A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken - még a sokadik emelet magasában is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok - a családokban élő rokonsággal szemben - nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok! Sokan nem is tudják, de ezek az élőlények hatalmas szerepet játszanak a növények, virágok életében. Nem is beszélve arról, hogy a beporzó rovarok munkája elképesztően fontosa a mezőgazdaságban, növénytermesztésben is. Hogy miért? Ennek jártunk most utána.
Rovarhotel a kertben? Mindenképp!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, különösen látványos méhecskehotel-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan és hiánypótló módon segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.
De miért fontos és hogyan vágjunk bele?
A házi méhek faodvakat, kaptárakra igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel (másik nevén darázsgarázzsal).
Ezt legegyszerűbben 10-4 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el, de építhetünk szekrényes méhecskehotelt is. A méhecskehotel azért is különösen jó lakossági beporzórovar-védelmi eszköz, mert ezek elkészítése óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében sokkal egyszerűbb (és természetvédelmi szempontból jóval hasznosabb, alapvetőbb fontosságú), mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké!
Az új méhecskehoteleket érdemes már tavasz elején kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje. A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhecskehotelek márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. Eközben a magukat nem zavartató rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról figyelhetjük meg otthon, a munkahelyen vagy az oviban, iskolában.
Nem veszélyes rovarhotelt állítani a kertben?
Sokakban felmerülhet, hogy a rovarhotel veszélyes lehet. Egyfelől a darazsak, másfelől pedig a nagyobb számú rovarpopulációk miatt, amik így közelebb kerülhetnek a lakóterünkhöz. Ami a darazsakat illeti: nekik kifejezetten fúrt lyukacsos, hasított fás búvóhelyre van szükségük, ha másféle anyagokat is használunk, oda nem fognak beköltözni.
A lakótérre vonatkozó aggályokra pedig pont, hogy megoldás a rovarhotel, mivel a lakást, padlást vagy egyéb helyeket a rovarok azért választják, mert – a növények és fák tendenciózus pusztításával – nincsen jobb alternatívájuk. Inkább fogják a hotelt választani, mint a házunkat!
Akár készen is vehetjük
Azok, akik nem szívesen barkácsolnak, a nagyobb áruházakban is vásárolhatnak kész rovarhotelt, különféle méretekben és kivitelben. Nézzük, milyen áron vehetjük meg őket a boltokban:
- A Jyskben 2500 forintért vehetünk rovarhotelt.
- A Praktiker kínálatában 2399-5099 forint között mozog a rovarhotel ára.
- A Bauhaus áruházaiban 4 590-15 990 forint van a rovarhotel ára.
Már az iskolákban is tanítják a beporzók védelmét
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a beporzók védelmének a jelentőségére, a környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet a nemrég elkészült több mint 50 rovarhotel kapcsán. A Zöld Dunakanyar Program kapcsán az államtitkár azt is kiemelte, hogy napjainkban különösen nagy jelentősége van a beporzók védelmének, hiszen állományaikat a természeti környezet drasztikus és gyorsuló változásai, az élőhelyek eltűnése, a környezetszennyezés, az inváziós fajok megjelenése, a klímaváltozás egyaránt veszélyeztetik. Kiemelte, a természet sokfélesége éppen azt a potenciált hordozza magában, hogy az élőhelyi feltételeiket a változások közepette is megtalálni képes fajok fennmaradjanak, működőképes ökoszisztémákat tartsanak fenn és nyújtsák számunkra azokat a szolgáltatásokat, amelyek elengedhetetlenek a mindennapjainkhoz.
A helyettes államtitkár a beporzó fajok fontosságát érzékeltetve kiemelte, hogy a vadon élő növényeknek és haszonnövényeknek, mintegy 80 százaléka függ ezektől a pollinátor fajoktól. Gazdasági szempontból értékelve a jelentőségüket megállapítható, hogy az éves európai uniós mezőgazdasági termelés mintegy 3,7 milliárd euró értékben közvetlenül függ a beporzó rovaroktól. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor a vadon élő európai beporzó rovarok – köztük a méhek, a nappali lepkék, a zengőlégyfélék és az éjszakai lepkék – előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés következett be Európában és ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető. Az Európai Unióban a beporzóktól függő növényekkel művelt földterület 50%-án hiányos a beporzás.
A negatív tendenciák megfordításának része kell, hogy legyen a szemléletformálás, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretek átadása, amely megalapozhatja a rendszerszintű változásokat. Ennek eléréséhez kiemelten fontos a legfiatalabbak környezeti nevelése is, amiben ennek a több mint 50 rovarhotelnek az elkészítése egy fontos lépés a térségben
- emelte ki Balczó Bertalan.
Hozzátette, a kormányzat elsősorban a földhasználat szabályozásán, a támogatási rendszereken keresztül tudja elősegíteni ezeknek a fajoknak a fennmaradását, olyan eszközökkel, mint a mezőgazdasági területek természetkímélő módon történő művelése, a mezsgyék, szegély élőhelyek megőrzése, illetve a beporzók szempontjából fontos zöld infrastruktúra elemek helyreállítása. A helyettes államtitkár kiemelte, a kormány által 2023-ban elfogadott 2030-ig szóló biodiverzitásmegőrzési stratégiában külön figyelmet szentel a pollinátorok védelmének. A stratégia külön célkitűzése a beporzók helyzetének felmérése, az állománycsökkentés megállítása, a beporzás mint ökoszisztéma szolgáltatás fenntartása és helyreállítása, amely komplex intézkedéscsomag ágazatokon átívelő együttműködést kíván.
Címlapkép: Getty Images