Csak óvatosan az erdei sütögetéssel: bődületes bírság ütheti a szabályszegők markát

A meleg és csapadékmentes időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar gyep és tűlevél réteg kiszáradása okán tűzveszély alakult ki. A kiszáradt erdei avar a jelenlegi időjárási körülmények között gyúlékony állapotba került, így az erdőben vagy a mezőgazdasági területeken közvetlen tűzeset forrásává válik. A száraz, kánikulai időjárás miatt a biomassza és tűzterjedési viszonyok további kedvezőtlen változása várható. Fennáll a nagy területű koronatüzek kialakulásának kockázata.

A fokozott erdőtűz kockázat miatt az alábbi vármegyékben lépett életbe a tűzgyújtási tilalom:

• Bács-Kiskun
• Csongrád-Csanád.

A kánikulai időjárásban a tűzkockázat a tilalommal nem érintett megyékben is magasabb. A Nébih kéri, fokozottan ügyeljenek arra, hogy ne dobják ki a csikkeket a gépkocsiból, mert az könnyen meggyújtja az útmenti növényzetet. Belterületen is kerüljék a nagy lángmagasságú tüzek gyújtását, mert a füsttel felszálló égő zsarátnokok több száz méterre is képesek tüzet okozni.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás ideje alatt tilos tüzet rakni a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken is.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi bírsággal sújtható!

A fokozott tűzveszély időszakának kihirdetése és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ.
Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

A belterületi kerti és növényi hulladék égetése a hatályos levegővédelmi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

Erdőterületen nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

Tűzgyújtás szabályai szabad területen

Az erdőgazdálkodók kötelesek a turisztikai célpontnak számító parkerdők területén állandó és biztonságos tűzrakóhelyeket kialakítani. A kijelölt tűzrakóhelyet az erdőgazdálkodónak kell karbantartani, és az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről is neki kell gondoskodni. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamut sem;
• amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
• az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt-e, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.

Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Amikor a tűzesetek bekövetkezésének valószínűsége nagy, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - NÉBIH), a katasztrófavédelem egyetértésével fokozott tűzveszélyt (TŰZGYÚJTÁSI TILALMAT) állapíthat meg és hirdethet ki. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

A tilalom – amely vonatkozik a parlag- és gazégetésre is – kiterjed a felsorolt területeken található tűzrakóhelyekre, a vasút és közút menti fásításokra is. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom az erdők és fásítások környezetére értendő, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye miatt ebben az időszakban sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

A fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) megállapítása, kihirdetése, és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától, valamint a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. A fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) a NÉBIH tájékoztatja az érintett szervezeteket, köztük az országos közszolgálati médiumok képviselőit is, a fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) szóló aktuális térképet az érintett hatóságok hivatalos honlapjukon közzéteszik. A BM OKF honlapján a térkép ezen a linken érhető el.

Címlapkép: Getty Images