Egyre több a villámárvíz, áradás: te tudnád, mit kell tenni, ha el kellene hagynod az otthonod?

Ahogy arról a beszámolt az OVF, a Rábán az árhullám levonulása továbbra is zavartalan, a folyó jelenleg Árpás térségében tetőzik. A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelő- és járőrszolgálatot látnak el, de eddig különösebb probléma nem jelentkezett.

• Győrben a vízállás várhatóan csütörtök délután eléri a rakpart szintjét, a tetőző vízszint 450-470 centiméter között alakulhat.
• A Dráván levonuló árhullám Szentborbásnál csütörtök hajnalban 590 centiméteres vízállással tetőzött. Drávaszabolcsnál a következő 24 órában is fokozott készültség mellett várják a vízügyi szakemberek a tetőzést, amely akár új rekordot is hozhat – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
• A Rábán az árhullám levonulása továbbra is zavartalan, a folyó jelenleg Árpás térségében tetőzik. A vízügyi szakemberek folyamatosan figyelő- és járőrszolgálatot látnak el, de eddig különösebb probléma nem jelentkezett.
• A Mura vízgyűjtőjén 5,9 milliméter, a Dráva felső területén 3,9 milliméter eső esett, amely érdemben nincs hatással a magyar szakasz árvízi helyzetére. A következő hat napban jelentős esőre nem lehet számítani a vízgyűjtőkön.
• A Sajó felső szakaszán lassult az apadás üteme, ugyanakkor a magyarországi középső szakaszon a vártnál gyorsabban csökkentek a vízszintek. A következő egy hétben a Sajó-Hernád-vízrendszer, valamint a Bódva és a Tarna már mindenhol apadó tendenciát mutat.

Az Országos Vízjelző Szolgálat napi vízjárás-jelentése szerint a jelenlegi és a következő hat napban várható helyzet:

• A Duna a hazai szakaszán Gönyűtől Budapestig árad, máshol apad. A folyó jellemzően közepes vízállású.
• A Tisza a hazai szakaszán Tiszalökig apad, lejjebb árad. A folyó a duzzasztásmentes (vagyis a Záhonyig és a Kiskörétől Csongrádig tartó) szakaszokon Záhonyig igen alacsony, lejjebb alacsony vízállású. Záhonytól kezdődően a vízjárást az erőművek üzemrendje jelentősen befolyásolhatja.

Az OVSZ előrejelző rendszerében szereplő hazai vízmércékre készített számítások alapján a következő hat napban a Duna vízrendszerén a Murán az I. fokú, a Rábán a II. fokú árvédelmi készültségi szintet meghaladó, a Dráván az LNV szintjét megközelítő vízállások várhatóak.

Fontos szabályok vonatkoznak az érintett területekre

Az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK sz. Irányelv előírja valamennyi vízgyűjtőkerületre, hogy azonosításra kerüljenek azon területek, ahol jelentős potenciális árvízi kockázat áll fenn, illetve előfordulása valószínűsíthető.

Magyarországon az Irányelvben definiált árvízi kockázat fogalom három területre bontható, úgymint töltésezetlen vízfolyások menti elöntések, árvízvédelmi töltések tönkremenetele, vagy elégtelen méretéből, meghágásból bekövetkező elöntések, illetve csapadékból, a talajvíz megemelkedéséből származó elöntések okozta kockázat.

Az előzetesen elöntéssel fenyegetett területek meghatározása ezáltal kiterjedt a folyók-, patakok árvizei, illetőleg a belvízi elöntés veszélyének kitett területekre egyaránt. A veszélytérképeket - a VGT-ben meghatározott - négy részvízgyűjtőre készítették el, melyek a következők:

• Duna rész-vízgyűjtő,
• Tisza rész-vízgyűjtő,
• Dráva részvízgyűjtő,
• Balaton rész-vízgyűjtő

A veszélytérképi területek illeszkednek a vízgyűjtőgazdálkodási tervekhez, valamint a Víz Keretirányelvben szereplő rész-vízgyűjtőkkel.

A Vízjelző Szolgálathoz napi rendszerességgel érkeznek adatok a vízfolyásokról mind a hazai, mind a külföldi vízügyi szervezetektől, szolgálatoktól. Ezek alapján készülnek azok a grafikonok, térképek és táblázatok, amelyek segítséget nyújtanak a Duna-medence aktuális hidrológiai viszonyainak megítéléséhez. A hazai és külföldi állomások közül az egyes vízgyűjtők, vízfolyások, állóvizek szempontjából mértékadó, illetve jellemző, valamint az előrejelzésekhez szükségesnek tartott állomások adatai találhatók meg a feldolgozásokban. A grafikonok az elmúlt 30 napban észlelt értékeket ábrázolják hiánytalan adatforgalom esetén napi négy adat felhasználásával.

Az észlelt értékek esetenként meghaladják az árvízvédelmi készültség fokozatait vagy az LNV-t, illetve alulmúlják az LKV-t. Ezen esetek várható bekövetkezésére történő figyelemfelkeltés érdekében, a grafikonokon és a táblázatokban különböző színekkel kerül közlésre az adott szint vagy az ahhoz tartozó észlelt érték. A színek jelentése a következő:

• az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: sárga
• a II. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: narancssárga
• a III. fokú árvízvédelmi készültségi szint meghaladása: piros
• az LNV szintjének meghaladása: lila
• az LKV szintjének alulmúlása: kék

Most már több, mint 100 éves múltra tekint vissza a Napi Vízjárási Térkép, mely néhány éve már digitális formában készül és áttekintő képet ad a Kárpát-medence nagyobb folyóinak aktuális vízjárásáról. Az éves táblázatok a legfontosabb vízmércéken mért reggeli vízállásokat foglalják össze az adott állomás havi és éves statisztikai mutatóival együtt. A táblázatok naponta frissülnek.

Ennek fejében láthatjuk, hogy a kialakult helyzetet a szakemberek folyamatosan monitorozzák, így hozva meg a szükséges döntéseket utak lezárásáról, vagy súlyos esetben kitelepítésekről.

Mit tehetünk, ha árvíz, áradás fenyeget?

Azok, akik a veszélyeztetett területek közelében élnek, nagyobb valószínűséggel tisztában vannak azzal, mit tehet, vagy mit kell tennie a lakosságnak, ha árvíz fenyeget. Azok, akik víztől távol élnek, már kevésbé. Az egyre inkább változó és gyakran hatalmas pusztítást okozó időjárás viszont nem válogat! A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló eső, bármelyik településen képes villámárvizeket produkálni, így veszélyeztetve ingatlanokat, üzleteket egyaránt.

Kezdjük azzal, hogy megmagyarázzuk: mi is az az árvíz?

A folyó vízszintje hirtelen hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések következtében megemelkedik, kilép a medréből és a vízzel nem borított földterület ideiglenesen víz alá kerül. Víz alá kerülhetnek lakott területek, ipari és más objektumok, termőföldek; sérülhetnek a víz-, gáz-, villamos és hírközlő berendezések; fertőzés és járványveszély alakulhat ki.

Hazánkban három nagy csoportja van: a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz, illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.

• Villámárvíz: nagy mennyiségű lokális csapadék rövid idő alatti lehullása következtében medrükből kilépő kisvízfolyások. A villámárvíz hasonló az árvízhez, ugyanakkor az esemény lefolyása sokkal gyorsabb. A rövid idő alatt, nagy intenzitással lehulló csapadék több, mint amit a talaj el tud vezetni, így a felszínen gyorsan megjelenik a lefolyás, és az hirtelen eljut a településre. Ezen eseményeknél nemcsak a csapadékmennyiséget, hanem a domborzatot, a talajt és a felszínborítást, illetve a földhasználat paramétereit is figyelembe kell venni.
• Gátszakadás: a gát a víz útjába állított mesterséges létesítmény, amely magas víznyomásnak van kitéve. Heves esőzés, hóolvadás vagy földmozgás, esetleg az állatok rongálása a gát összeomlását okozhatja, amely következtében hirtelen nagy mennyiségű víz zúdulhat a környezetre.

A Katasztrófavédelem szakemberei szerint a rendelkezésre álló idő és a vízszint várható magasságának függvényében a következő lépéseket ajánlott megtenni:

• Készítsen elő zseblámpát, elemes rádiót, mobiltelefont, illetve ezekhez tartalék elemeket és akkumulátorokat!
• Szerezzen be megfelelő védőruházatot: gumicsizmát, vízhatlan ruhákat, kesztyűt!
• Az udvarról vigyen be a lakásba minden olyan dolgot, amit a víz elsodorhat, vagy amiben kárt tehet!
• Értéktárgyait, háztartási eszközeit vigye fel a padlásra, illetve az emeletre, vagy szállítsa el azokat!
• Ha van rá lehetősége, segítsen a szomszédainak, ismerőseinek vagy jelentkezzen a hatóságoknál önkéntesnek.

Magatartási szabályok árvíz, kitelepítés esetén:

• A megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, ne menjen bele!
• Ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak! Előtte győződjenek meg a víz mélységéről, és vegyenek fel megfelelően védő lábbelit! A leszakadt villanyvezeték életveszélyes!
• Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt, a szirénát!
• Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!
• Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!
• Kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve.
• Mielőbb térjen vissza a lakásába, hogy a kitelepítésre, kimenekítésre a család együtt tudjon felkészülni!
• Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekezőhelyre, a befogadási helyen leadja a névsorukat.
• Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában – hogy a keze szabadon maradjon – a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!
• A lakásból való távozáskor zárja el a víz-, gázvezetéket, kapcsolja le az áramot!
• Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!
• A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzet oltsa el!
• A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!
• Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
• Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat!
• Mindenki eldöntheti, hogy a kijelölt befogadóhelyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.
• A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni. A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentőegységek szállítanak el, de magukra hagyni őket nem szabad!
• Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátramaradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!
• Ne kíséreljen meg átkelni a hömpölygő vízen, mivel nem ismeri annak mélységét és sodrásának erejét – már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledöntheti az embert a lábáról.
• Autóval se kísérelje meg az átkelést az áradaton – már a 30-40 centiméter mélységű víz is károsíthatja gépjárművét olyan mértékben, hogy az leálljon.

Veszélyhelyzeti csomag: könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú csomag, feltüntetve rajta a tulajdonos neve. Tartalmazza:

• a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,
• két-három napi élelmiszert – konzerv, nem romlandó élelmiszer –, egy liter ivóvizet (szükséges naponta 3000-3600 kalória),
• az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,
  tisztálkodási eszközöket,
• rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a
• gyógyszerérzékenységet jelezni kell),
• takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot)
• ha van, hordozható rádiót,
• a gyermek kedves játékát, megnyugtatásul.

Tudnivalók a visszatelepítésről

• A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakóhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata.
• Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában is telepítik vissza.
• Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén!
• A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.
• Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást!
• Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően!
• Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Soha ne kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét!
• Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el! A szakemberek begyűjtik azokat.
• A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet visszakapcsolni.
• Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel!
• A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg.
• A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.

Címlapkép: Getty Images