Gazként irtjuk, pedig főzeléknek is kiváló ez a zöld szupernövény: minden kertben megterem

A csalánlevél gyűjtésének ideje áprilisban tetőz, hiszen, ilyenkor még széleskörűen felhasználható a zsenge növény, amely egyben kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás. A középkorban háborús időkben a kendert helyettesítették vele, fonalat és szövetet készítettek belőle, de el is fogyasztották, főleg csalánlevesként, hisz egy-egy várostrom idején sokszor nem akadt más ennivaló a várnépnek az ostromzár alatt, mint az árokparton vagy szinte bárhol megtermő, igénytelen gyomnövény: a csalán.

Mára már persze csak a mezőgazdaság tartja gyomnövénynek, egyébként is inkább a szapora és igénytelen volta miatt ragadt rá a nem túl hízelgő jelző a növényre, hiszen számos gyógyhatása ismert.

A friss csalánhajtás talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. Jó köszvényre, magas vérnyomásra, pangásos szívelégtelenségre, szénanáthára, menstruációs fájdalmakra, skorbutra, levele vér-, és vesetisztító, reuma, cukorbaj, hajhullás és aranyér esetében. A- és C- vitamint, vasat, ásványi sókat tartalmaz.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az életünkben az éghajlatáltozás, az egészséges táplálkozás és minden, ami ezzel a két szegmenssel összefügg. A helyi ökoszisztéma adottságainak a maximális kihasználására, a biodiverzitás megőrzése mellett annak előnyeire és lehetőségeire irányítja a figyelmet 2019 óta Medveczki Zoltán erdész szakirányító és gomba szakellenőr:

Vannak fagyálló növényeink is, amelyek a mínuszokat is jól bírják, februárban nő a salátaboglárka, a csalán, a tyúkhúr, a zamatos turbolya és a vadsnidling is bírja a fagyot, természetes fagyálló van bennük. Én ebben a változó világban felelőtlenségnek tartom, hogy óriási ökológiai lábnyommal élünk, gondolok itt például arra, hogy olyan élelmiszereket eszünk, használunk – ez az egész fejlett világra jellemző – mint a pálmazsír, a kesudió, a trópusi gyümölcsök, hogy csak néhányat említsek, mikor a magyar erdők tele vannak ehető vadnövényekkel, a magyar hagyomány 360 ehető erdei vadnövényfajt tart számon, ami már önmagában egy nagy szám, de valójában 600 erdei vadnövény található a hazai erdőkben, mezőkön. Van olyan növény, amit gazként irtunk, pedig rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz. Ilyen a csalán is, aminek most van itt a szezonja, de egész nyáron terem, sőt a telet, a mínuszokat is bírja. Nem véletlenül etették annak idején falun a kacsákkal a csilántot, ahogy népiesen mondják, de levest is főztek belőle így tavasszal.

Árokparton terem, mégis igazi csodaszer

A csalán évszázadok óta az egyik legnépszerűbb gyógynövény, vitaminokban, ásványi anyagokban és értékes fitonutriensekben gazdag, külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Ráadásul nem szükséges kínoknak kitennünk magunkat, ha szeretnénk kihasználni a gyógyhatásait, hiszen számos formában, például teaként, tinktúraként, kapszulaként is alkalmazhatjuk.

A csalánszőr hangyasavat, acetilkolint, szerotonint és hisztamint tartalmaz, ezért fájdalmas és égető a csaláncsípés. Fontos gyógynövény, de számos hazai lepkefaj tápnövénye is. Régebben a növény friss hajtásával ütögették a reumásokat. Teáját évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. Erősítő, vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórésze. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik hajhullást csökkentő, hajerősítő hatása miatt.

Sokoldalúan felhasználható a jótékony, zöld növény

A csalánt régóta használják a különböző ízületi problémák, mozgásszervi betegségek, reumás panaszok enyhítésére. Szerencsére nemcsak helyileg alkalmazhatjuk, kapszula vagy tea formájában is hatásos, ugyanis gyulladáscsökkentő vegyületeket tartalmaz, a mikrotápanyagok (pl. a kalcium vagy a magnézium, a C- és K-vitamin) pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a csontjaink és az ízületeink erősek, rugalmasak és ellenállóak maradjanak.

A csalántartalmú étrend-kiegészítőket a férfiaknak is érdemes szedni, különösen az idősebbeknek, elsősorban azért, mert igen jó hatással van a prosztatára, enyhíti a prosztatamegnagyobbodással összefüggő kellemetlen tüneteket, természetes vízhajtó hatásának köszönhetően pedig segít eltávolítani a szervezetből a gyulladást okozó mikrobákat, méreganyagokat. Természetesen, a húgyúti fertőzésekkel összefüggő tünetek enyhítésének vagy a betegség megelőzésének érdekében a hölgyek is ihatnak naponta 2-3 csésze csalánteát!

A csalán A- és C-vitaminban, vasban, kalciumban, káliumban és mangánban gazdag, emellett pedig a proteintartalma is meglepően magas. A csalán természetes gyulladáscsökkentő, emellett pedig antihisztaminokat is tartalmaz, enyhítheti a szénanáthával összefüggő tüneteket, például az orrdugulást, köhögést, tüsszögést, szem- és orrviszketést.

Az ekcémára hajlamosaknak is előnyös lehet a csalán – szintén gyulladáscsökkentő vegyületeinek köszönhetően –, mert javíthatja a bőr állapotát, a viszketést, a kipirosodást, a kiszáradást és az azzal összefüggő fájdalmakat. A növény emellett méregtelenítő is, vagyis segíthet eltávolítani a szervezetből azokat a toxinokat, melyek fokozhatják a ekcéma tüneteit. Allergia vagy ekcéma esetén igyunk naponta 2-3 alkalommal egy-egy csésze csalánteát. Külsőleges használata: a leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van, a pattanásos bőrt pedig sikerrel kezelhetjük csalánfürdővel.

• Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással.
• A szépségápolásban fontos szerepet tölt be. Fiatal leveleit arcgőzöléshez használják, a belőlük készült krém bőrtisztító. Zsíros, korpás bőrre különösen hatékony. Mosóvize alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, hajzsírosodás ellen.
• Kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat. Levéldrogjának nagy részéből klorofillt állítanak elő. Ez a zöld színanyag adja a levelek színét, minden növényben megtalálható.
• Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar használja színező anyagként, fűszerként.
• Friss leveléből főzelék készíthető, illetve a leveleket megpárolva húsok köreteként fogyasztható.
• Gyökere és levelei vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatásúak. Leveleit gyakran alkalmazzák epe- és májbántalmakra is. Az egész növényből kisajtolt nedv kitűnő tavaszi tisztítókúrákhoz, az egész kiválasztó szervrendszert felpezsdíti.

A spenótot is helyettesíthetjük vele

A konyhában is használatos gyógynövény leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt néha sörhöz is felhasználják fűszerként.

A zsenge csalánleveleket hasonlóképpen készíthetjük el, mint a spenótot, az ízük is erre emlékeztet - természetesen főzés után attól sem kell tartanunk, hogy a csalán csípni fog. A csalánlevélből csinálhatunk főzeléket, levest, pesztót, tésztaételeket vagy kukoricakását is ízesíthetünk vele. Európa bizonyos régióiban népszerűek a csalánnal ízesített sajtok is.

Csalánfőzelék, az olcsó szuperkaja

A csalánfőzelék nem mondható mindennapi ételnek, a piacokon, zöldséges pultokon hiába is keresnénk ezt a növényt. Éppen ezért az egyik legolcsóbb étel - amellett, hogy nagyon jótékony is -, hiszen mi magunk szinte bárhol gyűjthetünk hozzá zsenge csalánlevelet. Aki szereti a spenótot, ebben a főzelékben sem fog csalódni.

Tavaszi főzelékféle, így március végén-április elején-közepén legalkalmasabbak a zsenge csalánhajtások a feldolgozásra, de mivel fagyasztható a spenóthoz hasonlóan - a levelek dinsztelés, majd pépesítés után bekerülhetnek a fagyasztóba - így egész évben a rendelkezésünkre állhat ez az egészséges alapanyag.

A csalán begyűjtéséhez és feldolgozásához mindenképpen kesztyű szükséges, mert már zsenge korában is csíp. Nem kell megijedni, a főzelékben már nem fog csípni. A csalánt a vaskosabb szárrészek nélkül gyűjtsük. A levélnyelek és a felső 4-6 levélhez tartozó szárrész nem jelent problémát.

Hozzávalók

• 1 kg friss csalán
• 4 dl tej (tejpótlék)
• 3 evőkanál liszt vagy finomra őrölt zabpehely
• só
• 2 gerezd fokhagyma
• őrölt szerecsendió (elhagyható)
• őrölt bors (elhagyható)
• őrölt kömény (elhagyható)
• egy evőkanál olaj (elhagyható)

Elkészítése

• A csalánt több váltott vízben mossuk át alaposan, egy rövid időre be is áztathatjuk, hogy az esetleges apró rovaroktól vagy egyéb szennyeződésektól megszabaduljunk. A gyűjtéskor a levelek és zsenge hajtások közé került vastagabb szárrészeket válogassuk ki, dobjuk el. (A mosáskor se érjünk a levelekhez, viseljünk gumikesztyűt vagy használjunk konyhai csipeszt, salátás kanalat, fakanalat a levelek megfogásához, mert ilyenkor még csíp.)
• Egy nagyobb lábasba tegyük bele a leveleket, öntsünk rá egy kevés vizet (az olajat is, ha teszünk bele - ettől kicsit krémesebb ízű lesz), majd dinszteljük a leveleket, míg összeesnek és haragoszöldre változnak. A megfonnyasztott leveleket a vízzel együtt öntsük aprítógépbe vagy turmixgépbe, de merülőmixerrel is pépesíthetjük. Ez azonban nem szükséges, az összeesett, nem turmixolt levél is lehet a főzelék további alapja.
• A pépet vagy dinsztelt leveleket tegyük egy lábasba, adjunk hozzá sót, a pépesített fokhagymát és a tejet mintegy fél deci kivételével. Kezdjük el melegíteni a pürét, a maradék tejjel pedig keverjük simára a lisztet.
• Ha felforrt a csalánpép, adjuk hozzá a lisztes tejet, majd jól forraljuk ki a főzeléket, hogy ne maradjon lisztes ízű, és besűrűsödjön. Ha túl híg lenne a főzelék, egy kevés vízzel keverjünk el egy kis étkezési keményítőt, adjuk a főzelékhez, de ezzel már ne főzzük, csak rottyanjon egyet.
• Spenótfőzelék módjára tálalhatjuk tükörtojással vagy főtt tojással, de kínálhatunk hozzá rántott zöldségeket, zsiradékban sült krumplis pogácsát, bundás kenyeret vagy egyéb ízlés szerinti feltétet is.

Címlapkép: Getty Images