás. Olyan kirándulórétegek jelentek meg, akik elsősorban a bejáratott turisztikai látványosságokat keresik, kevésbé a természet adta élményre, vagy egy kiadós mozgásra vágynak – meséli Bakos Márton, az Írottkő Natúrparkért Egyesület munkatársa, alpannonia® projektmenedzser.
Nem csoda hát, hogy a koronavírussal a Kőszegi-hegységben jellemzően a nagyobb turistahelyek látogatottsága nőtt meg
A legtöbben, ha hétvégén a szabadba vágynak, a kiemelt látványosságokat keresik fel: elmennek az Óház-kilátóhoz vagy a Hétforráshoz, felmennek az Írottkő-kilátóhoz, ami egyébként arról nevezetes, hogy az országhatár a kilátó közepén halad át, így annak fele Ausztriához, fele Magyarországhoz tartozik.
Karácsony előtt két héttel esett először számottevő mértékben a hó, hamar bejárta a hír a sajtót. Ellepték az igazi téli hangulatra vágyók a hegyet, viszont a legtöbben a legmagasabb pontig, ameddig csak lehetett (Hörmann parkoló), autóval mentek fel. Ez akkora forgalmat generált a hegy körüli településeken, hogy például Velemben is ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. Hatalmas embertömeget vonzott ez a természeti jelenség.
- tette hozzá.
Az autóáradaton túl a legszomorúbb, hogy a hegyet a megnövekedett forgalommal együtt elárasztotta a szemét: zsebkendőktől a maszkokon át mindent találni, a hulladék mennyisége egyik napról a másikra robbanásszerűen megnőtt.
Évekkel ezelőtt a Kőszegi-hegységben azt a filozófiát találták ki, hogy „ha elhoztad, vidd is haza magaddal a szemeted…” A látványosságoknál épp ezért megszüntették a szemeteseket, felszámolták a ládákat, helyettük a nagyobb parkolókban (pl. Okmányos parkoló, más néven Kincs pihenő) szelektív hulladéklerakókat raktak ki. Táblákkal próbálják felhívni a figyelmet arra, hogyha fel tudjuk vinni a zsákunkban a tele üdítős flakonokat és a szendvicseket, ne szórjuk el a hegyen, üresen is tegyük vissza a zsákba, és szelektíven, a parkolóban dobjuk el! Nagy veszélyt jelenthet ugyanis az erdő lakóira az általunk rájuk „hagyományozott” szeméthalom, melyre ők óvatlanul, akár táplálékként is tekinthetnek…
A Kőszegi-hegységben bárki önálló felfedezéseket tehet, a hegy mindenkié…
Nincs olyan útja az erdőnek, ahol tilos lenne kirándulni. Viszont, akinek nincs helyismerete, az jobb, ha a bejáratott túraútvonalak mentén halad, vagy ha szabad (és nincs vírushelyzet), a vezetett túrákat keresi.
Érdemes azért a kevésbé népszerű útvonalakat is bejárni. Ki gondolná például, hogy a Kőszegi-hegységben található egy ritka szép völgy, amelyben 70-80 százalékos arányban, megfelelő körültekintéssel és halkan lépdelve, akár muflonokat is láthatunk. Számtalan barlang is van, amit szintén érdemes felkutatni.
Nincs olyan vad a Kőszegi-hegység erdőiben, ami az emberi életre veszélyt jelentene:
Ellenben amilyen zajt mi emberek csapunk, attól az állatok sokkal inkább félnek, ne tegyük tehát ki őket az általunk okozott sokknak, és ne csatakiáltással kommunikáljunk családtagjainkkal.
Bakos Márton projektmenedzserként kollégáival azon is dolgozik, hogy az Írottkő Natúrparkban hogyan lehetne például a kevésbé ismert forrás- és panoráma-pontokhoz is odacsábítani a túrázókat. Munkatársaival az elmúlt hónapokban olyan útvonalakat állítottak össze, amelyek között találni nyugodtabb, bámészkodósabb, 3,5–15 kilométer hosszúakat – és vannak sportosabb, komolyabb erőnlétet igénylő, 15–55 kilométeresek is:
Túráink valódi célja: a natúrpark kevésbé ismert értékeinek megismertetése, a Light körtúrák esetében könnyen megközelíthető, szinte bárki által, külön térkép nélkül bejárható, jól jelzett útvonalak kialakítása. A Hard körtúrák esetében azonban valódi kihívást jelentő körtúrákat álmodtunk meg, amelyekhez tájékozódási ismeretek, térképes és GPS-alapú navigációs készségek szükségeltetnek. A Light körtúrák tizenhárom natúrparki települést érintenek. Felfestés mellett kis, fából készült nyilak segítik az eligazodást sárga, „Light” felirattal – és a térképes fotós táblákat is meg lehet nézni útközben a túraszakaszhoz kapcsolódó fontos információkkal, érdekességekkel.
Most azon dolgoznak, hogy az összesen 22 útvonalhoz márciusig túraútleveleket is készítenek, amit kézbe is lehet venni. A túrák bármikor egyénileg is teljesíthetőek. A rovarhotel-igazolópontokon kódolt kérdéseket helyeztek el, melyekre a túraútlevél adja a válaszlehetőségeket. Az összes túra teljesítését követően az Írottkő Natúrpark irodájában emlékül pedig egy „ruhatetkót” kap a túrázó. Egy textilből készített emblémát (kategóriától függően alpannonia® Light vagy Hard felirattal), amelyet felvarrhat a kabátjára, hátizsákjára vagy a sapkájára, így igazolva, hogy teljesítette a kihívást, büszkén viselheti ezentúl az Írottkő Natúrpark alpannonia® túrázója címet.
De, ha csak kirándulni vágyunk
A szakember szerint nem mindig érdemes messzire menni, gyakran az a legegyszerűbb, ha a hozzánk legközelebb eső természeti tájban barangolunk egyet, saját környezetünkben keressük az ismeretlent… Szinte minden települést körbevesznek szántóföldek, földutakkal, amelyek között gyakran találni erdőfoltokat is. Ezekbe is érdemes besétálni, mert mikroklímaként különlegesek, és hordozzák az erdők értékeit.
Az ország másik felén, az ország legmagasabb hegycsúcsán, a Kékestetőn is hasonlók a tapasztalatok
Amikor karácsony előtt esett egy kis hó, szinte megrohamozták a kirándulók a Kékestetőt is:
Nincs is annyi parkolónk, amennyien jöttek. Nem csak azok a turisták érkeztek, akik éppen csak arra voltak kíváncsiak, hogy milyen szép a havas hegy, hanem az erdőben is sokan kirándultak
– mesélte Banka Zsolt.
Azt tapasztalják, hogy a koronavírussal jelentősen megnőtt a turistaútvonalak forgalma is. Főként persze a téli szünetben. Nem egy család csak azért érkezett, hogy megmutassa a gyereknek, milyen a hó, és milyen szánkózni rajta. Viszont nagyon kellene a hegynek a természetes hó, hogy minél előbb meg tudják nyitni a sípályákat is. Napi szinten rengeteg telefont kapnak azzal a kérdéssel, mikor nyitnak.
Banka Zsolt azt jósolja, hogy ezen a hétvégén is, 10-11 órakor már bajosan lehet majd a Kékestetőn szabad parkolóhelyet találni.
A szakember szerint nagyon fontos a túrázók és a turisták között különbséget tenni – látni a felszereléseken és a ruházaton is a különbséget, de ami igazán fontos: más a természethez, a környezethez való viszonyuk.
A túrázóknál kevésbé, de az alkalmi turisták közt gyakrabban látni, hogy „véletlenül kiesik a papírzsebkendő”. Nem tudják, hogy egy erdőben nem úgy működik a szeméttakarítás, mint egy városban. A városban külön emberek vannak arra, hogy összeszedjék utánunk a szemetet, az erdőben ilyen nincsen. Maximum egy profi túrázó, aki körbejárja a terepet.
A Kékestetőn télen is várják a túrázókat: legalább annyira élménydús, mint más évszakokban. Viszont más szabályok között kell elindulni:
Ha valaki egyénileg megy el túrázni a Kékestetőn, nagyon figyeljen a zúzmarásodásra! Ha nagyon ködös az idő, megtapad a zúzmara a faágakon, a súly miatt pedig hatalmas ágak szakadnak le - figyelmeztet.
A Kékestetőn a szélrózsa bármely irányába el lehet indulni
Az északi oldal meredekebb, nehezebben teljesíthető, de látványosabb. Ha nincs Covid-19, akkor vezetnek erre speciális „kardió” túrákat is:
Három kardió útvonaluk van: a zöld a lekönnyebb, aztán a kék, majd a piros következik, ez a legnehezebb. Egyfajta „öndiagnosztikai” túrák ezek, akik jelentkeznek ezekre az ingyenes túrákra, kapnak túrabotot és pulzusmérő eszközöket. Induláskor meg kell mérni a pulzusszámot, aztán egy folyamatos haladási sebességgel be kell érni az úgynevezett pulzusmérő pontokra, ahol mindenki rögzítheti az aktuális pulzusát. Minden életkorban más és más az egészséges pulzustartomány. A túra után a kapott értékeket egy orvos kiértékeli. Ha ez túlmegy az egészséges határon, akkor kardiológiai vizsgálatot javasol neki – de eddig még ez egyetlen túrázónknál sem fordult elő
A kardióútvonalak viszont télen nem bejárhatóak, mert keresztezik a sípályát.
Banka Zsolt azt tanácsolja, mielőtt a Kékestetőre indulunk, kérdezzünk utána, milyen az aktuális időjárás, mert a Kékestetőn sokszor nagyon más:
Amikor lent viszonylag jó idő van, akkor elő szokott fordulni, hogy a Kékestetőn tejköd van, ha pedig lent borús az idő, a felhők feletti magasságban gyakran süt a nap. Mindenképpen érdemes indulás előtt tájékozódni, és annak megfelelően öltözni.
Címlapkép: Getty Images