Lusta kertész, boldog kert: övé az ország egyik legszebb kertje Pilisszentkereszten, de mi a titka?

Neki sikerült, saját pilisszentkereszti kertjében 10 év alatt fantasztikus ökoszisztémát, vele közel 10 ezer egyedszámú mini arborétumot alakított ki. Ám a kertgondozás, növényápolás kapcsán vallott nézetei merőben túlmutatnak azon a hagyományos iskolákon, melyek a folytonos agresszív beavatkozást képviselik. Nemcsak módszerei, hanem kertészeti hitvallása is szemléletformáló: a kemény munka helyett kertünk az öröm és a feltöltődés forrása is lehet. Szomoru Miklós A kertész kertje profiljával vált ismertté a kertbarátok körében (Egy kertész kertje Pilisszentkereszten néven bukkanhatunk rá a közösségi oldalakon); tanácsaival, YouTube-videóival sok ezer embert inspirál és támogat az ökotudatos kerttervezésben. Ahogy a HelloVidéknek elmesélte, dolgozott Angliában egy kertfenntartó cégnél, ott találkozott először az önfenntartó kertészkedéssel. Őt kérdeztük most arról, ha nem csak álmodozni akarunk, hanem tenni is érte, hogyan lehet saját ökokertünk, hogyan álljunk neki?

HelloVidék: Gondolom, a nyár a kerttervezésben is főszezon. Ilyenkor mennyi időt tudsz saját, pilisszentkereszti kertedben lenni?

Szomoru Miklós: Nagy bánatomra nem eleget. Bár nagyrészt önfenntartó, hála azoknak a technológiáknak, amiket alkalmazok – ez a sűrű ültetés, a mulcsozás, a jó növényválasztás, nincsenek különlegességek, csak tág tűrésű növények –, de azért nagyon szeretek a saját kertben lenni. Nem a munkát hiányolom, hanem csak egy reggeli kávét kint meginni, közben hallgatni a madarakat csicsergését, egy-egy elnyílt rózsát levágni...

Magad gondozod?

Igen, csak is. Két részből áll, az egyik egy régi vidéki típusú angolkert, ami már jó 10 éves, és szépen, önfenntartó módon beállt. Itt szinte nincs is teendő, automata öntözőrendszerem és robotfűnyíróm van, a tavaszi nagy munkákat megcsinálom egy hónap alatt, és onnantól kezdve magában elvan. Viszont tavaly bővítettem egy másik kerttel, egy 8800 nm-es telekrésszel, és mivel ez friss telepítés, az önfenntartó rendszer nem alakult ki, így még sok munkát ad. Itt a sziklakertnél, a kövek pakolásában, a tó kiásásában segítettek a kertépítő barátaim, de az ültetést, a fenntartást már én csinálom.

Ennek az új telekrésznek is hasonló lesz a stílusa, maradsz a vidéki angolkertnél?

Ez egy gyűjteményes rész lesz, ahol különböző stílusú kerteket mutatok majd be: van egy francia, egy olasz kertrész, mellette egy prérikertes évelőbeültetés, és egy haszonkert üvegházzal. Persze mindegyikben ott a védjegyem, a sok virág, de kicsit mind más stílusúak, más elrendezésűek, más épületekkel, más dekorációs tárgyakkal, mint a régiben.

A vegyszermentesség gondolom megmaradt?

Igen. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezt a 8800 nm-t egyetlen gramm permetszerrel és műtrágyával sem kezelem. Azért is szeretnek ide jönni a látogatók, mert ennek ellenére gyönyörű a kert, élő, rengeteg a pillangó, a madár, a békák, a sünök és a siklók. Egy fantasztikus kis ökoszisztémát alakítottam ki 10 év alatt.

Olvasni rólad, hogy azon szerencsés emberek közé tartozol, akik már gyerekfejjel tudták, hogy mit szeretnének csinálni felnőtt korukban. Már 5-6 éves saját kertet nevelgettél Cegléden, aztán okleveles kertészmérnökként végeztél 2003-ban. Kertépítő azért sok van az országban, de honnan jött az öko- vagy önfenntartó kert ötlete, hogy te ilyeneket akarsz építeni?

22 évig dolgoztam kertépítőként, de most már csak tervezéssel és tanácsadással foglalkozom. Két részre szoktam választani a kertészéletemet. Voltam a klasszikus kertépítő, aki talajt cserélt, tujasort ültetett, gyepszőnyeget rakott le. Nyilván a pályád elején még nem lehet úgy megválogatni az ügyfélkört, hogy csak annak vállalom el a munkát, aki rengeteg növényt szeretne és ökotudatosan gondol a kertjére. De amikor a saját kertemet kezdtem el építeni, eldöntöttem, hogy semmilyen vegyszert nem szeretnék. Ehhez az volt a legnagyobb löket, hogy egy évet kint töltöttem Angliában egy kertfenntartó cégnél. Mentünk terepre, otthagytuk a leveleket, mindent komposztáltunk, nem használtunk permetezőszereket, mégis elképesztően szép kertekkel találkoztam.

Azt mondtam, hogy itthon valamit nagyon rosszul csinálunk, ha mindent műtrágyázunk, permetezünk, mégsem szép, minden beteg, vírusos, takácsatkás, gombás…

Elhatároztam, hogy a saját kertemben lemásolom azt, amit az angolok csinálnak, de ezt át kellett fordítani a magyar klímára. Hiába nézzük az angol műsorokban a gyönyörű kerteket, nálunk nincs annyi csapadék, légszárazság van, télen is előfordulhatnak kemény fagyok – erre is fel kell készíteni hazai kertjeinket. Tehát volt az a Miklós, aki a megszokott, rossz módszert alkalmazta, de már 10 éve itt van az új Miklós, aki csak ilyen öko- kerttervezést és szaktanácsadást vállal, és csak ebben a szemléletben dolgozik. Szerencsére sokan vagyunk ezzel így.

Németh Benjáminnal közösen tervezünk kerteket, ő egy fiatal kerttervező, aki bejött hozzám egy kertlátogatásra, aztán nagyon jót beszélgettünk, és láttam, hogy nagyon egyezik az elképzelésünk, ahogy beszélt környezetpszichológiáról stb. Akkor összebarátkoztunk, és azóta együtt tervezünk.

A legnagyobb büszkeségünk, hogy évente 80-100 kertet megtervezünk kézi rajzzal, nem számítógépes programmal, ezek a kertek meg is valósulnak, küldik a képeket a tulajdonosok boldogan, hogy már egy éven belül milyen csodálatosak, mennyi örömet okoz nekik.

Ez nekünk is hatalmas élmény. A legnagyobb kincs mégis az, hogy nem úgy valósul meg, hogy közben ártunk a környezetnek. Sőt segítünk is rajta egy kicsit.

Az igaz, hogy a magyarok egyelőre inkább a kerten spórolnak?

Sajnos kezdőként azt tapasztaltam, hogy ott állt a több 10 milliós autó ház előtt, bent óriási plazmatévé, de a növényekre sajnáltak rákölteni 1-2 milliót. Szerencsére ez is változik. Egyrészt egy szép kert növeli a ház értékét akár 20-50 százalékkal, de ami a legjobb benne, hogy rengeteget ad vissza. Most is, ahol forgattunk, egy trópusi jellegű kert volt, beültünk az árnyékba, dinnyét ettünk a forróságban. Olyan élményt ad, ha valaki kertes házban él, nem tudom elképzelni, hogy ne ezt válassza. Az a jó, hogy egyre több szép kertet látni, azt szoktam mondani, hogy ez egy ragályos betegség, szerencsére, és sokan elkapják. Pár 100 ezer forintért nagyon részletes tervet lehet kapni, és ez egy nagyon jó befektetés, mert ha valaki csak úgy ad hoc elkezd kertészkedni, több milliót is el lehet költeni rosszul. Olyan növényeket választ, amik nem maradnak meg, kipusztulnak, tápot vesz stb. Régebben lebecsülték a kertépítőket, de ez egy komplex rendszer, ezt próbáljuk átadni. Ugyanúgy, mint egy építészmérnök. Egy ház is csak falakból meg ablakokból áll, de ha én kezdeném el tervezni, az összedőlne. A kert is, ha az alapoktól jól ki van találva, fel van építve, egymáshoz illő növényekkel, az élni fog. Persze kell hozzá egy gazda is, aki irányítja és építi, de a terv az alap.

Az is egy sarkalatos kérdés, hogy mennyi legyen a térkő, mennyi helyet hagyjunk a virágoknak, a haszonkertnek. Szerinted ezeknek van valamilyen egészséges aránya?

Minden kert és minden ház nagyon más. Szoktam videókat készíteni: van, amikor az elrettentő példát mutatom meg, és van, amikor a jót. Nekem is van autóm, beállok, szeretnék száraz lábbal bejutni az utcáról a házba, tehát kell a térkő, csak jó arányban használjuk. Jó, ha kinyitom az autó ajtaját, ki lehessen szállni, de ne az legyen az, hogy a garázs be van rakva a kert végébe, ezért 50 méter hosszan letérkövezik az egész kertet. Lehet azt a beállót előre is tenni! Mi is mindig ezzel kezdjük. Sokszor nem a kavics vagy térkő használatával van baj, hanem az arányokkal. De erre nem lehet egy fix számot mondani, mert egy kisebb kertben kevesebbet lehet, egy óriásiban meg többet.

Viszont a növények közé semmiképpen ne tegyünk kavicsot! Ilyen nagy melegben csak fogjuk meg a kavicsot, mintha egy fűtőtestet tennénk a növények közé.

Légszárazságot okoz, elszívja a maradék vizet is, ráadásul a súlyával összenyomja a talajt, folyamatosan nyomja ki a levegőt a talajból. Ráadásul ez nem egy mulcs, nem kerül a talajba szerves anyag, ebből nem oldódik ki semmi tápanyag, a kavics a talajéletet is tönkreteszi, a mikorrhiza gombáknak is káros. A kavics járófelületre jó, nem túlalkalmazva. Nálam is van egy másfél méteres, kacskaringós út, ami andezittel van lekövezve, de a növények között ágdarálékot használok. Most már több 10 ezer növényem van. Régebben laktam az Astoriánál egy bérház 5. emeletén, hajnalra hűlt le a lakás 35 fokra. Brutális hősziget már egész Budapest, mindenhol vas, acél, beton van. Pilisszentkereszt 27 km az Astoriától, és este mindig kell pulóver, sok a növény, estére mindig lehűl a levegő, a növények is tudnak kicsit regenerálódni és újult erővel nekilátni a következő napnak. Ha telekavicsozzuk a kertünket, a növények hosszú távon biztosan tönkremennek.

Mennyire pártolod, hogy a kertünkben meghagyjuk az őshonos, vadon növő növényeket?

Én is látok olyanokat, akik kiköltöznek falura, de nem nagyon van kedvük a kerttel foglalkozni, lerakják a gyepet, esetleg egy leylandi sövényt. De aztán sokan eljönnek hozzánk, meglátják, hogy ez milyen szép, és elkezdik bezöldíteni. Pl. a szomszédomat láttam jó példának, ott is csak egy sövény volt gyeppel, mostanra meg versengünk, hogy kinek milyen növénye van. A napokban kérdezte SMS-ben, hogy van-e Kanári-szigeteki Digitalisom, és mondtam, hogy nincs.

De sokaknak van rossz tapasztalata gyerekkorukból, hogy mennyit kellett dolgozni a kertben, és nem akarnak ezzel foglalkozni. De ha jó példát mutatunk, az szerencsére ragályos.

Egyre többen készítenek fenntartható, ökotudatos kerteket. Én rengeteg növényt meghagyok, ami magától jelenik meg, most pl. rengeteg vadmurok van az évelőágyásomban. Elképesztően szépek, nagy karógyökerük van, segítik a többi növényt, és nem kell velük csinálni semmit. De tele van boglárkával, cickafarkkal, gilisztaűző varádiccsal, és amikor látják ezt a kertemben, sokan mondják, hogy akkor én is meghagyom.

A fűnyírással hogy vagy, szerinted milyen gyakran kell nyírni, hagysz parlagon területeket?

Van, ahol le van nyírva, mert hozzám nagyon sokan jönnek nyitott kertlátogatásokra, és egy virágos réten nem lehet százakat sétáltatni. De van 2000 nm virágos gyep, amit évente egyszer kaszálok, és az gyönyörű. Rengeteg virágom van, margaréta, pipacs, búzavirág, cickafark. De van, ahol muszáj vágni, és ahhoz, hogy ne gyomosodjon, sokat kell vágni. 2-3 naponta nyírom, de ennek hála nem kell gyomírtót használni, nincs eltávolítva a levágott fű, visszatápozza saját magát, nem kell műtrágyázni.

Mik a leggyakoribb kérdések, amikkel hozzád fordulnak?

Akik jönnek az előadásaimra vagy a kertlátogatásokra, már tudják, mire számíthatnak, hasonlóak vagyunk, így szóba sem kerül, hogy pl. valamit permetezzünk. Ha olyan helyre megyek, ahol nem ismernek, ott első körben hitetlenkednek, hogy hogyan lehet permetezés nélkül kertet gondozni, hiszen minden tiszta levéltetű, takácsatka meg gomba?! Nem tudják, hogy ez egy rendszer, ami a talajból indul ki, a mikorrhiza gombákon keresztül a talajéletben több milliárd mikroorganizmus van. Elmagyarázom, hogy ez hogyan épül fel, mint az ember immunrendszere. Ha az jól van, mi is legyőzzük a betegségeket. Persze előfordulhat, hogy nem, ez a növényeknél is megtörténhet, de szerencsére többnyire legyőzzük a betegségeket.

Nem a tünetet kell elnyomni, hanem a problémát megoldani a kiindulási pontjától.

Pl. nekem is van gerincsérvem, és az első körben kaptam fájdalomcsillapító injekciót, amitől elmúlt a tünet. De ezzel nem oldottuk meg a problémát, és egy hét múlva ötszörös erővel tért vissza. Ugyanígy működik a növényeknél is, ha nincs megoldva az a probléma, ötszörös erővel fog visszarobbanni. De ha felépítjük a jó talajéletet, megeddzük a növényeket, akkor sokkal ellenállóbbak lesznek. Amikor ezeket elmondom, akkor megértik.

Hogyan lehet áttérni erre a szemléletre?

Az is gyakori, hogy ez megtetszik valakinek, hogy nem permetezek, de az első egy-két évben sokkal több lesz a kártevő. Hiszen nincs ott természetes ellenség. Ilyenkor szokott elfogyni a lendület. Az a tanácsom, hogy első körben nagyon sok türelem legyen, kb. a 3-5. évtől fordul a helyzet, és fenntarthatóbbá válik az egész. De ne akarjunk mindent azonnal megoldani, az nem fog menni. Illetve ne a tökéletességre törekedjünk, hiszen szükség van az általunk kártevőknek nevezett élőlényekre is, mert ezek vonzzák oda a természetes ellenségeiket is.

Meg kell szokni, hogy nem kell tökéletesnek lenni a kertnek és a növényeknek, mindenre szükség van, csak legyen nagyjából egy egyensúly.

Egy átlagos családi ház kertjében milyen növénycsoportokat szoktál kialakítani?

Mindig nagyon sok növényes kerteket készítünk. Nem cserélünk talajt, nem is ajánlunk a talajcserét. Mindenkinek van talaja, azt kell feljavítani. Régen ez is egy tendencia volt, hogy elvitték a földet, hoztak helyette másikat. Ma már törvény tiltja ezt, csak akkor lehet, ha szennyezett. A talajjavításra rengeteg szuper szerves anyagunk van, komposzt, huminsavak, trágyák. A talaj adott, az mindenhol van, azon járunk, csak a szerves anyagot kell pótolni.

A következő lépés, hogy mindenképpen legyenek fák. Annyira melegszik a környezetünk, hogy enélkül már nem lehet megmaradni. A többi növény is megég.

Kis méretű kertben is ajánlunk 5-10 méterenként ültetni fát. Nekem már 50-60 fám van, és még nincs készen a kert. Ezek nem óriási fák, hanem pl. galagonya, díszalma, díszcseresznye, perzsafa. Nagyon sok örökzöld cserjém is van, lombosak és virágosak. Örökzöldek is kellenek, de az se legyen túlalkalmazva, hiszen, ha télen-nyáron ugyanúgy néz ki a kert, az unalmas, és a talajéletnek sem jó. A váznövények kb. egyharmada legyen örökzöld, a maradék hely meg telepakolva rengeteg évelővel, és az is úgy, hogy ne egy csúcsa legyen a virágzásnak. Ne csak május-júniusban legyen szép, hanem februártól decemberig virágozzon a kert. Persze lesz egy csúcsa májustól szeptemberig, de nálam is van olyan, ami februárban vagy decemberben virágzik. Ez jó az állatoknak is, mert pollenadók, de nekünk is jobb, ha mindig van olyan, ami jól mutat. Ha más nem, a vesszőjével, a kérgével, az őszi lombszínével, a termésével díszítsen.

Mit javasolsz, honnan szerezzük be a növényeket?

Mindenképpen magyar termelőktől. A legtöbb persze nem szolgál ki magánembereket, de meg tudja mondani, hogy melyik kertészetbe szállít be. Ezek sokkal olcsóbbak, mint a nagy áruházak. Semmiképpen ne az élelmiszerboltban vegyük a virágokat meg a hagymákat, mert ott nem gondozzák megfelelően. Lehet, hogy egy hetet állt a neonfényben, sokkot kapott, mire hazavisszük, már legyengül. Lehetőleg kerüljük az importot, mert az olasz tengerpartról idehozott növény bekerül a mi száraz mikroklímánkra, tönkremegy, szétég.

Egy ezer nm-es terület megtervezése és kivitelezése mennyibe kerül?

Ezt nem lehet megmondani. Egy ház is lehet 50 millió meg 1 milliárdos is. De talán azt mondhatom, hogy a ház értékének a 10 százaléka a minimum. 5-6 millióból is lehet már látványos kertet csinálni, de rá lehet költeni 100 milliót is.

Kerttervezőként a klímaváltozással mennyire tudtok számolni?

Az oldalam 99 százalékban erről szól, hogy hogyan készüljünk erre. Talajjavítás, szervesanyag-pótlás, aki nem teszi a vastag mulcsot, az hiába veszi a drága növényeket, tönkre fog menni. Nyilván olyan növényeket kell választani, amik bírják ezt a változó klímát, szerencsére rengeteg ilyen van. Erre vagyunk mi, kerttervezők is, hogy ebben segítsünk. Most mindenki pálmát meg olajfát ültet, de emlékszem, hogy 2017-ben mínusz 20-25 fokok repkedtek az országban mindenhol. Az emberek felejtenek, de ilyen lesz is még, hiába a klímaváltozás, az nem azt jelenti, hogy most már mindig meleg lesz.

Nálam pl. nincs leander, olajfa, kínai kenderpálma, banán. Nemcsak tájidegenek, de nem is biztos, hogy hosszú távon ide valók. De vannak berkenyék, perzsafa, ámbrafa, galagonya, kőrisek, rózsaloncok, virágos loncok, tamariska, rózsák – rengeteg olyan növény van, ami jól bírja ezt a melegedő klímát, de azt is, ha hideg van.

Öntözőrendszer kell, nem elég slaggal locsolni?

Anélkül már nem lehet. Pont ezen vitatkoztam egy fenntartható kertes csoportban, szerintük az öntözőrendszer nem fér bele, mert a műanyagot tesszük a talajba. Mondtam, hogy szerintem sokkal kevésbé környezetbarát, ha valaki esténként föntről locsol, a fele víz elpárolog, nem is hasznosul, rámegy a növények levelére, és gombásodást okoz. Az a lényeg, hogy a talaj legyen nedves, és ha van rajta egy vastag mulcs, akkor kevésbé szárad ki. Szerintem sokkal környezettudatosabb egy öntözőrendszer, hiszen ritkábban használjuk, kevesebb vizet pazarolunk el, így hosszú távon visszahozza az árát. A mulcs nem a fenyőkéreg, hanem a ledarált szerves anyag. Mindenféle kerti hulladék, a levelek, ágdarálék, és legalább 8-10 cm vastagon. Nálunk 10 napja nem volt eső, fúj a szél, meleg van, ahol éri a nap, már sárga a fű, kiszárad, de ahol vastagon be van mulcsozva, még nedves alatta a talaj. Ezzel 2-3 hetet lehet nyerni, plusz nem melegszik túl a talaj, nem pusztítja a talajéletet. Ezt a rendszert kell felépíteni.

Címlapfotó, képek: Szomoru Miklós

Címlapkép: Getty Images