Dübörög a bírságszezon: így úszhatják meg a sokkoló csekket a magyar kerttulajok

Súlyos tüneteket okozhat a parlagfű, így enyhíthetjük

Hazánkban három fő pollenszezon van. A fák virágzásával kezdődik, januártól májusig tart a tavaszi pollenszezon, amiért a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán pollenjei tehetőek felelőssé. Az áprilistól július közepéig tartó, késő tavaszi és kora nyári szezonban a fűfélék, csalánfélék, útifű okozza a legtöbb tünetet. A július közepétől októberig tartó nyár végi és őszi pollenszezon növényei a parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj. Ugyanakkor vannak olyan allergének is, amelyek egész évben, szezonalitás nélkül előfordulnak, mint a poratkák, illetve az állati szőrök, mondta el Dr. Mihályi Lilla, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjánal allergológus és bórgyógyász főorvosa.

A pollenallergia leggyakoribb tünetei a szénanátha, az allergiás kötőhártyagyulladás és az allergiás asztma. Szénanátha esetén vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szájpadviszketés, alvászavar a vezető tünet. Allergiás kötőhártya gyulladásnál szemhéjviszketés, szemhéjduzzanat, könnyezés keseríti meg a betegek mindennapjait. A legsúlyosabb panaszokat az allergiás asztma okozza, nehézlégzéssel, köhögéssel, sípolással vagy akár fulladással is járhat. Meg kell említeni még az orális allergia szindróma tüneteit is, amely pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek (elsősorban zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak) fogyasztásakor jelentkező ajak, nyelv, torok területén érzett bizsergés, viszketés, duzzanatot okoznak. Ennek az alapja az étel-pollen keresztreakció. Magyarországon a legtöbb és legkifejezettebben jelentkező panaszokat a betegeknél a fűfélék és a parlagfű okozzák

- mondta el a szakorvos.

A hagyományos terápiák közé tartoznak az antihisztamin tabletták, orrdugulás esetén a vényköteles, gyulladáscsökkentőt tartalmazó orrsprayk, szemtünetek esetén a szemcseppek. Ha valaki nem szeretne tünetek enyhítésére gyógyszert szedni vagy nem elég hatékony a tüneti kezelés, valamint tartós sikert szeretne, akkor oki terápia is elérhető, úgynevezett immunterápia formájában.

Feltétele az allergén pontos beazonosítása bőrtesztek és/vagy vérvételes vizsgálat elvégzésével. A deszenzibilizáló kezelést a pollenek esetében leggyakrabban a nyelv alá csepegtetett, standardizált, vényköteles allergénkivonatokkal végezzük, a szezon kezdete előtt két-három hónappal és általában három-öt évig tart.

Az enyhébb tünetek esetében valóban igaz, hogy a házi praktikák is segíthetnek. A természetes összetevőket tartalmazó orrspray és orröblítő is hatékony. Az orröblítővel gyengéden kimoshatjuk az orrunkból az allergéneket, és megvédjük az orr nyálkahártyáját a kiszáradástól. A panaszokat azzal is enyhíthetjük, ha a számunkra gondot okozó növények virágzásakor a lehető legkevesebb időt töltjük a szabad levegőn, illetve a kültéri programokat inkább délutánra szervezzük. Segíthet még a gyakoribb haj- és kézmosás, ritkább és főleg a legalacsonyabb pollenkoncentrációt jelentő kora reggeli és késő esti szellőztetés, a napszemüveg viselése, illetve ha ruháinkat lecseréljük hazaérkezéskor, vagy ha az ágyneműt és ruhákat nem a szabadban szárítjuk lehetőség szerint. Poratka érzékenység esetén a szőnyegek, kárpitozott bútorok, tollpárna eltávolítása, a rendszeres porszívózás és a nedves takarítás ajánlható. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a szénanátha tüneteit szükséges kezelni valamely módszerrel, mert a kezeletlen betegség idővel asztma kialakulásához vezethet

- összegezte Dr. Mihályi Lilla.

Durva bírsággal gátolná a Nébih a gaz terjedését

Tavaly, 2022-ben 57 estben bírságoltak meg belterületi ingatlantulajdonosokat a parlagfű miatt, egy átlagos növényvédelmi bírság 46 ezer forintot tett ki. A Nébih közlése szerint a legmagasabb büntetés összege pedig 50 000 forint volt . Összesen 2 627 000 forintnyi csekket küldtek ki országszerte a belterületeken, tudta meg tőlük a Pénzcentrum, külterületen pedig az összesen 1394 db bírsághatározat összesen 71 253 000 forintjába került az érintetteknek.

A parlagfű megjelenése és elterjedése nem egy állandó értéket mutat, hanem térben és időben dinamikusan változik, a terület hasznosításától és az adott év időjárásától függően. 2022-ben országosan nagy különbséget figyeltünk meg a parlagfű nagyságában és a fertőzöttség mértékében, elsősorban a csapadék mennyiségének alakulása miatt. Az aszállyal sújtott területeken a parlagfű sem tudott olyan mértékben felszaporodni, mint a korábbi években, ezért ezeken a területeken kevesebb esetben indult hatósági eljárás

- ismertette a hatóság.

Ugyanakkor a bejelentett területek nagysága – különösen a belterületet érintően – nő, mivel a lakosság egyre gyakrabban használja a Parlagfű Bejelentő Rendszert. A belterületen lévő eljárások száma 2022-ben csaknem duplájára emelkedett a 2021. évhez képest, azonban ezek száma még így sem tekinthető számottevőnek.

Annyit megjegyeznénk, hogy a parlagfű rendkívül jól alkalmazkodik az időjárási körülményekhez: magjai a talajban hosszú ideig megőrzik csírázóképességüket. A téma kapcsán figyelmébe ajánljuk a Nébih https://portal.nebih.gov.hu/parlagfu aloldalát. Itt június elejétől október végéig kéthetente közzétesszük az országos parlagfű helyzetképet, melynek segítségével tájékozódhatnak az aktuális parlagfű-helyzetről Magyarországon

- mondták el a kérdésre, hogy 2023-ban, a hőség és az aszály kedvezett-e a gyomnövény terjedésének.

Változott a szabályozás, egész évben kötelező irtani

A korábbi szabályozás szerint a földhasználó csak az adott év június 30-áig volt köteles a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, a hatályos szabályozás szerint viszont a parlagfű elleni védekezés egész évben fennálló kötelezettség.

A hatályos jogi szabályozás értelmében (221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet) a földhasználó egész évben köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A hatóság ellenőrzi a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartását. A helyszíni ellenőrzés elvégzése belterületen a jegyző, külterületen a kormányhivatal, mint ingatlanügyi hatóság feladata.

Ha a közérdekű védekezés elrendelése és a hatóság általi végrehajtatás ideje között a földhasználó nem végzi el a parlagfű mentesítést, akkor azt a hatóság a vállalkozóval végezteti el. Ennek költségei a földhasználót terhelik. Ha az adott részen a gyomnövény-fertőzöttség mértéke meghaladja a 30 százalékot, a kultúrnövény tőszámától függetlenül minden esetben le kell kaszálni a területet, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatásából.

Ötmillió forint is lehet a kiszabott bírság

A védekezést elmulasztó földhasználókkal szemben – a felvett jegyzőkönyv alapján – a növényvédelmi hatóság jár el, és szabja ki a bírságot, amelynek mértéke az ingatlan elhelyezkedésétől, a terület nagyságától és a fertőzöttség szintjétől függ.

A bírság összege 15 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. Ha a hatóság végezteti el a közérdekű védekezést (kaszálás), annak költségei is a földhasználót terhelik.

A parlagfű-mentesítés nemcsak a gyomnövény mezőgazdasági, nemzetgazdasági kártétele miatt fontos, hanem azért is, mert pollenje a lakosság mintegy 20 százalékánál egészségügyi problémát okoz. Az allergia hazánkban a negyedik legfontosabb nem fertőző betegség, jelentősen befolyásolja a mindennapi életvitelt, csökkenti a teljesítőképességet.

Egy természetes ellensége is terjedőben van a parlagfűnek

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói 2022 végén számoltak be arról, hogy mi befolyásolja a parlagfű természetes ellenségének számító parlagfű-olajosbogár terjedését: a domborzat és a szélirány. A faj eredetileg Észak-Amerikában őshonos, de részben spontán módon, részben pedig tudatos betelepítés következtében már Európában és Ázsiában is meghonosodott, hazánkban 2020 óta van jelen Budapest környékén.

A parlagfű-olajosbogár megjelenése egyelőre inkább kérdéseket vet fel, hiszen a kutatók sem tudják, mit eredményezhet az esetleges elszaporodásuk. Nem biztos ugyanis, hogy a faj jelenléte csak a parlagfűre lesz hatással, az ugyanis más fészkes virágzatú növényeket, így napraforgót is fogyaszt. Ebből adódóan nem zárható ki, hogy néhány éven belül akár gazdasági kárral is számolni kell, és nemcsak az ízeltlábú parlagfű elleni harcát fogjuk emlegetni.

Ha tehetjük, előzzük meg az allergiát

Az allergia túlérzékenység, amely azt jelenti, hogy az ember és a természet kapcsolatát valami megzavarta. Immunrendszerünk védekezik a vírusok, baktériumok és egyéb kórokozók támadásai ellen. Allergia esetén viszont az immunrendszer ártalmatlan anyagok (például kutyaszőr, házipor, lakásatka-ürülék, virágpor, penészgomba stb.) hatására is beindítja szervezetünk védekező mechanizmusát, mely allergiás panaszokban nyilvánul meg.

Az allergia a civilizált emberek betegsége, tehetünk ellene:

• használjunk minél kevesebb vegyszert és tisztítószert a háztartásban,
• kerüljük az adalékanyagot, ételszínezéket és tartósító- szert tartalmazó élelmiszereket,
• csökkentsük szellőztetéssel a beltéri levegő szennyezőanyag (pl. poratka, gombaspóra, pollen, formaldehid) mennyiségét a lakások levegőjében.
• Célszerű, ha óvjuk gyermekeinket a túlzott szennyeződésektől, de engedjük, hogy szervezetük megtapasztalja a környezetet.

Mivel a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival és akadályaival szembekerüljön, ezért az immunrendszer könnyen legyengül. A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerünk megtanulja a védekezést ellenük

- hívja fel a figyelmet a Nébih.

Címlapkép: Getty Images