Ahogy a nyár hónapjai a kapuban állnak, nézzük a gyümölcsökkel mi is történt eddig, és mit tehetünk értük – a HelloVidék Kósa Dániel gyümölcs szakirányú kertészmérnököt kérdezte.
A köztudatban az szerepel, metszeni a gyümölcsfát csak ősszel és télen, a nyugalmi időszakban szabad. Kevesebben azt is tudják, hogy a vegetációs időszakban is lehet – de ez korántsem kőbe vésett szabály. Csonthéjasok (kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula, stb.) esetében ugyanis, ha metszésről van szó, kifejezetten előnyös időszaknak tekinthető a nyári, úgynevezett zöld metszés. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Eltérő mértékben ugyan, de minden csonthéjas gyümölcsfát, főként a kajszit és az őszibarackot ugyanis télen veszélyeztetik a sebzéseken keresztül fertőző kórokozók. A kertekben található gyümölcsfák körüli teendők közül a metszés az egyik legkényesebb, valójában bizalmi tevékenység, mert a termés mennyiségét, minőségét befolyásoló munka.
De mi is az a zöldmetszés?
Ahogy belekerülünk a nyárba, úgy kezdenek érni a gyümölcsök a kertben. Az elmúlt időszak hűvös majd meleg és párás időjárása azonban rendkívüli kihívások elé állították a hazai kerttulajdonosokat, ugyanis gombafertőzés ellen kellett sokszor védekezni
– közölte beszélgetésünk elején Kósa Dániel kertészmérnök, aki hozzátette:
Ahogy telik a június, sokan betakarították már a meggy- és a cseresznye jó részét. Eljön az ideje a korai kajszik, őszibarackok szüretére! Ezen munkafolyamatok után van lehetőség, és ajánlatos is elvégezni a zöldmetszést. Ennek előnye főleg az, hogy a hajtásválogatást el lehet végezni, így a fánk nem fektetnek hasznos energiát azokba a növényi részekbe, amelyeket a metszéskor úgyis levágnánk. Valamint, a nem kívánatos ágak lemetszése, megtörése és csavarása növekedéscsökkentő hatással lesz fánkra.
A szakember szerint amikor a nyári zöldmetszést alkalmazzuk, akkor a megmetszett rész fásodását, a rügyek beérését segítjük elő. Ezzel a következő évi termésünket is növelhetjük. Ha a metszést június utolsó dekádjáig elvégezzük, akkor a hajtásrügyek megfakadnak, és hajtanak még, így a későbbi metszésnél több hajtásból tudunk válogatni. Emellett, ha a jól végezzük, a csonthéjasok esetében egy kis őszi igazítással akár a tavaszi metszést is kiválthatja.
Kósa Dániel szerint ez azért előnyös, ugyanis tavasszal a csonthéjasokat úgynevezett pirosbimbós állapotban kell metszeni, mert ekkor a legkisebb az esélye annak, hogy a gutaütés betegsége, ami egy tünetegyüttes megtámadja a fánkat. Erre nagyon rövid az időnk, a szeszélyes időjárás miatt nagyjából egy maximum másfél hét áll rendelkezésünkre. Viszont ilyenkor nyáron, a szüret után van időnk, és a környezeti tényezők sem olyanok, amelyben fertőzne a betegség.
Szintén még a nyári metszés javára írható, hogy a melegebb szárazabb időben a sebek gyorsabban gyógyulnak, kevesebb esélyt adva a betegségek megjelenésének. Viszont az egyetlen nehézség, amibe ilyenkor ütközhetünk, hogy a levéllel borított lombkorona sokkal nehezebben áttekinthető, mint a tavaszi, kopasz állapotában, ezért többször is át kell gondolnunk, hogyan akarjuk formálni.
A fejlődő gyümölcsöket természetesen ne vágjuk le! Találkozunk majd olyan ágrészekkel, ahol a gyümölcshozó rész felett még friss hajtásokat találunk.
Fontos még, hogy ilyenkor csak a puha, el nem fásult részt vágjuk le úgy, hogy a gyümölcskezdemény fölött még legalább egy-két levél maradjon.
Milyen gyümölcsfákat metsszünk meg nyáron?
- Cseresznye
- Eperfa
- Körte
- Nektarin
- Őszibarack
- Sárgabarack
- Szilva
Amit ne metszünk meg!
Bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, egres például) is lassan most érnek le, ezeket azonban véletlenül se metsszük meg nyáron. Az ágakból ilyenkor, a szüret után, a tápanyagot még visszaszívja a növény. A letermett málna tövébe, a kéregrepedésekbe ősszel a bogarak és rovarok odapetéznek, és ha ősz végén kivágjuk, a bogarakat is eltávolítjuk. Fontos, hogy a levágott növényi részeket semmisítsük meg, ugyanis a legjelentősebb kártevői a vesszőbetegségek visszafertőzhetik a növényt. Ha most vágjuk le, akkor ősszel a friss hajtásokat fertőzhetik meg a rovarok.
Figyeljünk oda arra, milyen eszközöket használunk!
A szakember még arra is felhívta a figyelmet, hogy itt is, mint az őszi és tavaszi metszésnél figyeljünk oda, hogy éles eszközökkel dolgozzunk! Fontos, hogy fánként próbáljuk meg alkoholos folyadékkal fertőtleníteni a használt metszőollót, hogy ne vigyünk át semmilyen fertőzést sem a fákra! Sebkezelést alkalmazhatunk, ha szeretnénk a kisebb ágaknál, viszont, az aranyszabály az, ha egy 100 forintosnál nagyobb a sebfelület akkor mindenképp kezeljük, zárjuk le a sebet.
Végezetül egy fontos kérdés: mivel metszünk?
A metszőolló a kertész egyik legjobb barátja. Fontos munkaeszköz, amelynek minden kerti szerszámosládában ott a helye. Sokan éveken át keresik a minőséget, mégis egész készletük van a silányabb típusokból. Pedig egy jófajta eszköz megkönnyíti a kertészkedő életét, gyorsítja a munkáját. Nézzük, hogyan találhatja meg Ön is a tökéletes metszőollót!
A profi metszőollók manapság – online áruházak kínálatát elnézve - 20 ezer forintnál kezdődnek,
de lehet pár ezer forintosakat is beszerezni. A szakember szerint azonban, aki egy nap 200-300 vágást végez, az viszont már nagyon megérzi a különbséget a különböző árkategóriájú metszőollók között.
A jó minőségű metszőolló ismérve, hogy könnyű, ergonomikus, minden alkatrésze cserélhető, balesetmentes és gyors munkát, valamint sima, roncsolásmentes növényi metszéslapokat nyújt. Ezért alapvető követelmény vásárláskor, hogy az eszköz ne csak a használat, hanem a használója szempontjából is tökéletes legyen. Ehhez nélkülözhetetlen egy éles, megfelelő penge, ami nem kopik hamar. Emellett ergonomikusan kialakított nyelek a kényelmes fogásért, és prémium anyaghasználat a tartósságért.
Címlapkép: Getty Images