Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg Magyarországon, amelyek megismerése és a velük szembeni környezetbarát védekezés kidolgozása ma is az egyik legfontosabb feladata a szakembereknek és a kertészeknek is. Nem csoda tehát, hogy márciusban sem ülhetnek nyugodtan a kertbarátok, hiszen már kora tavasszal több kártevő is pusztít a veteményesekben. Hogy melyek ezek? Hogy védekezhetünk ellenük? Ennek jártunk most utána!
Súlyos károkat tudnak okozni a kártevők, nem csak a nagy gazdaságokban, de a helyi termelők földjein sőt, a saját kiskertünkben is. A legtöbben azért nevelnek saját termést, hogy ezzel bevételre tegyenek szert, vagy éppen saját maguknak spóroljanak ezzel is. Nem csoda, hogy egyre inkább fókuszba kerül a növényvédelem, azon belül is a környezetkímélő, környezetbarát módszerek.
Persze sokat változott a világ, a klímaváltozás hatására egyre több alig ismert kártevő bukkan fel a kertekben, melyek ellen újabb és újabb megoldásokat kell találni a szakembereknek. A téma fontos, így számos kutatás született velek kapcsolatban, melynek eredményeit folyamatosan publikálják a szakemberek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK). Ebben a kiadványban többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatunk. A számos színes képpel illusztrált kötetben ezért az idegenhonos és inváziós károsító fajok mellett bemutatják a környezetbarát védekezés lehetőségeit, például az egyes idegenhonos gyomfajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi alkalmazását. De szó esik még egy, a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.
Nincs nyugta a kertészeknek, márciusban támadnak az első kártevők
A kötet kapcsán megnéztük, mely kártevők élednek fel már márciusban, illetve, hogy mit lehet ellenük tenni. Hihetetlen, de már ilyenkor megjelennek az első levéltetvek, a káposztaféreg is munkához lát, felbukkannak gyakorta a meztelencsigák is.
Csigák mindenhol
Magyarországon körülbelül 30 meztelencsiga faj él. Ez a szám folyamatosan változik, az elmúlt három évben két faunára új faj került leírásra Magyarországon, és több idegenhonos faj publikálása folyamatban van. Jelenlegi tudásunk alapján a meztelencsiga fajok közül körülbelül 5–10 inváziós és/vagy tényleges vagy lehetséges kártevő.
A legfontosabb meztelencsiga kártevők a spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris), a hálózatos meztelencsiga (Deroceras reticulatum), a sárgaszalagos meztelencsiga (Arion fasciatus), a budapesti meztelencsiga (Tandonia budapestensis), a pincelakó meztelencsiga (Limacus flavus) és potenciálisan két, Magyarországon újonnan felfedezett faj: a feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus), valamint a malaccsiga (Tandonia kusceri).
Legtöbbször friss, zöld leveles és húsos termésű haszonnövényeket (saláta, uborka, káposzta, eper) pusztítanak, de van köztük földalatti növényi részeket, gyökérzöldségeket, burgonyát fogyasztó faj (budapesti meztelencsiga), vagy készletkártevő is (pincelakó meztelencsiga).
Alattomos levéltetvek
Rengeteg virág érkezett a boltokba, áruházakba a nemrég ünnepelt nőnapra vagy a közelgő anyák napjára. Nem is gondolnánk, milyen veszélyforrások lehetnek ezek a növények!
A hagymás dísznövényeket szinte kizárólag vegetatív úton szaporítják így a vírusos betegségek előfordulása igen gyakori, ami jelentős növény-egészségügyi problémát okoz. A vírus fertőzött növények semmilyen kezeléssel nem gyógyíthatók, ráadásul a tünetek a fertőzést követő évben jelennek csak meg a növény levelein és virágain. A növényeket nyugalmi állapotban szállítják, ezért a vírusokra jellemző mozaik, levél- és virágtüneteket csak néhány hónap elteltével lehet megfigyelni, amikor a vírus átvitelért felelős állatok – főként levéltetvek – már szétterjeszthetik a környező haszonnövényeken vagy gyomokon a kórokozókat.
Nem is gondolnánk, de a legtöbb növényi vírust levéltetvek terjesztik! A legismertebb tavaszi hagymások a hóvirág, a nárcisz, a jácint és a tulipán - ezért ők kifejezetten veszélyben vannak ilyen szempontból.
Apró káposztafaló
Mielőtt kifejlett lepke lesz belőle, addig hatalams pusztításokat végez a lepke hernyója. A koratavasszal elvetett leveles zöldeket, leginkább káposztaféléket rágcsálja meg. Ráadásul nem is mindig egyszerű észrevenni, ugyanis a zöldségek alsó részeiben húzódik meg, kicsiny petéi enyhén görbült ék alakúak.
A hernyó hossza maximum 50 milliméter. Fejét szilárd tok borítja. A frissen kikelt (vagy éppen vedlett) hernyó bőre igen puha. Néhány óra alatt a némileg megszilárdul, de mindvégig hajlékony és érzékeny marad. A leveleket két erős rágójukkal falják. Három pár erős torlábukkal haladnak. Testük hátulsó részén további öt pár bőrnyúlvány található; ezek az úgynevezett potrohlábak.
Bábja sárgászöld vagy sárga, fekete pöttyökkel. A zömök, hengeres, viszonylag merev báb felületét élek, lécszerű kiemelkedések és dudorok teszik egyenetlenné. Alapszíne attól függ, hogy zömmel milyen színű környezetben élt hernyó korában.
Hogy védekezzünk ellenük?
Ahogy az idő tavasszal elkezd felmelegedni, a rovarkártevők is megjelennek a kertekben és a földeken. Legnagyobb számban a levéltetvek különböző fajai támadják meg növényeket, amelyeknek egy év alatt akár 10-12 nemzedéke is kialakulhat, ezért szinte egész évben oda kell rájuk figyelni. A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mind lehet hatékonyan védekezni.
Ha a levéltetvek megjelennek valamelyik növényen, nem kell rögtön bevásárolni permetszerekből. Vannak olyan természetes módszerek, amelyek bevethetőek a kártevők ellen, ráadásul a háztartásban található szerekkel is hatékonyan fel lehet lépni a rovarok ellen: ilyen például az ecet, szódabikarbóna és más, minden konyhában és fürdőszobában megtalálható anyagok alkalmazása, bár ezeket jellemzően csak a kisebb, könnyebben elérhető növényeknél lehet használni, egy nagyobb bokrot vagy fát már nem lehet kezelni ezekkel.
A csigák esetében már durvább megoldásokra is szükség lesz. Bábel László okleveles kertészmérnök korábban már megosztott a HelloVidékkel pár hasznos praktikát, amikkel véget vethetünk a csigák rémuralmának. Ilyen például a csigakerítés, a sörcsapda, de akár a jól időzített öntözés, vagy a megválogatott növények is segíthetnek elűzni őket a kertünkből. Erről többet korábbi cikkünkben olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images