Szeptember 23-án kezdetét vette a csillagászati ősz, az Északi-sarkon pedig a fél évig tartó éjszaka. Október elején rég nem látott mértékű hófelhalmozódás kezdődött Szibériában, október 9-ére a hóval borított terület nagysága 9 millió négyzetkilométerre gyarapodott. Ez volt 2009 óta a második legnagyobb kiterjedés. Mindez korai hidegbetöréseket eredményezhet hazánkban is.
Ha a poláris örvény erős, akkor lényegében bezárja a hidegebb levegőt a sarki területekre, ami enyhébb telet eredményez az Egyesült Államokban és Európa nagy részén. Ilyenkor felerősödnek a nyugat-kelet irányú (zonális) áramlások, amelyek az óceán felől enyhe légtömegeket szállítanak a kontinens belsejébe, írja az Időkép.
Mit is jelent ez? Több évtizedes megfigyelések alapján
Minél nagyobb területet borít be ugyanis hó, annál erősebb téli magasnyomású rendszer alakulhat ki Szibéria fölött. Ez több függőleges energiát segít feljuttatni a sztratoszféra, ami ott a hőmérséklet emelkedéséhez vezethet. Európa közelében, így a Barents-Kara-tengeren jelenleg az átlagosnál kevesebb jég található, amely szintén a poláris örvény gyengülését eredményezheti.
Mindez korai hidegbetöréseket eredményezhet, viszont az, hogy ez kontinensünk mely részén következhet be, természetesen az anticiklonok és ciklonok elhelyezkedésétől is nagyban függ.
Hazánkban jelentősebb téli periódusok akkor alakulhatnak ki, ha a Brit-szigetek térségében vagy Skandinávia fölött jelenik meg blokkoló anticiklon, ekkor ugyanis északias, utóbbi esetben keleties-északkeleties áramlással hideg, fagyos levegő indulhat meg Európa középső területei fölé, amely a Földközi-tenger medencéje fölé érve mediterrán ciklonokat generálhat.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a szibériai hótakaró nagymértékű felhalmozódása és az átlagosnál kevesebb tengeri jég Európa közelében könnyebben zavart okozhat a poláris örvényben, akár már november-december folyamán, amely korai hidegbetöréseket vetíthet előre.
Címlapkép: Getty Images