Ezt rontja el a legtöbb hobbikertész: nem is tudják, de ettől a legtöbb virág elpusztulhat

Függetlenül attól, hogy a növények a földben vagy konténerekben nőnek, a kerti növények túlnyomó többségénél a talajigények "nedves, de jó vízelvezetésű talajt" írnak elő. Ez azt jelenti, hogy a talaj nem ázik vízben, nem tocsog, jól elvezeti a föld, de még így is a talaj enyhén nedves marad. Szerencsére a jó vízelvezetésre tervezett modern virágcserepekkel, konténerekkel, ládákkal ezt könnyen elérhetjük.

Mindannyian tudjuk, hogy a különböző típusú növényeknek eltérő lehet a talajnedvesség-igénye. Általános szabály, hogy a legtöbb virágzó egynyári növény nem szereti, ha a talajuk túlságosan kiszárad; a pozsgás növények jobban szeretik, ha a talaj kissé száraz; a zöldségek – különösen a lédúsak ( paradicsom , uborka , dinnye) – olyanok, mint a talaj, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani. Egyes gyógynövények ( bazsalikom , rozmaring, kakukkfű, kapor, oregánó, koriander) akkor vannak a legjobban, ha a talaj kiszárad az öntözések között, ez fokozza ízüket. Más gyógynövények, mint például a petrezselyem , a zsálya és a metélőhagyma , jobban szeretik a nedvességet.

Tipp: A növények nedvességigényének nyomon követésének egyik módja az, hogy a termesztési útmutatókat közel tartjuk a nevelt növény mellett, így biztosan nem rontjuk el az öntözést.

Válasszuk ki a megfelelő talajt

A virágföldgyártók számos különböző talajkeveréket kínálnak, hogy leegyszerűsítsék a dolgunkat. Az "általános virágföld" címkével ellátott termékek célja, hogy a legtöbb növény által kedvelt "nedves, de jó vízelvezetésű" minőséget biztosítsák. A „kaktusz és pozsgás növények” címkével ellátott virágföldek homokot tartalmaznak, amely gyorsabban elvezeti a vizet, ideális környezetet biztosítva a száraz körülmények között virágzó növények számára. Előfordulhat, hogy más virágföld-keverékeket is zöldségtermesztésre alkalmasként hirdetnek – ezeket a keverékeket úgy alakították ki, hogy valamivel jobban felszívják és megtartsák a vizet, mint a hagyományos virágföldek.

A „nedvességszabályozás” címkével ellátott talajok általában nagyobb százalékban tartalmaznak tőzegmohát , kókuszrostot és egyéb nedvesítőszereket. Állítólag "megakadályozzák a túlöntözést és az alulöntözést", de valójában a nedves talajt igénylő növényekhez, például zöldségekhez és egynyári virágokhoz a legalkalmasabbak.

Ügyeljünk arra, hogy egyes virágföldek idővel felszabaduló műtrágyákat tartalmaznak. Nincs ezzel semmi baj, feltéve, hogy a tápanyagok megfelelőek a nevelni kívánt növényekhez. Ha előre trágyázott virágföldet használunk, nem kell vízben oldódó növényi táppal trágyáznia a növényt.

A ládák földdel való feltöltése a kerti ágyásokból vagy a kereskedelmi forgalomban kapható "kerti talaj" címkével ellátott termékekkel több okból nem ajánlott. A kerti talaj nem biztosít megfelelő vízelvezetést vagy levegőztetést, túl nehéz és sűrű, könnyen tömörödik, a kerti ágyásokból közvetlenül vett talaj pedig szennyező anyagokat tartalmazhat, például a talaj által terjesztett betegségeket, rovarkártevőket és gyommagvakat.

Általános virágföld, az univerzális választás

A legismertebb virágföldtípus az általános virágföld, amely a legszélesebb körben, kül- és beltérben, zöld és virágos növényekhez egyaránt használható földkeverék. Összetevője leggyakrabban tőzeg, perlit, komposzt és trágya, ami szerencsés esetben egy minőségi földkeveréket eredményez – ugyanakkor gyakran megesik, hogy a piacon fellelhető általános virágföldek annyira silány minőségűek, hogy szinte csak tőzegből állnak, legrosszabb esetben pedig fertőzöttek is, ami a növény pusztulásához vezethet.

Milyen a jó virágföld?

Általában a jó virágföldre a következőket mondhatjuk el:

• laza szerkezetű, segíti a növény gyökerének megfelelő szellőzését
• jó víztároló képességű
• a gyökereket tápanyaggal látja el (ásványi sók, mikro-és makroelemek)

Virágföld típusok, fajták

A Praktiker szakemberei szerint, több fajta közül is választhatunk. Ültetésnél, átültetésnél akkor járhatunk sikerrel, ha előre tájékozódunk, milyen talajt igényel az adott növény fajta. A szobanövényeknek is jellemzően más-más föld típusra van szükségük.

Muskátliföld

Az egynyári növények, különösképpen a muskátli félék számára létrehozott földkeverék. Az egyik legnépszerűbb virág, amelynek a cserepébe, ládájába ezt érdemes használnunk a muskátli, innen is kapta a nevét. A muskátli kifejezetten magas tápanyagigényű növény, amely egyszerre fejleszti leveleit és virágait. Nagy előnye a muskátliföldnek, hogy ha ezt használjuk, akkor nem kell tápoldattal ellátnunk egynyári növényeket.

Palántaföld

Zöldségföld néven is ismert ez a földkeverék, amely ideális palántázáshoz. Jellemzője, hogy lazább szerkezetű, a magból frissen kikelt növénykék ezáltal nagyobb eséllyel tudnak gyökereket növeszteni benne. A palántaföld emellett rendkívül gazdag tápanyagokban, hogy kiszolgálja a zöldségeket fejlődésük korai, intenzív szakaszában.

Palántaföldet otthon szakszerűen az alábbi összetevőkből keverhetünk ki:

• 1 rész perlit
• 1 rész kerti talaj
• 2 rész komposzt
• 1 rész tőzeg

A zöldségföld az általános virágföldhöz képest aránylag drága, de mivel igen kis helyen is tudunk palántákat termeszteni, nem kell belőle nagy mennyiség. Ha nem is szerzünk be ilyen speciális földet, a palántázáshoz használt ültetőközeg legyen tápanyagokban gazdag, laza, rostos szerkezetű, jó vízáteresztő, humuszos.

Ha komolyan vesszük vagy épp nagyüzemben műveljük a palántázást, érdemes tudni: nagyobb esélyünk van a sikerre, ha palántaföldet veszünk, még biztosabb, ha ez eleve sterilizált, vagy mi sterilizáljuk azt otthon. Ezzel a fertőzések jelentős részétől megóvjuk a növendék zöldségeket.

Mely növényeknek van erre szüksége? Minden palántaként előnevelt zöldség, ezek alapvetően a melegkedvelők. Így például a paradicsom, paprika, dinnye, karfiol, saláták, fejes és kelkáposzta.

Savanyú föld

Bizonyos fák, bokrok csak savanyú földben fejlődnek megfelelően, más típusú talajban - mivel nem kapnak elegendő tápanyagot - a fejlődésük megreked. A savanyú kémhatású föld idehaza viszonylag ritka, ezért azoknak a növényeknek, amelyek ezt igénylik, ki kell egészíteni a földjét. Szabadföldi nevelés esetén ha savanyú földdel töltjük meg a növény ültetőgödrét, a talaj átmosódása miatt azt a későbbiekben is pótolni kell.

Nincs savanyú földünk? A savanyú PH érték felé vihetjük el a föld kémhatását - többek közt - fenyőtűlevél, fenyőkéreg hozzáadásával. A virágföldeket kategorizálják savasság-lúgosság szerint, erre a következő szekcióban térünk ki. Mely növényeknek van erre szüksége? Rododendron, azalea, bóbita cserje, magnolia, páfrányok

Tőzeg

A földkeverékek nélkülözhetetlen alkotóeleme. Mocsaras, lápos területek elhalt növényeinek maradványa. Rostos szerkezete révén rendkívül jó vízmegkötő, és elősegíti, hogy a talaj megfelelően levegőzzön. A tőzegnél - illetve a tőzeggel erősen dúsított talajnál - pár dologra ajánlott figyelni: különleges szerkezete révén nehezen nedvesedik át, ezért többszöri öntözésre van szükség. Sőt akár vízbe is állíthatjuk egy időre a cserepet, hogy a növény megkapja azt a vízmennyiséget, amire szüksége van. Ez a talaj típus nem vagy alig tartalmaz tápanyagokat, így oda kell figyelni a pótlólagos bevitelre. Erre ideális a műtrágya, a tápoldatok vagy a lombtrágyák használata. Ideális az enyhén savanyú közeget preferáló örökzöldekhez, cserjékhez. Homokos és más kötött talaj fajták lazításához.

Orchideák ideális talaja

Az orchidea gondozása nem boszorkányság, ám mindenképpen a neki való közegbe helyezzük. Mivel az orchideák többsége eredetileg fán él, ezeket a körülményeket kell reprodukálni a cserépben is. Lényegében csak a gyökerei megkapaszkodásához kell ennek a gyönyörű virágnak közeg. Az orchideák számára kifejlesztett speciális – enyhén savanyú – ültetőközeg rostos tőzegből, fenyőkéregből, kókuszrostból áll, amihez a jobb minőségű termékek esetén ásványi anyagokat is kevernek. Az ültetőközegbe kevert sphagnum moha például lágyítja, savanyítja a tárolt vizet, gondoskodik a folyamatos nyirkosságról, míg a faszén a növekedéshez szükséges nyomelemeket tartalmaz, megköti a káros anyagokat, ezzel pedig megakadályozza az ültetőközeg rothadását. A speciális virágföld biztosítja a szükséges nedvességet, miközben a léggyökerek is szabadon maradnak.

Kaktuszföld

Ennek a földnek a pH értéke 6 – 7,0 között mozog. Mely növényeknek van erre szüksége? Kaktuszfélék és pozsgások

Nem csak a virágföld számít!

Egyre népszerűbbek az úgynevezett ültetőládák, vagy más néven magaságyások, amik megkönnyítik a hobbi kertészek dolgát, főleg az olyan területeken, ahol a talaj nem igazán termékeny vagy túl nagy a szárazság. A magaságyás többek között azért is praktikus találmány, mert a palántázás és egyéb munkák közben nem kell a földön térdelni, az ide ültetett növények gondozása egyszerűen kényelmesebb, továbbá mi magunk tudjuk összeállítani a növényeinknek leginkább megfelelő talajszerkezetet. És persze az sem utolsó szempont, hogy akár mi magunk is könnyen megépíthetjük.

A konténeres szabadtéri kertészkedésnek számos előnye van, de vannak kihívásai is. Az egyik ilyen kihívás a helyes öntözés – ez elengedhetetlen a növények egészségének biztosításához. Míg a legtöbb kertész aggódik a növények alulöntözése miatt, a valóság az, hogy ugyanolyan könnyű túlöntözni, és túl sok vízzel elfojtani a növényeket. Főleg, ha ilyen hatalmas ládákba veteményezünk. Még többet itt olvashatsz róluk, ide kattintva.

Mindent összevetve: tájékozódj ültetés előtt!

Ahhoz, hogy gyönyörködhessünk majd jól fejlett, virágzó növényeinkben, illetve egészséges, jól termő növényeink legyenek, alapvető, hogy figyelembe vegyük azok igényeit föld szempontból is. Érdemes a fenti föld típusok közül a megfelelőt választani, de még további speciális keverékekkel is találkozhatunk, amiket kipróbálhatunk, például tavi növényeknek való földdel vagy fűszernövényfölddel. Ha arról se feledkezünk meg, hogy a virágföldet időről időre feljavítsuk - például komposzttal -, akkor már sokat tettünk kedvenc növényeinkért.

Címlapkép: Getty Images