A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: betévednek az avar közé sünök, nyulak és sajnos van olyan is, hogy rókák, vaddisznók okoznak károkat. Sok gazda orra alá törnek borsot azzal, hogy megdézsmálják a termést vagy elcsennek néhány haszonállatot, de ez még nem azt jelenti, hogy ki kell irtanunk őket. Van néhány barátságosabb módszer is, amivel érdemes megpróbálkozni, amivel meg tudjuk előzni az állatbetöréseket. Ezeknek jártunk most utána, de kiderítettük azt is, hogy mikor tekinthető a vadkár bejelenthető vis maior eseménynek.
Mielőtt belemerülnél a nagyobb átalakításokba, első lépésként használd ki azokat az alapvető gyakorlatokat, amelyek a modern mezőgazdasági termelő napi rutinjába tartoznak. Az intenzív rotációs legeltetés, a szabadon tartott állatok éjszakára való bezárása és a futtató létrehozása tartozik ide. Összességében elmondható, hogy minél intenzívebben foglalkozol az állataid körülményeivel, annál kevesebb esélye van a ragadozóknak beférkőznie hozzájuk.
- Az a legjobb, ha teljesen eltávolítod a szemetet a kertedből, de a lezárt, összecsomózott kukás zsákba és zárt gyűjtőbe helyezett szemét is eredményes lehet. Fontos, hogy a kutya- és macskaeledelt semmiképp se hagyd kint éjszakára, ezen kívül pedig mindent távolíts el a kertből, ami odavonzhatja a vadállatokat. A komposzt is problémás lehet, ezért ajánlott egy zárható tetejű ládát beszerezni neki.
- Villanypásztor nagy segítség lehet. Bár a nagyobb legelők számára rendkívül költséges lehet egy villanypásztor, a kis termelőknek megéri beruházni egyre a szabadon tartott állatok védelme érdekében. Minél magasabb a kerítés, annál jobb, mert úgy esélyük sincs a vadaknak átugorniuk rajta.
- Reflektorfény: egyszerű, de hatásos. Ha kisebb területet, mondjuk egy tyúkólt vagy nyúlketrecet szeretnél biztosítani, akkor a mozgásérzékelő lámpa lehet a legegyszerűbb. A mozgásérzékelő felvillanása elrettentő hatású a vadállatok számára, és legalább te is le tudod ellenőrizni, hogy éppen ólálkodik-e valaki az állataid körül. A napelemes lámpák egész évben jól szolgálnak, de létezik külön „Foxlights” elnevezésű lámpa is, ami hosszabb ideig villódzik különféle színekkel és mintázatokkal, így hatékonyabban űzi el a betolakodót, például a rókákat.
- Hozd rendbe a kerítést! A kert vagy a kerítés megfelelő ragadozóbiztosítása először extra erőfeszítéseket igényelhet, és nagyobb befektetést, de biztosítja, hogy más állatok, még véletlenül se keveredjenek a kertünkbe. Ha vakondot, sünt sem szeretnénk látni a kertben, akkor érdemes megfontolni a beton alapot a kerítés állítás előtt. Ezzel megelőzhető az, hogy a vadállatok alagutat ásva jussanak az udvarunkra és zsákmányul ejtsék háziállatainkat, haszonállatainkat.
- Emeld meg az ágyást. Az egyik nagyszerű módszer, ha emelt ágyásokat használsz a kertedben a zöldségek ültetéséhez sőt, virágokat is bátran ültethetsz az ilyen ládákba. A megemelt ágyak segítenek távol tartani a rovarokat, például a csigákat. De megvédik a növényeket a hidegtől is. További előnyük, hogy megakadályozzák, hogy a betévedő nyulak megrágcsálják a zöldségek levelét, mivel nem szívesen nyújtóznak, emelkednek el a földtől.
- Természetes riasztószerek. Jó, ha tudod, bizonyos virágok és gyógynövény is elriasztják a vadakat . Ha hagymát, metélőhagymát, fokhagymát, körömvirágot, rozmaringot, borsmentát és levendulát ültetsz és a zöldségfoltok köré, segíthet távol tartani az olyan fajokat, mint a szarvasok, nyulak, egerek és mókusok, miközben vonzza a jótékony rovarok, például méheket és a pillangókat.
Mikor tekinthető a vadkár bejelenthető vis maior eseménynek?
A támogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek ellehetetlenítik a támogatásokban vállaltak teljesítését. Ezen vis maior események bejelentését a vis maior esemény bekövetkezését, vagy - egyes esetekben - a károsodás észlelését követő 21 napon belül – de legkésőbb 6 hónapon belül – a gazdálkodó elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti annak érdekében, hogy mentesüljön bizonyos támogatási feltétel/ek teljesítése alól.
Vis maior eseményként ismerhető el olyan esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Most a lehetséges vis maior események közül a vad által okozottak bejelentésekről szólunk.
Fontos! Abban az esetben, ha a gazdálkodónak „csak” terméskiesése generálódott, de ahhoz nem kapcsolódik támogatási elvárás, úgy ne jelentsen vis maiort, csak MKR-t.
A vad által okozott kár csak az alábbi cselekmények megtételének igazolásával fogadtatható el vis maior eseménynek:
- Az ügyfél igazolni tudja – hitelt érdemlő dokumentumok benyújtásával –, így többek között a vadászatra jogosult által kiállított igazolással, valamint
- közre kell működni a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon;
- a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni kell (max. 15 napon belül),
- a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváló vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
- a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen,
- a föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
A fentiekben ismertetett – nem teljeskörű – megelőző intézkedéseket dokumentumokkal is igazolni kell (pl. számlamásolatok, bejelentési kötelezettségek írásos dokumentációi, a vadászatra jogosult és a föld használójának nyilatkozata a jogszabályban előírt kötelezettségek részletes teljesítéséről, vadkár igény érvényesítésére vonatkozó dokumentációk stb.)
Fentiektől kissé eltérő a védett állatfaj egyede általi károkozás, kártétel (pl. vetési varjú) okozta káresemény. Ez esetben a vis maiort illetékes természetvédelmi hatóság által kiállított igazolással kell igazolni, amely tartalmazza azt, hogy a védett állatfaj kártételének megelőzése érdekében –az ügyfél kért riasztási módszer alkalmazásához szükséges engedélyt, illetve hatósági felügyeletet, tekintettel arra, hogy az okozott kártételt az ügyfél a tőle elvárható módon és mértékben már nem volt képes megelőzni. Mindemellett igazolni kell azt, hogy a káresemény megelőzése érdekében milyen – az ügyféltől elvárható – lépéseket tett meg a károk mérséklése érdekében (pl. mechanikai védekezés, kerítés, madárháló, megfelelő agrotechnológia alkalmazása stb.).
Ha a káreseményt fokozottan védett állatfaj egyede okozta és a riasztási módszerek alkalmazásához – természetvédelmi vagy más közérdek hiányában – a természetvédelmi hatóság nem járult, illetve nem járulhatott hozzá, akkor a vis maior esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokhoz csatolni kell a természetvédelmi hatóság igazolását arról, hogy a riasztásra nincs lehetőség. További részletekről a MÁK 57/2021. (VII. 19.) számú közleményében olvashatunk.
Fontos! Tényleg csak az adott kárra releváns vis maior bejelentést tegyük, mert el nem fogadott vis maior esetén a meg nem felelés kerül megállapításra, azaz pl. aszály miatt nem megalapozott a minimumkövetelmények betartásának elmaradását jelenteni, mert ez biztos a támogatások elvesztését jelenti adott évre, adott területre.
Címlapkép: Getty Images