A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös kutatásában ingatlantulajdonosok nyilatkoztak arról, mennyire elégedettek otthonuk állapotával. A legtöbben hőszigeteléssel kapcsolatos problémákat fogalmaztak meg, de sokaknál merült fel a nyílászárók cseréjének, a különböző típusú hőszigeteléseknek, a fűtéskorszerűsítésnek, illetve a kéménycserének az igénye.
Napjainkban a szakemberek jelentős mértékű leterheltsége és a bizonyos építőanyag-termékcsoportok körében fennálló hiány miatt újra kell gondolni mindazt, amit a felújítási munkálatok tervezéséről gondoltunk
– mondja dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője, aki szerint egy átlagos családi ház felépítéséhez minimum fél, de inkább egy év szükséges. Azt javasolja, a tervezés folyamatát a téli holtidőszakban kezdjük el, az építkezésbe pedig érdemes tavasszal belevágni.
Otthonunk kialakítása az egyik leghosszabb távon meghozott döntésünk. Egyáltalán nem mindegy, hogy azt a későbbiekben milyen költségekből tudjuk fenntartani, illetve hogyan érezzük majd benne magunkat. Épp ezért fontos, hogy már a tervezéshez is szakember segítségét kérjük, akitől a tervek mellett árkalkulációt is kaphatunk, amelyből hozzávetőleges összegként ki tudunk indulni akkor, amikor a költségvetésünket összeállítjuk.
A szakértők szerint időbeli csúszással mindenképpen érdemes kalkulálni, hiszen bármikor közbe szólhat akár az időjárás, akár egy nem várt építőanyag-beszállítói fennakadás az eredeti ütemtervbe. Az átszervezés, a különböző szakemberek munkájának átstrukturálása újabb csúszást és pluszköltségeket jelenthet.
Az időbeli tervezés mellett az anyagi megterheléssel is számolnunk kell, hiszen már egy kisebb munkálat is jelentős kiadással jár, egy új otthon felépítése pedig több tízmilliós beruházást is jelenthet.
A költségvetés tervezésekor a teljes keretünket vegyük figyelembe már az anyagok kiválasztásakor is. Ennek nagyjából 2/3-át szánhatjuk az anyagköltségre, 1/3-ot pedig a munkadíjra tartalékoljunk
– szögezi le Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának cégvezetője, aki szerint az esetleges váratlan kiadások miatt még a legjobban tervezett építkezés esetén is legalább 5-10 százalékos plusszal érdemes számolni.
Jelentősen csökkenthetjük azonban kiadásainkat akkor, ha pontosan tudjuk, hogy mit is szeretnénk és kikérjük a szakemberek tanácsát az anyagválasztásoknál. Az építőanyagok kiválasztásánál ügyeljünk a praktikumra, a minőségre, az ár-érték arányra és a funkcionalitásra egyaránt.
A cégvezető szerint mindenképpen érdemes az energiahatékony építőanyagokat preferálni vásárlás során, hogy lefektethessük okosotthonunk alapjait. Ugyanakkor hozzáteszi: az építkezni/felújítani vágyók egyre tudatosabbak az építőanyagok kiválasztásánál, és pozitívumként említi azt is, hogy egyre inkább rendszerben gondolkodnak, nemcsak a látszatmegoldásokat keresik.
A tetőcserepek piacát alapvetően tudja átrajzolni a jövőben a nemrég megjelent napelemes cserép, amely azon túl, hogy védelmet biztosít az ingatlan számára az időjárás viszontagságaitól, megújuló energiát is szolgáltat az elektromos eszközök használatához.
A hulladéküveg üveghabbá történő feldolgozása és az építőiparban történő felhasználása szintén egy olyan innováció, amely nemcsak praktikus, hanem teljes mértékben környezettudatos is. Szintén érdemes kiemelni az intelligens vízérzékelő funkcióit, amely már néhány csepp vízveszteséget követően észleli a szivárgásokat és riasztást küld az esetleges vízkárok bekövetkeztéről.
Remélhetőleg a felújítási trend a következő években nagyobb lendületet vesz, és minden korábbinál nagyobb figyelmet kapnak majd az energiahatékony megoldások, amelyek egyben azt is jelenthetik, hogy az 1900-as évek közepén ragadt hazai ingatlanállomány elindulhat a 21. század felé.