Szén-monoxid nyílt égésterű fűtőeszköz esetén keletkezhet, például konvektor, gáztűzhely, bojler, fali fűtőeszközök, kandalló, cserépkályha használata során. A szén-monoxid kialakulását a tévhittel ellentétben a szellőzés, szellőztetés hiánya okozza. Ehhez hozzájárulnak azok a nyílászárók is, amelyek a tökéletes szigetelés érdekében a minimális légmozgást sem teszik lehetővé a résekben.
A szén-monoxid színtelen, szagtalan mérgező gáz, észrevétlenül elvegyül otthonunk levegőjében, aminek hatására kismértékű koncentráció esetén „csak” rosszullétet érzünk, nagy mértékben pedig mérgezést, illetve halált okoz.
Tünetek alapján a szén-monoxid mérgezést szinte lehetetlen megállapítani. A fejfájás, émelygés, hányinger számtalan betegséget jelezhet, pedig könnyen előfordulhat, hogy a szobában lévő szén-monoxidtól alakult ki.
Bár a háztartások felében már van érzékelő, évente mintegy 10 ember veszíti életét és 300-400 ember kap mérgezést egy olyan hétköznapi tevékenység során, mint a fűtés. A magas szén-monoxid koncentráció ráadásul éjszaka, alvás közben jelentheti a legnagyobb veszélyt, mert nem biztos, hogy felébredünk, ha baj van.
A megoldás a fűtőeszközök éves ellenőrzése és a rendszeres szellőztetés, valamint egy szén-monoxid érzékelő, ami életet menthet azzal, hogy jelzi a veszélyt. Egy ilyen eszköz ráadásul viszonylag kis beruházással is elérhető, és készüléktől függően 7-10 évente kell cserélni. Ha például veszünk egy 10 éves szavatosságú mérőt, ami 12.500 forintba kerül, akkor visszaosztva azt jelenti, hogy napi 3 forintba kerül a biztonságunk.
A szén-monoxid érzékelőt hasonlíthatjuk a lázmérőhöz: figyelmeztet a veszélyre, így elkerülhetjük a tragédiát. Ugyanakkor, ahogyan a lázmérő, az érzékelő sem tudja megoldani problémát az ember helyett; a szén-monoxid kialakulását a szellőzés biztosításával és a fűtőeszközök évenkénti ellenőrzésével tudjuk megelőzni
– magyarázza Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Nem mindegy ugyanakkor, hogy vásárláskor milyen készüléket választunk. A piacon lévő szén-monoxid-mérőket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint az ezek piacfelügyeltét ellátó hatóság, teszteli és általuk üzemeltetett honlapon a potenciális vásárlók megnézhetik a pozitív és negatív listát. A műszaki kereskedők csak a pozitív listán szereplő termékeket árulhatják.
Nem elég azonban kiválasztanunk a megfelelő készüléket, ahhoz, hogy hatékonyan működjön, kulcsfontosságú, hová szerelik fel. A helyiség magasabb pontjai (pl. plafon) helyett a szakemberek azt javasolják, a fűtőeszköztől 1-1,5 méterre, a saroktól 10-15 centiméterre, a levegővétel magasságában kell elhelyezni. Ez általában fejmagasságot takar, de ha pl. hálószobában helyezzük el az érzékelőt, akkor az éjjeliszekrény magasságát jelenti.
Teendők, ha jelez a szén-monoxid érzékelő
Először szellőztetni kell, majd elzárni a fűtőkészüléket és friss levegőre menni, majd hívjuk a tűzoltókat a 112-es segélyhívó számon.
Fontos, hogy a fűtőeszközt csak akkor zárjuk el saját kezűleg, ha ezt biztonságban meg tudjuk tenni és nem fenyeget közben a tüntetek súlyosbodása vagy ájulás veszélye. Ha igen, akkor azonnal a friss levegőre kell menni. Ha valaki eszméletét vesztette, azonnal a szabad levegőre kell vinni.