2018-ban a Duna House becslése szerint 152 803 adásvétel történt a hazai ingatlanpiacon, ami egy hajszállal kevesebb csak, mint a válság előtti utolsó, 2008-as év értéke. A növekvő kereslet az árakat is felfelé nyomja, a KSH által számított egész országra (Budapesttel együtt) és az egész 2017-es évre vonatkozó átlagos eladási ár 14 millió forint volt, ami azóta csak tovább emelkedett. Nagyok azonban a különbségek az egyes régiók városaiban, községeiben, nemcsak az eladási árban, de abban is hogy mennyien vásárolnak lakóingatlant az adott környéken.
Hol volt a legtöbb adásvétel?
A járásonkénti tranzakciószámok (a közölt térképeken több év adatai láthatók összesítve) kirajzolják az ország fő közlekedési folyosóit is: az M1, M7, M5, M3, és kisebb mértékben az M6 autópályák vonala lekövethető. A KSH által lezárt és publikált teljes évekre vonatkozó adatokat elemezve (2017-ig bezárólag) érdekes változás volt megfigyelhető, a piaci élénkülés a fővárosban és környékén indult meg, majd fokozatosan, mintegy hullámként futott végig az említett fő közlekedési és gazdasági tengelyek mentén.
Adásvételek 1000 lakosra vetített száma járásonként (2018*)
Ahogy nőtt a vásárlási kedv, úgy drágultak a lakások, 2018-ban Budapesten és a megyeszékhelyeken már meghaladták a válság előtti szintet. Az árnövekedés hátterében a lakáspiac térbeli koncentráltsága áll: leginkább a városok és városkörnyéki települések iránt van kereslet, különösen a főváros térségében és a megyei jogú városokban és a környező településeken. Ahol fejlődik a helyi gazdaság, van megélhetést biztosító munkalehetőség, oda költöznek az emberek. A növekvő kereslet pedig hajtja az árakat felfelé.
Egész Magyarország területén 2017-ben a városokban eladott lakóingatlanok átlagos ára (Budapest nélkül) 12,1 millió forintot tett ki, míg ez a szám 7,2 millió forint volt a községekben.
Melyik volt a legdrágább város?
A legdrágább város Törökbálint volt (Budapesten kívül) az összes eladott tranzakció alapján az átlagár itt 36,7 millió forint. A főváros közelsége miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a Pest megyei településeken az országos átlag akár 2-2,5-szerese is lehet az adásvételek értékének a számtani közepe. A Pest megyei településeken kívül a Balaton térsége a másik erős helyszín, Balatonfüreden 28,6 millió forint volt 2017-ben az átlagár. Ehhez képest a következő, 2018-as évben a legtöbb nagyvárosban már a 10 százalékot is meghaladta az áremelkedés, sőt, néhol a 30 százalékot is megközelítette.
Nézzünk néhány várost! Hol, mennyivel nőttek az árak 2018-ban?
Az Otthon Centrum elemzése alapján a megyei jogú városokban néhány kivételtől eltekintve a téglalakások négyzetméterárának a növekedése meghaladta a 10 százalékot, de Békéscsabán majdnem 20 százalék, Debrecenben 26,9 százalék, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Tatabányán kevéssel 30 százalék feletti növekedés volt érzékelhető 2018-ban. A drágább városokban, így Sopronban, Győrben 14-15 százalékos drágulást, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szolnokon és a nyugati határszélen, Szombathelyen 17-19 százalékos növekedést érzékeltünk.
Pécsett viszont 5 százalékot alig haladta meg az árnövekedés, míg Salgótarjánban néhány százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az átlagos árszint vidéken Sopronban a legmagasabb, de nem éri el a 400 ezer forintos értéket, a nagyvárosok többségére átlagosan négyzetméterenként 300-350 ezer forint, a keleti régióban fekvők és a kisebb városok árszintje 150 és 270 ezer forint között szór négyzetméterenként. A családi házak fajlagos ára 100 és 260 ezer forint között maradt vidéken, a fajlagos átlagár emelkedése egy-két város, így például Pécs és Tatabánya kivételével sehol sem haladta meg a 10 százalékot.