A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, pedig ugyanannyira oda kellene figyelni rá, mint a többi szennyező forrásra. A fény hatással van a növényekre, állatokra és az emberekre is. Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, vagy akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti. Mit gondolnak erről a szakemberek? Magyarországon mekkora problémát jelent? Most kiderül.
Több külföldi cikkben olvastunk már arról, hogy hatással van a fényszennyezés az egyes madarakra és életmódjukra. Egy korábbi vizsgálat szerint kutatók azt találták, hogy a texasi San Antonio városmagjában egész évben élő két gyakori énekesmadárnak, a Northern Cardinalnak és a Carolina Wrennek körülbelül 5%-kal kisebb volt a szeme, mint a kevésbé fényes külterületről származó ugyanazon faj tagjainak. Érdekessége a kutatásnak, hogy a kutatók viszont nem találtak szemnagyságbeli különbséget két vándormadárfaj, a festett sármány és a fehérszemű vireo között, függetlenül attól, hogy a város melyik részén éltek az év nagy részében.
Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a városokban élő és mindig itt tartózkodó madarak idővel alkalmazkodhatnak a városi területekhez, de a vándormadarak nem alkalmazkodnak, valószínűleg azért, mert ott, ahol telelnek, kevésbé valószínű, hogy ugyan olyan nagy az ember okozta fény- és zajterhelés. Viszont ez megnehezítheti számukra a városi élethez való alkalmazkodást a szaporodási időszakban
- mondta Jennifer Phillips, a Washingtoni Állami Egyetem vadökológusa.
Míg más tanulmányok azt vizsgálták, hogy a városi fény hogyan befolyásolja a madarak „hajnali énekét” és a cirkadián ritmusát, ez az első olyan tanulmány, amely összefüggést mutat a szem méretével kapcsolatban. A kisebb szemméret lehetővé teheti a madarak számára, hogy megbirkózzanak a világosabb és állandóbb fénnyel városi környezetben
- mondta Phillips Todd Jones, a tanulmány szerzője és a Smithsonian's Migratory Bird Center posztdoktori munkatársa. Kiemelte azt is, hogy a nagyobb szemű madarakat némileg elvakíthatja a városi fények csillogása, vagy nem tudnak jól aludni, ami hátrányos helyzetbe hozza őket a városi területeken.
Nem tudjuk, hogy ezek a környezeti hatások jó vagy rossz következményekkel járhatnak-e a vándor madarakra nézve, tekintve, hogy a városi környezet nem fog egyhamar változni. Így tehát fontos lenne átgondolni, hogyan lehet kezelni az ilyen környezetet és hatásait az olyan madarak számára, amelyek nem alkalmazkodnak túl jól a városi környezethez
- tette hozzá.
Mi a helyzet Magyarországon?
A természetes éjszakai környezetet és az élővilágot, az ökológiai szolgáltatásokat, sőt az emberi egészséget is veszélyeztető fényszennyezés mennyisége az egész világon, így hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. Mivel a fénynek „árnyoldalai is vannak”, ilyenkor a fényszennyezés csökkentésének és a természetes éjszakai táj, a sötét égbolt megőrzésének fontosságára is fel kell hívni a figyelmet.
Különösen fontos ez a Hortobágyi Nemzeti Park szempontjából, mely Nemzetközi Csillagoségbolt-park címmel is büszkélkedhet. Az igazgatóság részt vett a Night Light Interreg programban, melynek egyik luxemburgi eseményén figyeltek fel az ottani helyes világítási útmutatóra. Az igazgatóság kezdeményezésére az Agrárminisztérium Környezetügyért felelős Államtitkársága messzemenő anyagi és szakmai támogatásával, a téma legavatottabb szakembereinek bevonásával elkészült „A fényszennyezésről – világosan!” című útmutató a mesterséges éjszakai világítás felelős, természetkímélő alkalmazásának elősegítésére.
A HelloVidék megkereste a Hortobágyi Nemzeti Parkot is a téma kapcsán
HelloVidék: Mit tapasztalnak, hogyan hat a fényszennyezés a madarakra illetve, vannak-e már észlelhető változások ezzel kapcsolatban?
Hortobágyi Nemzeti Park: A madarak esetében a fényszennyezés-zavaró fények által okozott leggyakoribb problémák: költési időszakban a költőhely választás, bioritmus, táplálkozás. Vonulási időszakban pedig a tájékozódási problémák, "csapdába ejtő” fény, „kényszerleszállás”, ütközések kivilágított épületekkel. A fentiek közül kiemelnénk a költőhely választást, pl. megfigyelések szerint hogy a madarak 300-500 méterrel távolabb választottak költőhelyet a kivilágítás utáni időszakban, mint előtte, bár az élőhely nem változott. A madárvonulás esetében a fényszennyezés zavarja a tájékozódást, hiszen számos esetben a csillagok alapján tájékozódnak az éjjel is vonuló madarak. Előfordul, hogy a fényhatás miatt megszakítják a vonulást, esetleg nem megfelelő területre szállnak le, és mivel egy „tankolással” meghatározott távolságot képesek repülni, ez akár idő előtti kimerüléshez, pusztuláshoz is vezethet. Orientációs vizsgálatok kimutatták, hogy a vonulók akár 180°-kal is eltértek eredeti irányuktól.
HelloVidék: A madarak mellett milyen más állatokat zavarhat meg a fényszennyezés?
Hortobágyi Nemzeti Park: Számos élőlénycsoport veszélyeztetett, pl. denevérek, kétéltűek, kiemelten az éjszaka aktív ízeltlábúak. Főbb problémák az élőhelyről való elvonzás, a tápláléklánc megzavarása, kevesebb idő a táplálkozásra, ütközés, eltérítés, élőhelyfragmentáció, nő a kitettség a ragadozóknak, megzavarja a tájékozódást és a vonulást, elvakít (10-40 perc!), szaporodó partnerek szeparálása, a szaporodás, ivadéknevelés megzavarása, a kommunikáció megzavarása, megváltoztatja a kompetíciós (versengési) viszonyokat.
HelloVidék: Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben már megjelenik a fényszennyezés problémája is, tehát van arra törvényi előírás, hogyan kell telepíteni a világítótesteket. Ezzel kapcsolatban tudnak esetleg valamilyen információt adni?
Hortobágyi Nemzeti Park: A fenti jogszabály bár helyesen definiálja a fényszennyezést és előírja, hogy az építményt úgy kell megvalósítani, hogy fényszennyezést ne okozzon, általános és szankciót nem tartalmaz, így egyelőre lényeges hatása nincs. A védett természeti területek vonatkozásában a 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről 35. § (1) d) pontját tapasztalataink szerint a Zöld Hatóság (Kormányhivatal illetékes osztálya) eredményesen alkalmazza, csakúgy, mint a HNP vonatkozásában az Agrárminiszter 45/2020. (IX. 21.) AM rendeletét a Hortobágyi Nemzeti Park védőövezetének kijelöléséről. Utóbbi konkrét világítási előírásokat és világítási szinteket tartalmaz. A hatósági előírások betartását Igazgatóságunk a Zöld Hatósággal együttműködve rendszeresen ellenőrzi, így a Hortobágyi Csillagoségbolt-park vonatkozásában már lehet némi előrelépésről beszélni.
Címlapkép: Getty Images