Az Országos Meteorológiai Szolgálat megosztott arról egy tanulmányt még júliusban, hogy a Dunától keletre a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget. A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában is 150-200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. Az aszály a legdurvábban tehát a magyar Alföldet sújtja hazánkban.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint pedig 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein januártól július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. Vízgyűjtőknél már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál. Az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.
Klímaváltozás: velünk marad az aszály és a hőség
Nem titok, hogy hazánk éghajlata változik, egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. A Dunántúlon, különösen a déli területein eddig is megteremtek olyan gyümölcsök, amelyek az ország keleti felében eddig rendszeresen kipusztultak a téli fagyban, hidegben. De néhány éve fordult a kocka, és a Tiszától keletre is egyre alkalmasabbá válik a klíma a mediterrán gyümölcsök termesztésére.
Az Oázis Kertészet kertészmérnöke, Kasza Zsuzsa adott nekünk tanácsokat, hogy mely gyümölcsfák ültetésén érdemes elgondolkoznunk, ugyanis a következő évtizedekben ezekre kell átállnunk, ha termő fákat szeretnénk.
Az avokádó, a papaya, a mangó vagy éppen a citrusfélék üvegházban jól tarthatóak itthon, ezek az inkább trópusi, mint mediterrán növények azonban nem bírják a mi telünket, állandó 10 fok feletti hőmérsékletre van szükségük, és persze párás levegőre. A mediterránnak tartott gyümölcsök közül a füge a Dunántúlon régóta megél, de jó pár éve sikerrel lehet telepíteni a Tiszától keletre is, annyit melegedett, változott az alföldi mikroklíma, hogy fügét már csemeteként is is átteleltethetünk. A kivi, a gránátalma és a termő olajbogyóval már kicsit másabb a helyzet, ezeket a fákat ugyanis hazai körülmények között még mindig elő kell nevelni ahhoz, hogy aztán átteleljenek
- kezdte a felsorolást Kasza Zsuzsa.
A magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. A FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - ami néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek.
A magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet. Ezért nagyon nagy jelentőségű a 80%-os támogatási intenzitású VP-pályázat fagyvédelmi technológiák létesítésére
- mutatott rá Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke az Agrárszektor kérdésére.
A túlélésért küzdenek a gyümölcstermők és a gyümölcsfák
Nógrád megyében, azon belül is Nógrád községben termelő Holma Balázs málnával foglalkozik, és elmondása szerint csak azért nem adja fel, mert a szüleitől örökölte a mezőgazdasági vállalkozást, ő tulajdonképpen belenőtt az egészbe. Idén először nem tudtak ribizlit értékesíteni a Szobi Gyümölcsöskertben.
Évek óta aszály van ezen a vidéken, a szakemberek pedig úgy tartják, hogy 35 fok felett leáll a gyümölcs működése. A cseresznyénk sem volt jó idén, a hó közbeszólt. 10 hektáron terem őszibarackunk és hat hektáron sárgabarack, előbbi elfogadható mennyiségben és minőségben lesz, utóbbiból jó, ha lesz 10 kg leszedhető egy hektáron; elfagyott a virág.
- mondta el korábban kérdésünkre Nagy Éva őstermelő.
A jövő gyümölcsfái: gránátalma, kivi, füge, datolyaszilva és olajbogyó
Ez a gyakorlatban annyit jelent, tudtuk meg a kertészmérnöktől, hogy fajtája válogatja, de el kell érniük ezeknek a fáknak (olajfa, gránátalma, kivi, füge, datolyaszilva) egy bizonyos kort, a törzsvastagságuktól függően lehet őket kiültetni a hazai kertekbe. Ha van akkora a száruk vagy törzsük átmérője, mint az öklünk, akkor jó esély van a megmaradásukra.
Évben nehezebb megmondani, hogy mennyi az ideális, de gondoljunk csak bele, egy olajfa elél hatszáz évig is. Mire eléri azt a kort, hogy termőre forduljon, el kell telnie néhány évnek, és akkor már biztonsággal kiültethető a télikertből, védett teraszról a kertünkbe. Az olajfa híres arról, hogy igénytelen, ha tehát egyszer már áttelelt a kertünkben, nagyon szívós, és termést is fog hozni rendszeresen, még a szárazságot, a hőséget is elviseli. A ceruza vastagságú olajfa ára nálunk 13900 Ft, a törzses, ami már gond nélkül kiültethető, 50000 forint.
Nagyon fontos, hogy ezeket a fákat öntözzük, nem kell hetente, elég kéthetente, akkor viszont legalább 50 liter vizet öntsünk egy kifejlett példány tövéhez. ugyanis csak így juthat le a mélyebb rétegekhez, a gyökerekhez a víz, amit aztán a fa hetekig eltárol. A légköri szárazsággal szemben is védekezhetünk, ha időnként vízpermetet fújunk rájuk. Ne felejtsük, a mediterrán térségben általában párásabb a levegő, mint nálunk. A gránátalma bőrszerű levelével jól megtartja a vizet, gazdálkodik a nedvességtartalmával, a kivi viszont hajlamos a kiszáradásra.
Az olajfa 20 éves korára fordul termőre, ha tehát olajbogyó-termesztésre adnánk a fejünket, ezzel mindenképp számoljunk. Azt is jó, ha tudjuk, hogy a gránátalmának és a kivinek nagy a vízigénye, ahogy a citrusféléknek is, tehát rendszeresen öntöznünk kell majd a csapadékszegényebb időszakokban. Ezek a csemeték már 4000-5000 forintért megvásárolhatók, de eleinte vigyázni kell az átteleltetésükkel.
Arra is figyeljünk, ha mediterrán fát ültetünk ki a kertbe, hogy lehetőleg fagymentes helyre tegyük, két házfal közé, sarokba, és a fagyok ellen telente védjük, a gránátalmát mindenképp, a kivi jól áttelel. Egyelőre ugyanis nálunk még vannak fagyok, de az is előfordulhat, hogy 50 év múlva már egyáltalán nem lesznek. Át fog alakulni a növényzet, alkalmazkodni fog, egyes fajok eltűnnek, mások meghonosodnak majd.
Ezeknek a növényeknek a vegetációs hőösszegéhez, a gyümölcsbeéréshez bőven elég a mi nyári hőmérsékletünk, nem kell nekik melegebb, viszont öntözni kell őket a szárazságban. A datolyaszilva is bírja mínusz 17 Celsius fokig, ahol pedig a szőlő megterem, ott a kivinek is alkalmas a klíma, sőt, a kivi jobban bírja a hideget a szőlőnél, de vele ellentétben sokat kell öntözni
- osztotta meg velünk Harcz Endre, aki Becsehelyen már évtizedek óta termeszt nagyüzemben mediterrán és szubtrópusi gyümölcsöket, kiviből és datolyaszilvából több tonnát évente. Fügéből is terem a kertészetükben bőséggel, ráadásul a füge egyik fantasztikus tulajdonsága (ritka fás szárú növények esetében), hogy évente két érési szezonja van, és sok fajtánál az első és másodtermés majdnem azonos mennyiségű.
Eltűnhetnek az őshonos gyümölcsfák: veszélyben a barack, a dió
Európa legészakibb kajszibarack-termelő országaként hazánkban közel 5300 hektáron terem ez az igazán sokoldalúan felhasználható gyümölcs. Azt, hogy milyen és mekkora lesz a termés, minden évben a tavaszi fagyos napok száma határozza meg. Idén nem érte jelentős fagykár a kajszit, az aszály viszont megviselte az őszibarackkal együtt, a közel 26 000 tonna kajszitermés nem számít rekordnak
- mondta el korábban a HelloVidéknek Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
Kasza Zsuzsa kertészmérnök szerint az éghajlati zónák eltolódásával megváltoznak lassan a feltételek a növények számára is.
A csonthéjasok közül a szilva, a körte és az alma jó eséllyel túléli majd a változást, de a barackféléknél, a kajszinál ez kérdéses lehet. Valószínűleg a szárazságtűrő, pikkelylevelű, bőrnemű, tűlevelű fajok törnek majd előre, amilyen a kaktuszfüge is. Ezek a növények tudják maguknak szabályozni a párologtatásukat, így megtartják a vizet a leveleikben. Ezzel szemben például a dió, bár látszólag jól tűri a meleget, de nagy a vízigénye, és mivel jelenleg pedig egyre lejjebb húzódik a talajvíz, ez az eddig őshonos fák vízfelvételét is gátolja.
A szakember azt is elmondta, hogy a mediterrán vagy szubtrópusi fákat sem kell olyan helyre ültetni, ahol egész nap a tűző nap éri őket, nincs erre igényük, a száraz alföldi levegőn, ha egész nap a napon állnak, a rekkenő hőségben, hamar elszáradhat a levélcsúcsuk, ami a növény kiszáradásának egy figyelmeztető jele. Kapnak elég napfényt a vegetációs időszakukban a gyümölcsterméshez hazai körülmények között is.
Címlapkép: Getty Images