Folyamatosan alkalmazkodnak
Sajnos, sok-sok félreértést tapasztalunk a témával kapcsolatban, sőt kifejezetten ellenséges hangvételű megjegyzések is érkeztek hozzánk. A leggyakoribb „vád”, hogy a vadászok csak öncélúan lövöldöznek, jókedvükben ölnek. Sokszor hangsúlyozzuk, hogy ez nem így van. A ragadozók esetében szem előtt kell tartanunk az okozott kárt, valamint közegészségügyi veszélyhelyzetet
- tájékoztatta a szon.hu-t Fazekas Gergely, a megyei vadászkamara titkára.
A ragadozók – legyenek szőrmések vagy szárnyasok – az idők kezdete óta konkurenciái az embernek. Elég, ha csak a népmeséket nézzük, többnyire a farkassal, rókával, medvével kerül összetűzésbe az egyszerű honpolgár. Többnyire az embernek okozott kár volt az összetűzés alapja. A környezet az ember jóvoltából egyre változik, és a ragadozók, alkalmazkodóképességük és kiváló érzékszerveik révén folyamatosan alkalmazkodnak ehhez. Olyan helyeken is megjelennek, ahol ez egy-két generációval korábban elképzelhetetlen lett volna.
A róka kiemelkedően intelligens, és nagyon könnyen alkalmazkodik az ember kínálta lehetőségekhez. Gyorsan feltérképezi, hol talál rendszeresen maradékot, kint felejtett kutya- és macskaeleséget, és a szemtelenségig bátorrá válik ezek megszerzésében. Szinte észrevétlenül beköltözött a falvakba, sőt a városi üres telkekre. A dolmányos varjú és a szarka már régóta költ a parkokban, a borz pedig sokszor otthonosabban mozog a gyümölcsösünkben, mint mi magunk. Ehhez jön az aranysakál, ami még keresi helyét a hazai ökológiai rendszerben, de egyre bátrabban közelít az ember lakta helyekhez
- folytatta a szakember.
Táplálkozásukkal nemcsak a vadászható vadfajok állományát tizedelik, de sok esetben a házi szárnyasok, sőt kisebb házi kedvencek (nyúl, macska) sincsenek biztonságban. Mindez nem volna alapvetően baj, hiszen ezért ragadozók, de ezek a fajok olyan betegségeket terjesztenek, melyek az emberre nézve is igencsak veszélyesek.
A veszettség közismert, de az aprósejtes galandféreg még újszerű élősködő hazánkban. A rühesség sem csak a szőrmés állatok sajátja, az ember is elkaphatja. A bolhákról nem is beszélve. Mindegyik fő terjesztője a róka és vélhetően a sakál. A borz sem marad el azonban tőlük, mert bár sokkal tisztább állat, de testtömegarányosan sokkal több belső élősködőt visel el, mint például az ember.
Ezek petéit, lárváit folyamatosan ürítheti a környezetébe, veszélyeztetve háziállatainkat s magát az embert. Vagyis a cukiságfaktor mellett van itt számos biológiai kockázat a ragadozókkal kapcsolatban. Éppen a betegség terjedésének csökkentéséért a vadászoknak kötelezően elejtendő darabszámot írnak elő a ragadozókra.
Ennek nem teljesítése miatt szankcióval sújtják a vadásztársaságot, vagyis messze nem csak öncélból gyérítik azokat.
Télen és kora tavasszal
A gyérítés fő időszaka a tél és a kora tavasz. Egyrészt ilyenkor többet mozognak a ragadozók, másrészt ekkor még jellemzően nem születtek meg az utódok, így a szülők elejtésekor nem maradnak utánuk éhező apróságok. Ne ítéljük el hát a vadászokat, hiszen nem kiirtják a ragadozókat, hanem csak csökkentik a számukat. Ezt sem öncélúan teszik, hanem a hasznos vad és embertársaik egészségének megóvása érdekében.
A legfontosabb tudnivalók
Minden vadászható szőrmés és szárnyas kártevővel részt lehet venni a közös teríték elkészítésében. Az elejtéshez csapdát, lőfegyvert és kotorékozást használhatnak a vadászatra jogosultak. A terítéket egyéni és vadásztársasági kategóriában fogják értékelni a szervezők. A ragadozógyérítési hét időtartama ebben az évben március 5-től 12-ig tart. A közös teríték elkészítésének időpontja: március 12. délelőtt 10 óra.A közös teríték elkészítésének helyszíne: Buj, Vinnai-vadászház.
Az érdeklődő vadászatra jogosultak még március 4-én is jelentkezhetnek a 06-30/239-4635-ös vagy a 06-30/239-4636-os telefonszámon, valamint a következő e-mail-címen: omvk.szabolcs@gmail.com.
A gyérítési hét részletes leírása, a legfontosabb tudnivalók megtalálhatók az omvk.hu oldalon.
Címlapkép: Getty Images