Elsősorban a platánfák a gazdanövényei a kis méretű, muslicánál alig nagyobb csipkéspoloskának, amely hártyás szárnyainak szépségéről kapta a nevét. De amilyen mutatós, olyan „harapós” is. A melegedő éghajlat kedvez ennek a hetvenes években hazánkba telepedett rovarnak. A forró nyarak igazi tenyészidőszakok számukra, így egyre több a találkozásuk az emberekkel, akik nem igazán örülnek ennek, ugyanis annak ellenére csípnek, hogy eredetileg csak növényi anyagokkal táplálkoznak
- számolt be róla a szoljon.hu.
Mint írták, szakemberek szerint ezek a poloskák nem direkt keresik az ember közelségét, hiszen kifejezetten növényi kártevők. A magyarázat az, hogy a viharok, erős szelek miatt az apró kártevők szempillantás alatt lehullnak a levelekről, ágakról. Mivel tényleg apró és gyenge poloskákról van szó, így csak nehezen tudnak ismét a levelekre repülni, felkapaszkodni. Így fordulhat elő, hogy a magasból az emberre hullanak. A csípések pedig azért fordulhatnak elő, mert a bőr nedvességtartalma vonzó számukra, ebből próbálnak táplálkozni, így csípik meg a kirándulót, vagy a fák alá tévedő embereket.
Az apró ízeltlábú jelenléte egész nyáron megfigyelhető, egyedeivel még ősszel, a lombhullás előtt is találkozhatunk a platánok közelében. Mivel a kártevő a fa törzsén telel, ezért egy tavaszi lemosó permetezés is gyérítheti az áttelelő egyedek számát. A tavaszi kirajzáskor az imágók ellen folytatott védekezés a leginkább eredményes. Mivel ezek a fák általában közterületen állnak, a települési önkormányzatokra hárul a védekezés felelőssége. A lakosságnak marad a szúnyogháló
- tették hozzá.
Címlapkép: Getty Images