Nagy divatjukat élik az erdőkertek és a permakulturális kertek, nem véletlenül, hiszen a hagyományos mezőgazdasági termelés szembemegy a természettel, és a klímaváltozás okozta, megújult körülményeket és tényezőket sem tudja elég gyorsan lekövetni. Szakértőket kérdeztünk meg ezen kertgazdálkodási formák hasznáról és szükségességéről.
Az erdőkerteket úgy tervezik meg, hogy utánozzák a természetes ökoszisztémákat, szemben például az agráriumban eddig bevett szokásnál, a mezők ugyanis monokultúrákban népesítenek be hatalmas területeket, ami a természetben egyáltalán nem szokványos, és nem is létezik ilyen a mezőgazdaságon kívül. Az erdősített vagy félig erdősített rendszerek azok, amelyek az ökoszisztémának megfelelően működnek, mentesek az emberi beavatkozásoktól.
Toby Hemenway szerint a szukcesszió, vagyis a természetes növénytársulások szinte mindenütt erdővel végződnek. Minden kert erőteljesen próbál erdővé nőni, csak a fűnyíró és a metszőolló akadályozza meg a hatalomátvételben. Bozsits József, a Vidéken Jó! alapítvány elnökeként erdőkerteket is telepít.
A fenti megállapítás annyira igaz, hogy amikor az Ormánságban ingatlanokat vásároltunk, majd elkezdtük az itteni munkánkat, a területek nagy része már szinte be volt erdősülve, mivel régóta nem gondozták azokat. Nyárfákkal, akácokkal, eperfákkal küzdöttek a már régebben telepített gyümölcsfák, és persze bálványfákkal, bodza bokrokkal és más őshonos cserjékkel. Most ott tartunk, hogy védett, de még fényt is kapó helyeken kezdenek megjelenni az őshonos tölgyfák magoncai. Az ilyen területek jó részét meg is hagytuk, csak azokat a részeket tisztítottuk meg, ahol ez elengedhetetlen volt. A már korábban is konyhakertnek szolgáló területre is sok gyümölcsfát ültettünk. Ezek már termőre is fordultak és árnyékot biztosítanak az olyan haszonnövényeknek, amelyeknek a manapság jellemző időjárás – tűző nap, kevés csapadék – már megterhelő
- kezdi Bozsits József.
Az alapítvány a GreenDependent Intézet Nonprofit Kft. TreeDependent - Fákkal felelősen programja keretében kiírt pályázaton Tündérkertekből való konténeres csemetéket nyert, és az őshonos növények elültetésével is az erdőkert hatást erősítenék az érintett területeken, hogy a környéken még több őshonos, hasznos növény legyen, amivel sokat tesznek a klímaváltozás káros hatásai ellen is, és a jövő mezőgazdálkodásának magvait is elvetik a fiatalok fejében. Évek óta szerveznek a vidéki életet népszerűsítő, annak értékeihez szorosan kapcsolódó programokat. Egyik ilyen tervezett, és az Európai Unió Erasmus+ programja által támogatott nemzetközi ifjúsági projektjük címe Forest Gardening, azaz Erdőkertészet. A résztvevő, különböző uniós országokból érkező fiatalok az alapítvány erre alkalmas területein ismerhetik meg és sajátíthatják el az erdőkertek kialakításának kezdő lépéseit, illetve az ehhez szükséges tudást, gondolkodásmódot, egymástól és segítő szakértőktől, nem formális, élmény-, és tapasztalat alapú tanulási módszerekkel. Ha a járványhelyzet tovább enyhül, már idén nyáron megvalósítják a programot, és várják a magyar résztvevők jelentkezését is.
Az erdőkert fogalma már hazánkban is egyre ismertebb, az így kialakított kertek egyre népszerűbbek. Ennek oka az újdonság varázsán kívül az is, hogy bizonyos értelemben sokkal könnyebb dolga van annak a kertésznek, aki nem a természet ellen, hanem azzal együtt dolgozik, és kihasználja a biológiai sokféleségből, a sűrűn együtt élő növények miatt kialakuló mikroklímát, ellentétben a monokultúrás, sok vegyszerezést igénylő mezőgazdasági vagy kertműveléssel ellentétben. Tehát a feljebb felsorolt javak mellett, gyönyörű környezetben, vegyszermentes élelmiszerhez is juthat egy permakultúrás, akár erdőkertet is kialakító kertész, és mellesleg még trendi is az erdőkert, amellett, hogy a burjánzó természet szépsége is egyedi.
A klímaváltozás hazánkban sem kedvez a megszokott agrárgazdálkodásnak a rengeteg esőzés, a tavaszi fagyok és egyéb időjárási szélsőségek miatt. A sík mezőktől vagy kertektől eltérően a mérsékelt éghajlatú erdőkben hét réteg van: magas fák, alacsonyabb fák, cserjék, évelők, talajtakaró rétegek, gumósok és kúszónövények. Ezeket a természetes adottságokat kihasználva lehet bőven termő erdőkerteket létrehozni, melyek egyfajta öko- és biogazdálkodásként is működnek. Olcsóbb, gazdaságosabb a termelés bennük, mivel a vegyszerek árát is megspóroljuk, a növényvédőszerekre és a műtrágyázásra sincs szükség, ezket a feladatokat a jól kialakított növénytársítások elvégzik helyettünk. És pár év alatt beérik a kert, termőre fordulnak a növények, tavasztól őszig folyamatosan van gyümölcs és zöldség bőséggel.
Egy ilyen formán felépített, többrétegű rendszer esetében, bármilyen is az időjárás, a legtöbb növénynek jó a hozama. Néhánynak a termése talán gyengébb lesz, míg más növényeké gazdagabb, így kiegyenlítődik a termelés, hisz kellően rugalmasan tud alkalmazkodni az időjárási tényezőkhöz.
Ez a fajta kertgazdálkodás csak havi néhány órás törődést igényel, hisz szinte teljesen önfenntartó. Ha valakinek tehát van elegendő területe, érdemes belevágnia egy erdőkert-projektbe. Az erdőkertek szisztémája hasonló a permakultúrás kertekéhez, a növények egymással szimbiózisban élnek, nem piszkálunk bele feleslegesen a természet rendjébe. Tehát elmondhatjuk, hogy minden erdőkert permakultúrás kert is egyben, de nem minden permakultúrás kert erdőkert, de úton van afelé.
Erdőkerteket főleg már meglévő erdőkben vagy erdőszéleken tudunk gyorsan kialakítani, hisz egy fa növekedéséhez idő kell. A nagyobb kertekben a rendszer úgy néz ki, hogy vannak a magasabb erdei fák, ezek mellé telepítjük az alacsonyabb szintekre a gyümölcsfákat, azt követik a cserjék, bokrok, végül a talajszinten a haszonnövények. Az egyik cél a megfelelő árnyékolás, hogy a magasabb fák védjék az időjárás viszontagságaitól a többi növényt, akár a hőségtől, hisz a nap kiégeti a növényeket, vagy a kiszáradástól, akár a túl erős széltől. Az erdőkertben speciális védőszerepet töltenek be a növények, a természetes és a kultúrnövények szimbiózisban élnek egymás mellett a sajátos mikroklímájukban, és szépen burjánzanak is, ami a hiedelemmel ellentétben nem terméscsökkentő, hanem termésnövelő hatással bír.
Az erdőkertekbe főleg gyümölcsfákat érdemes telepíteni, a többi növény, a bokrok, cserjék ezek támogatásáért felel, de sokuknak van szüretelhető termése is, és gombatermesztésre is nagyon alkalmas az alsó szint. Minél több funkcionális növényt helyezünk el az erdőkertben, annál kevesebb a munkánk vele. A gyökérzet maga veszi fel a talajból a megfelelő tápanyagot a helyes növénytársításoknál a talaj mélyéről, de bevonzzák a hasznos rovarokat is, ahogy a kártevőket távoltartják, és biztosítják az árnyékot a talaj és az új palánták számára. A távolságokra is ügyelni kell, hogy minden növény elegendő fényhez jusson. Hogy mit mivel párosítunk az egyedi, minden környezetben más párosítások működnek igazán jól, ez némi tapasztalást igényel
- mondta el kérdésünkre Porkoláb Antal kertész.
Fontos, hogy legyenek nitrogénmegkötő növények az erdőkertekben, mintegy 25%-ot tesznek itt ki az ilyen növények. Ezek lehetnek fák: júdásfa vagy fehér akác, virágzó növények: csillagfürt vagy szagos bükköny, alajtakarók: here vagy bükköny, ehető termésű bokrok: somtermésű ezüstfa. Viszont ha jól választottuk meg a növényeket, a későbbiekben csak a szüreteléssel lesz gondunk.
Az erdőknek fontos klímakiegyenlítő szerepe van, ezért kellene, hogy az erdőgazdálkodás ne csak a fakitermelésről és fatermesztésről szóljon, hisz az erdő flórája és faunája rendkívül összetett, és a maga ősi formájában működik a legjobban, amikor is nem nagyon piszkál hozzá az ember. Ez ma sajnos nem valósul meg makroszinten, ezért igyekeznek sokan mikroszinten tenni érte, ahogy azt Gömörszőlősön is láthatjuk.
2. Gömörszőlős
Gömörszőlősön a permakultúrás kertészetet alkalmazzák, a település fenntartható faluként él a köztudatban, az itt folyó tevékenység kapcsán ökofaluként tartják számon országszerte. A fenntartható falu gyakorlati megvalósítására fejlesztettek ki egy modellt, nem élnek fel többet az erőforrásokból, mint amennyi a rendelkezésükre áll, így az ökológiai lábnyomunk is kisebb az átlagosnál. Vízöblítéses wc helyett például alomszéket használnak.
Országosan nagy az érdeklődés az életmódbeli praktikákra és a technológiai megvalósításukra. Az ember- és környezetkímélő gazdálkodás vidéki környezetben megvalósíthatóbb, mint a városokban, a szennyvíz kezelése is egyszerűbb, a keletkező zöld javakat, vagyis a szerves hulladékot újrahasznosítjuk, a vastag talajtakarásos eljárás regenerálja a talaj eredeti szerkezetét
- fejti ki Dr. Gyulai Iván ökológus, a falu és a fenntartható gazdálkodás elméleti szakértője.
A mai mezőgazdasági gyakorlat ugyanis tönkreteszi a termőtalajt, ahogy az erdőgazdálkodás is árt az erdőnek, mert ahelyett, hogy segítségül hívnánk a természetet, szembe megyünk vele. Az ásás, a kapálás, a talajforgatás megöli a talaj biológiai sokszínűségét, az itt alkalmazott mélymulcsos módszerrel viszont épp az ellenkező hatást érjük el. Ez ugyanis megfékezi a talajeróziót, meggátolja a tápanyag kimosódását, és megtartja a talajnedvességet.
A természet ősszel betemeti a talajt, a benne lévő mikroorganizmusok vagy magyarul paránylények segítik a megújulását, csakhogy ehhez rajta kéne hagyni azt a természetes talajtakarót tavasszal, ami az ősz folyamán rakódik rá. Mi itt utánozzuk a természetet. A fa helyes hasznosítására, a fatüzelésre is mutatunk példát annak, aki kíváncsi rá. Persze ez egyéni döntés, senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy a megszokott, mindennapi luxust lecserélje erre a fajta életmódra.
Címlapkép: Getty Images