A Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyét magában foglaló Közép-Dunántúl régió központja Székesfehérvár. A térség megyéi kiemelt szerepet töltenek be az ország történelmében: Székesfehérvár koronázási város és a királyok székhelye volt és Veszprémre pedig a királynék városaként szoktak hivatkozni. A Közép-Dunántúl az ország harmadik legfejlettebb régiója népessége 1 058 236 fő területe pedig 11 237 km², ezzel a második legsűrübben lakott régiónak számít. Népszerűsége nem véletlen, hiszen gazdaságilag és közlekedés szempontjából is kiemelt jelentőségű, illetve természeti adottságainak köszönhetően, a Balatonnnak is otthont adó térség turisztikai és természetföldrajzi fontossága is kimagasló, ezért itt sem múlt el az év jelentős történések nélkül.
Sorozatunkban górcső alá vettük a Balatont, mint turisztikai régiót, két nagy folyónkat a Dunát és a Tiszát és foglalkoztunk már Közép-Magyarország és Észak-Magyarország eseményeit követően az Alföld északi és déli területeivel. Most lássuk, mi történt 2019-ben a Közép-Dunántúlon.
A sikeres megyeszékhely és a Balaton-felvidéki világörökség
A régió hírnevét méltán öregbítő Veszprém város már tavaly decemberben lépett egy nagyot a sikert ígérő úton, amikor 2018 decemberében elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet és azóta a 2019-ben elindult munka mellett, folyamatosan újabb sikereket zsebelhetett be. A népi kultúrát modern eszközökkel bemutató veszprémi Bakonyi Ház lett az Év Tájháza 2019-ben. A város a kulturális főváros cím után még egy rangos elismerésben részesült, hiszen az UNESCO a Zene városa díjjal tüntette ki. A megyeszékhely az említett eseményeken kívül idén büszkélkedhetett ízletes világbajnokságra készülő tortával és az ország gigantikus karácsonyfáját is innen szállították a fővárosba.
A "siker hullámba" a régió más területei is bekapcsolódtak, így több helyen indult fejlesztés, amiknek egy részét már a Balatonról szóló cikkünkben is említettük korábban. Írtunk róla, hogy nyolc Balaton-felvidéki helyszín a világörökség része lehet, ezért közel hárommilliárd forintból újulhatnak meg a világörökségi kultúrtáj turisztikai fejlesztési projekt keretében és arról is, hogy a néhány éve létrehozott tihanyi Levendula Ház, bakonybéli Pannon Csillagda és Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont után döntés született az új Kis-Balaton Turisztikai Látogatóközpont megépítéséről, amely hasonlóan elődjeihez a természeti értékeket bemutatva hirdesse fontosságukat.
Dübörgő fásítási program és tömegesen kivágott fák
A természet jelentősége országos szinten is nagyobb hangsúlyt kapott 2019-ben. Az Országfásítási Programmal kapcsolatos projektek megvalósításával létrejövő fenntartható erdőtelepítéssel azt remélik, hogy a következő három-öt évben legalább huszonötezer hektárnyi új zöldterület jön létre, amely hozzájárul a klímavédelemhez, véd a fénytől és az erróziótól. Rohamos ütemben indult el a Közép-Dunántúlon is a fásítás: írtunk róla, hogy fejér megyében is rengeteg csemetét ültettek és a Vértesi Erdő Zrt. is csatlakozott a programhoz.
Ám az erdőkkel kapcsolatban nagy port kavart a balatonfűzfői fakivágás híre is, amelynek következtében szinte egy teljes erdő tűnt el egy sporttelep és egy lakópark építése kapcsán végzett tömeges fakivágás miatt. A városban az ipar fejlődése mellett a turisztikai vonzerő növelése is cél, ezért a strandok, uszoda fejlesztések után ezek a beruházások is ezt hivatottak szolgálni.
Fejlődő települések, új gyárak és munkahelyek
A felesztések nemcsak a Balaton partot és közvetlen környezetét érték el: Dunaújvárosban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretein belül másfél milliárd forintnyi fejlesztés indult el. Mivel a terület jelentős részén nincs megoldva a felszíni vizek összegyűjtése és elvezetése 482 millió forintból tervezik fejleszteni Táborállás városrészen a csapadékvíz elvezetést, három különböző városrészben található orvosi rendelőblokkot 196,74 millió forint ráfordítással, 619 millió forintból a kerékpárút-hálózatát és a Dózsa Mozi Centrum energetikai korszerűsítését 196 millió forintból fejlesztik.
A városban gyárfejlesztés is indult: írtunk róla, hogy a versenyképességet és a fenntarthatóságot, termelést javító fejlesztésről döntöttek, amely során a dunaújvárosi papírgyár megújulhat. A gyárfejlesztések az iparáról is híres, idén a legboldogabb városnak is megválasztott Tatabányát sem kerülték el: többek között a híres gumiabroncsgyártó Bridgestone milliárdos beruházás keretében fejlesztette tovább tatabányai gyárát és a gyártókapacitás bővítésén kívül idén átadták az új raktárukat is, amely hatékonyabban tudja kiszolgálni a hazai és a nemzetközi autógyárakat. Új vállalatok is otthonuknak választották a várost 2019-ben: a HelloVidék megírta, amikor júliusban letették a dél-koreai Doosan rézfóliagyártó-üzemének alapkövét. Rendkívül pozitív, hogy az új gyár, akár 181 munkahely teremtésével bővítheti a környék kínálatát.
A KSH legfrissebb adatai szerint a Közép-Dunántúlon a foglalkoztatottak száma 507 800 fő. A munkanélküliek száma országos viszonylatban szemlélve is kiemelkedően alacsony, mindössze 9800 fő. A bruttó átlagkereset (350 936 Ft) jóval magasabb az alföldi régiókénál, ám a közép-magyarországi, budapesti adatokat nem éri el.
Kiugróan magas ingatlanárak a Közép-Dunántúlon
A bruttó átlagkereset összege azonban továbbra sincs összhangban az ingatlanárakkal. A régiót kiugróan magas négyzetméterárak jellemzik és az albérletek havi bérleti díja is folyamatosan növekedett az utóbbi években. Jelentősen drágultak, vagy le is hagyták Budapest ingatlanárait az ország egyes városai, például a Közép-Dunántúlon is. A megyeszékhelyek közül kiemelkedő volt a drágulás például Székesfehérváron, illetve a legtöbb tranzakciót is itt bonyolították le a régió városai közül és a térség legdrágább családi háza és lakása is itt cserélt gazdát. Székesfehérváron a téglalakások 404 ezer, a panellakások 390 ezer, a családi házak 300 ezer, az újépítésű lakások pedig 520 ezer forintos négyzetméteráron keltek el az idei év értékesítési statisztikái alapján. Ezt az összeget Veszprém közelítette meg a térségben.
Biztonságosabb utak, javuló közlekedés
Annak, aki a régióban dolgozik, illetve a térségben telepedett le jó hír lehetett a számos közlekedéssel kapcsolatos fejlesztés. Idén a sokak számára ijesztő bakonyi utak fejlesztésével tették biztonságosabbá a közlekedést, amelynek keretében új utat adtak át Zirc és Pápa között és több Veszprém megyei útszakasz felújítása is elindult. Talán a legnagyobb közlekedéssel kapcsolatos projekt a Várpalotát mentesítő 450 millióból megvalósuló bekötőút korszerűsítése volt, így Székesfehérvártól Veszprémig már végig négysávos úton autózhatunk.
2019 megszámlálhatatlan mennyiségű régióra vonatkozó eseménye mellett azonban talán a legérdekesebbnek a páncélos, pikkelyes ragadozók felfedezésének híre bizonyult, amiről szintén beszámoltunk.
Címlapkép: Getty Images