Komoly problémákat okozhat a következő hetekben, hónapokban az, ha a szokatlanul tavaszias január és február után erősebb fagy érkezhet. Ezzel akár a tavalyi fagykárok is megismétlődhetnek, sőt, a múlt évinél is komolyabb kiesést szenvedhet el a gyümölcságazat - közölte Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője az Agrárszektornak.
Március elején természetesen nem lehet megjósolni, hogy milyen évnek, illetve évjáratnak nézünk elébe, az elmúlt egy évből tudunk ítélkezni, aminek – egy gyümölcsfa életében – értelemszerűen van hatása az idei évre
– közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének vezetője. A szakértő emlékeztetett:
tavaly a legtöbb gyümölcsfaj esetében nem volt nagy termés, a kajszi és az őszibarack a tavaszi fagyok okán kifejezetten gyenge termést produkált.
A körte, meggy és a cseresznye egy gyenge közepes terméssel volt jellemezhető, míg a szilva felemásra sikeredett, vagyis az észak-keleti országrészben jó termést hozott, más országrészekben viszont kifejezetten gyengén produkált. Egyedül az alma esetében volt egészen jó termés, de nem voltak túlterheltek a fák.
Már egyetlen hideghullám is komoly károkat okozhat
A csapadékviszonyok tavaly közel optimálisak voltak, már kora tavasztól, sőt téltől kezdve nyár közepéig jó volt a csapadék-ellátottság, a szeptember-október volt száraz és szokatlanul meleg volt, azonban a november-január időszakban is bőséges csapadék hullott. A tavalyi, nem kiemelkedő termés és a kiváló csapadékviszonyok összességében megfelelő hátteret adnak egy idei jó virágzáshoz, ami alapja a jó termésnek.
Azonban ezeket a pozitív kilátásokat és várakozásokat egy nap leforgása alatt átírhatja az időjárás, különösen az esetlegesen március közepe és május közepe között érkező tavaszi fagyok.
Apáti Ferenc az elmúlt hetek időjárását úgy jellemezte, az nem tekinthető normálisnak, de a klímaváltozás okán most már szokványos, hogy a január, illetve a február nagyon enyhe, már-már tavaszias.
Jellemző egy ideje, hogy tavasszal aztán másfél-két hetes ciklusokban, néhány napra visszatér a tél, ami azt jelenti, hogy sarkvidéki eredetű hidegbetörésekkel nagyon hideg levegőt és éjszakai, vagy akár nappali fagyokat hagy maga után. Úgy tűnik az utóbbi évekből, hogy a természet ezen viselkedése már-már tendencia, így sajnos számítanunk kell rá, hogy idén sem ússzuk meg a tavaszi fagyokat. Nyilván nem lehet megjósolni az időjárást két-három hónappal előre, és reménykedünk abban, hogy idén nem lesznek fagykárok a gyümölcsösökben, de tartok tőle, hogy nem az a kérdés, hogy lesz-e fagyos éjszaka, hanem az, hogy hányszor és milyen mértékű
- tette hozzá.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT.
Címlapkép: Getty Images