Gigabírságot fizethet, aki eltapossa ezeket a bogarakat: sokan nem is sejtik, minden kertben ott vannak

Kivel találkozhatunk a házban és a ház körül?

Sokunk számára jelent kellemetlenséget az egész rovarvilág, mert csípnek, büdösek, idegesítőek, beleesznek az ételünkbe, belerágnak a gyapjúpulóverbe

- mondja Vásárhelyi Tamás biológus, hozzátéve, hogy a Földön élő mintegy egymillió ismert rovarfaj többségével azonban sosem találkozhatunk, csak tevékenységük eredményével, amire oda sem figyelünk.

Természetesnek vesszük, ha nekünk dolgoznak, akár föld alá tüntetik az állati ürüléket mint az itthon is élő szakarabeuszok, elássák az elpusztult egereket, mint az idei Év rovara, a közönséges temetőbogár. A csillár körül keringő (egyre ritkább) legyek, a konyhában nassoló többféle hangya- és csótányfaj, a müzliben és pirospaprikában fonalat eresztő aszalványmolyok, a gyapjúban károsító ruhamoly, a szőrmét megrágó szűcsbogár, és persze a vérünket szívó szúnyogok viszont jól érzik magukat az emberi környezetben, onnan gyakorlatlag kiirthatatlanok

- magyarázza a biológus.

A balkonon, a kiskertben már sokkal több rovarfaj előfordulhat, de megint csak a nekünk kárt okozókra figyelünk inkább oda: a pajzstetvekre, levéltetvekre, hernyókra, poloskákra. Érdemes egyszer a nyári orgonán vagy a levendulán, bazsalikomon vagy petúnián megfigyelni, hogy milyen sokféle lepke, légy, darázs, bogárka érkezik a nyíló virágokra. Ők végzik a legfontosabb munkát, a virágok beporzását, ami nélkül a jelenlegi élővilág összeomlana. Aki ritkábban nyírja a füvet vagy virágot ültet, ezzel a beporzókat segíti, egyben kellemessé teszi a maga környezetét is, közben a természet működését "olajozza"

- hívja fel a figyelmet a szakember.

Csak óvatosan! Védett!

Ahogy Vásárhelyi Tamás is mondja, sokan rettegünk a ház körül vagy a lakásban felbukkanó váratlan vendégek láttán, ilyenkor óhatatlan módon nyúlunk papucsért, légycsapóért, bámilyen más "fegyverért", amivel lecsaphatjuk, vagy elűzhetjük őket. Itt jön viszont egy nagyon fontos dolog!

Rengeteg kertben és házban is felbukkanó rovar számít védettnek, ennek mentén pedig borsos ára, vagyis nagyon magas természetvédelmi értékük van! Nem is ritka, hogy egyes péládonyok természetvédelmi értéke akár 100 000 forint is lehet.

Védett bogarat pedig bármikor találhatunk

Nyírségből származó szerkesztőnk a májusi kertrendezés során "belebotlott" néhány nagy méretű, nem hétköznapi bogárba. Néhány fotó elkészítése és egy kis internetes keresgélés után már világos volt: futrinkákkal van dolga.

Kevesen tudják, a magyar futrinka elterjedési területének jelentős részén potenciálisan veszélyeztetett (IUCN EN: Endangered), egyes országokban a kipusztulás szélén áll, ezért súlyosan veszélyeztetett (IUCN: CR Criticaly Endangered).

A magyar futrinka Magyarországon potenciálisan veszélyeztetettnek számít (IUCN: Vulnerable), és bizonyos, hogy élőhelyeinek további fragmentációja a populációk fogyatkozásához vezethet, különösen a budapesti agglomerációban és az alföldi-kisalföldi települések közelében.

Így például veszélyeztető tényező Budaörsön a hegyoldalak beépítése, Győr és Komárom térségében az ipartelepek fejlesztése, Ócsán az inert szemétlerakó kialakítása, vagy Nyírbéltek közelében a homoki élőhelyek beszántása.

A magyar futrinka élőhelyét fenyegető általános tényezők: intenzív taposás, az túlzott főleg birkával történő legeltetés, a legális és illegális szemétlerakás, az iparterületek és úthálózatok fejlesztése, a homok és murva bányászata, a technikai sportok (terepmotorozás, kvadozás), az akáccal, nemesnyárral, feketefenyővel történő beerdősítés, a spontán erdősülés. A dolomit sziklagyepben és lejtősztyeppben élő populációk sokkal kisebb egyedszámúak, és így feltehetőleg sokkal sérülékenyebbek. Ennek oka abban rejlik, hogy az utóbbi ötven évben a természet ezeken az élőhelyeken jelentős átalakuláson (erdősítés, erdősülés, taposás, szemétlerakás) ment át, mely kedvezőtlenül hatott a magyar futrinka élőhelyére.

A magyar futrinkának a nyílt és zárt homokpusztagyepekben jelentős populációi találhatók, de gyomos és felhagyott mezőgazdasági területekről is előkerült egy-egy példánya. A gyomos (és korábban művelt) területen való előfordulás arra enged következtetni, hogy a faj erős, nagy egyedszámú populációiból képesek példányok elvándorolni, és kedvező körülmények esetén ott megtelepedni, illetve az élőhelyét teljesen tönkre nem tévő bolygatást, illetve annak jelentős leromlását is képes átvészelni.

Modern „fajlistás védelem”, rovarokkal

Csak 1982-ben jelent meg ténylegesen, természetvédelmi céllal készült jogszabályban gerincteleneket is tartalmazó fajlista. Emiatt a rovarok listás védelmének első megjelenését a témával foglalkozó szakirodalmak a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezéshez kötik. A rendelet 148 rovarfaj védelmét mondja ki, és ezek csak részben vannak átfedésben a 8/1964. (VII. 25.) FM rendeletben felsorolt fajokkal.

Az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés 2001-ig volt hatályban, a mellékletében szereplő lista többször módosult. A legjelentősebb az 1993-as módosítás, amikor is az új listán szereplő rovarfajok száma a korábbiakhoz képest csaknem két és félszeresére nőtt. A bővítéssel 368 rovar vált védetté hazánkban.

A védetté nyilvánítás következő – és egyben mai napig hatályos – mérföldkövét a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet jelentette. A rendelet újdonságai között kell említeni, hogy a hazai fajok védettsége mellett külön mellékletben szerepelnek az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok, továbbá ez az első olyan hazai fajlista, amely fokozottan védetté nyilvánít gerinctelen fajokat is. A 32 fokozottan védett gerinctelenből, egy csigafajt leszámítva mindegyik rovar, ezen belül 1 szitakötő, 3 egyenesszárnyú, 6 bogár, 2 tegzes és 19 lepke vált fokozottan védetté. Ezek mellett 390 védett rovarfaj szerepel a listán, és ekkor váltak védetté hazánkban pókok is, szám szerint 15 faj. (Érdekesség, hogy egyes madárfajokat már 1954-ben fokozott védelemben részesítettek, így ezt követően majd fél évszázadnak kellett eltelnie az első rovarok fokozottan védetté nyilvánításáig.)

A rendelet a hatályba lépése óta többször módosult, a védett fajok száma közben szépen gyarapodott. Jelenleg 55 fokozottan védett és 576 védett rovar szerepel a listán, ezek túlnyomórésze a lepkék (290 faj) és bogarak (206 faj) rendjébe tartozik.

Érdemes átgondoltan kertészkedni

Ahogy fentebb olvashattuk, több száz védett és fokozottan védett bogárfaj él ma hazánkban. Ezek közül Magyarországon a 13/2001. (V.9.) KöM Rendelet alapján, a következő bogaraknak van a legnagyobb természetvédelmi értéke:

• Beregi futrinka - 100 000 Ft
• Magyar futrinka - 100 000 Ft
• Zempléni futrinka - 100 000 Ft
• Dunántúli vízifutrinka - 100 000 Ft
• kárpáti vízifutrinka - 100 000 Ft
• széles tavicsíkbogár - 100 000 Ft
• Pusztai gyalogcincér - 100 000 Ft
• Atracélcincér - 100 000 Ft
• tölgyfa-díszbogár - 100 000 Ft
• ráncos gyászbogár - 100 000 Ft
• nyugati őszitegzes - 100 000 Ft
• drávai tegzes - 100 000 Ft
• kék pattanó - 100 000 Ft
• budai szakállasmoly - 100 000 Ft
• vörös csüngőlepke - 100 000 Ft
• Remetebogár - 250 000 Ft
• sztyepplepke - 250 000 Ft
• magyar boglárka - 250 000 Ft

Címlapkép: Getty Images