A tél utolsó hónapjába fordultunk, ám eddig maximum csak a naptár szerint vehettük észre, hogy a leghidegebb évszakban vagyunk. Sokszor ugyanis szinte tavaszias volt az idő. Mindez pedig rossz hír a termelők számára is, mivel, ha hirtelen betörnek a fagyok Magyarországra, akkor rengeteg növényt érheti kár. Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, azonban egyre nagyobb területen találkozhatunk vízborítottsággal, ami szintén gondot okoz. Fel van tehát adva ismét a lecke az agrárium szereplőinek - írta az Agrárszektor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárszektornak közölte, hogy a szokatlanul enyhe időjárás jelentős csapadékkal párosult, ami a talajok telítettségét kellően növeli a nagy fokú aszályt követően. Sok esetben tapasztalható, hogy a felső réteg számos helyen telítetté vált, azonban jó néhány területen az alsóbb rétegek esetében még mindig szárazsággal találkozunk. Az enyhe idő következtében a termoindukció hatására az őszi kalászosok vernalizációja romlik, mely a generatív szakaszt ronthatja. A korán elvetett állományok esetében ez a folyamat viszont már decemberben lezajlódott, így a fotoperiodusok, a megfelelő hosszú nappali megvilágítás kedveznek a fejlődésnek.
Jelentősebb probléma inkább a károsítók megjelenése, főként az őszi káposztarepce esetében a repce szárormányos, mely ellen a vízborított területeken nehéz a védekezés. Az őszi kalászosok esetében a vírusvektorok és néhány levélbetegség már komoly problémát okozhat a hőmérséklet és csapadék függvényében. A NAK egy nagyon fontos dologra felhívta a termelők figyelmét: amennyiben 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodnak, és szántóföldi kultúrában végeznek rovarölő szeres kezelést, akkor naprakészen, a kezelést követő 24 órán belül jelentési kötelezettségüket teljesíteniük kell a Nébih felületén!
Mivel az ország nagy részén nem esett tartósan fagypont alá a hőmérséklet, ez negatív hatással lehet a növényfiziológiai folyamatokra is, ráadásul számos növényvédelmi problémát generálhat az enyhe idő.
A megzavart vegetációs ciklus a gyümölcsfákra kifejezetten veszélyes lehet. Az elmúlt években és a közeljövőben is a gyümölcsösök fagykár kérdéskörét már nem a téli fagykár határozza meg, hanem döntően a tavaszi fagykárosodás, amely a szélsőséges időjárásból adódik. Az enyhe időjárás során a nedvkeringés, a rügyek megindulását követően jelentkező fagyos periódusok visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést. Az alacsony hőmérséklet okozta fagykárok akkor érik a növényt, amikor a hőmérséklet tartósan a növények tűrőképességi határa alatt van
- tudatta a NAK.
Hozzátették, hogy nem igazán szokott komoly fagykárosodás lenni a téli nyugalmi időszakban, hiszen a gyümölcsfajok nagy része ilyenkor akár a -20 Celsius-fokot is gond nélkül elviseli. Főleg a tavaszi virágzáskor azon gyümölcsfajoknál fordulhat elő fagykár, amelyek termeszthetőségük északi határán helyezkednek el Magyarországon - ide tartozik a csonthéjas gyümölcsfajok közül többek között a mandula a kajszi és az őszibarack is.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images