Ahogy a vidéki stílus újra népszerű lesz, úgy nő meg az igény a kemencék építésére is. De egyre többen vannak, akik modern kialakítású lakásukba szeretnének egy letisztult stílusú kemencét.
Hatékonyan fűthetjük be vele a házunkat, de a kemence valódi lényege az étel, amelynek teljesen más íze van, ha benne készül. A legtöbben a kertünkbe tervezzük a kemencét, köré gyűlve egy családi vagy baráti összejövetel még hangulatosabbá tehető.
Hagyományos búboskemence és dongaboltozatos kemence
Hazánkban a leggyakoribb a búbos vagy boglya- és a dongaboltozatos (más néven alagút-) kemence. Előbbi az Alföldön, utóbbi inkább a Dunántúlon terjedt el: agyagból és tömör téglából készülnek. Míg a búbos kemence kör alapterületű és kupolaszerű „búbbal” rendelkezik, addig a dongaboltozatos kemence téglalap alapterületű, boltozata a pincééhez hasonló.
A búbos-, avagy boglyakemence története
A boglyakemence építése az újkor elejére fátlanná vált alföldi táj adottságaihoz való magas szintű alkalmazkodás példája. Valamennyi hagyományos tüzelő berendezésünk közül a boglyakemence fennmaradása, továbbélése szembetűnő. Nem véletlen, hogy a falusi, mezővárosi értelmiség lakáskultúrájában is csak az 1920-as évek után indult meg visszaszorulása. Ez a szívós továbbélés a magyarázata annak, hogy a boglyakemencék építésében a legutóbbi évtizedekig sok technikai, szerkezeti, formai újítást vezettek be. Így a karóvázra való építés, illetve a tetőcserép darabokból való falazás gyakorlata volt terjedőben.
Az eredetileg főként szabad kéményes füsttelenítéshez kapcsolódó tüzelőszerkezet a zárt kémények terjedése után is használatban maradhatott a kulinás kémények kialakítása révén. – A boglyakemencéknek számos kisebb-nagyobb regionális körzetre jellemző helyi alaki változata fejlődött ki, építésükkel specialista réteg foglalkozott, mesterségbeli tudásuk, technikai színvonaluk szinte a céhes iparosokéval egyenértékű volt.
A középmagyar háztípus lakáskultúrájának egyik legfontosabb, esztétikailag is kiemelkedő értékű eleme még a legutóbbi években is a búboskemence. Sajátos, hogy az Alföldön a boglyakemence építéstechnikája, formája közvetlenül befolyásolta a szabadban álló és a konyhai, falon kívülre épített sütőkemencék kialakítását.
Az évszázadok óta használt magyar alföldi búbos kemence építéséhez napjainkban válogatott, kiváló minőségű, hódfarkú agyagcserepet és samott téglát használnak alapanyagul. Egyedülálló kialakításuknak köszönhetően minden kemence többfunkciós: a kemencetérben sütésre, a kémény torokrészben grillezésre és bogrács felállítására van lehetőség.
Kemencét építeni leginkább tavasz végén vagy ősszel a legjobb
A búboskemencék agyagcserépből és agyagból, sárból készülnek, míg a dongaboltozatos kemencék homokos agyagból és tömör téglából. A lábazat kitöltéséhez felhasználhatunk homokot és földet is. Ha beton alapra építjük kemencénket, szükség lesz egy kevés cementre is. A külső burkolatot pedig meszelni vagy vakolni érdemes. A tűztér alját, a lábazatot téglából vagy kőből szokás elkészíteni.
Kültérre dupla falú kemencét érdemes építeni, mivel a felfűtés végétől a parázs eltávolításáig – ami között akár 10 óra is eltelhet – 120°C-os is lehet a tűztere. Mivel nem szükséges újra és újra felfűteni, ezért alkalmas több étel elkészítésére is. Beltérre inkább a búbos, más néven a boglyakemencét ajánlják a szakemberek, hiszen egyetlen fogás elkészítése melléktermékeként egy kisebb házat is felfűt.
Kemence árak
- Kerti konyha alföldi búbossal, sparhelttel, kuckóval és előkészítővel: felhasznált anyagok és munkadíj: 1080000 - 120000 Ft.
- Kemence és sparhelt a házban: felhasznált anyagok és munkadíj: 990000 - 110000 Ft.
- Kemece és grillező szaletli alá: felhasznált anyagok és munkadíj: 950000 - 1000000 Ft.
- Klasszikus nagy pocakú kemence: felhasznált anyagok és munkadíj: 830000-890000 Ft
- Alagút kemence, grillező és előkészítő asztal bontott téglából építve: felhasznált anyagok és munkadíj: 1080000 - 1100000 Ft
Kemence építése otthon lépésről lépésre
- A kemence felépítése: kő alapépítményre helyezett vesszőváz és 15 cm vastag agyagtapasztás
- Vázrendszere: mogyorófavessző-fonat, nyers, jó minőségű
- A tűztalaj anyaga: 6 cm vastag, kissé képlékeny, tömörített agyag, 10% aprított szalmaadagolással.
- Füst kivezetése: A füst kivezetését egy nagyméretű fél téglával letakarható és szabályozható nyílással kell megoldani úgy, hogy a belső térben a nyílás magassága felett legalább a tévő magasság felének megfelelő hőcsapda alakuljon ki.
- Hőcsapda: Az a tér, amely a beáramló levegő és a kémény nyílásán kiáramló füstgáz útvonalát nem érinti, de a hő akkumulálódása végbe tud menni. A tér fölött beépített agyag az elsődleges hőtároló, ami a belső, felső sugárzást végzi.
- A kemence kiszárítása: Az agyagkemence természetes száradását nem kell kivárni, két-három napos szikkadás után célszerű megkezdeni a szárító fűtést. A szárítás lassú legyen, de folyamatos.
A teljes kiszáradás után kívül-belül tömörítsük be agyaghabarccsal a felületeket. Üzembe helyezés: Ha a tömörítések is megszáradtak, a külső felületet akár le is meszelhetjük. A füstkivezetéshez készítsük oda a téglát, amivel a huzatot is szabályozhatjuk, és a kemencét lezárhatjuk. Fontos, hogy a kemencénket olyan helyre építsük, ahol nem éri állandó esőzés.
Címlapkép: Getty Images