"A nagyobb városok vonzáskörzetében található kistelepülések árszintje általában több mint kétszerese a távolabb eső, hasonló nagyságú településekének. Az átlagos lakásár az agglomerációk ötezer fő alatti településein 13,9 millió, a vonzáskörzeteken kívül eső, hasonló nagyságú településeken 5,5 millió forintot tett ki 2018-ban" – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, Statisztikai tükör című kiadványa alapján.
A július 1-től életbe lépő falusi csok szempontjából különösen lényegesek ezek az átlagárak, ugyanis az új lakásra számított összegeket használt ingatlanhoz is fel lehet használni a fogyó népességű kistelepüléseken. A háromgyermekes családoknak tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást jelent a falusi csok, melynek felét vásárlásra, másik felét pedig felújításra és bővítésre fordíthatják a családok.
A kiadvány szerint egyre kevesebben vásárolnak a fővárosban lakást. A 2018-as évi adásvételeknek mindössze 22 százaléka volt budapesti, három évvel ezelőtt ez az arány még 30 százalék volt. Budapesten és a megyeszékhelyeken zajlott a lakásforgalom 42 százaléka, tíz adásvételből pedig minden hatodik kisebb településeken köttetett. Minden megyedik ingatlaneladás községekhez köthető.
Tíz éve nem vásároltak ennyien lakást kistelepüléseken: utoljára 2009-ben volt ilyen magas a vidéken vásárolt ingatlanok részesedése. A lakótelepi panellakások népszerűsége ezzel szemben csökken, tavaly 15 százalék körül alakult.
A KSH adatai alapján a fővárosban átlagosan 28,7 milliót fizettek egy használt lakásért 2018-ban, ez 4,3 millió forinttal több, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken 15,1 millió volt az átlagos lakásár, amely 2,1 millióval több, mint egy évvel korábban. A fővárosi négyzetméterárak 20 százalékot emelkedtek egy év alatt, mely átlagosan már meghaladja a félmillió forintot - ezzel szemben a megyeszékhelyeken 243 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, amely 18 százalékkal volt több, mint 2017-ben.