Az utóbbi években csökkent a hazai máktermő terület, hiszen megszűnt a máktok hazai feldolgozása, a szem értéke pedig a cseh kínálattól függően hektikusan változik. Termelési és piaci oldalról is akad néhány jelentős kihívás a mák esetében. Az Agrárszektor.hu Pájtli József Tolna megyei gazdálkodót kérdezte a mostani helyzetről, aki azt mondta:
a tavaszi mák előbb-utóbb eltűnik Magyarországról,
és ennek csak egyik oka, hogy az ipari mák hazai feldolgozása megszűnt, a másik a klíma előnytelen változása. Hiába vannak kiváló máktalajaink Bács-Kiskunban és Békésben, ha ma már a profitábilis termesztéshez öntözésre is szükség lenne. Óriási jelentősége lett a virágzás és érés idejének is. A tavaszi mák nagy eséllyel egy aszályos időjárásban kénytelen virágot bontani, jellemzően túl korán és kényszerérik, ami alaposan lerontja a potenciális hozamot.
Az étkezési mák hátránya, hogy termelése több adminisztrációs teherrel jár, mint az ipari máké, mivel az utóbbi esetében – hiába szigorúbb az ellenőrzés a magas alkaloida-tartalom miatt – jellemzően egy integrátor át tudja vállalni ezeket a terheket a termelőtől.
Ipari mákból is vannak már őszi fajták, a kereslete pedig a gyógyszeripari igények miatt stabil – még akkor is, ha a magyarországi feldolgozása megszűnt.
Az ipari mák termőterülete még ma is többszöröse az étkezésinek Magyarországon, hiszen a tokon kívül a tokban rejlő szemek éppúgy értékesíthetőek, mint az étkezési fajtáké.
Sokat emelkedett a munkaerő költsége is, és egyre fájóbb a szakmában tapasztalható tudáshiány. Nem kell azonban végképp eltemetni a reményt: étkezési célú mákból még mindig bőségesen biztosított a hazai ellátás. A KSH adatai szerint a 2018-as termésből – ami össz-vissz 2317 tonna volt – is félre tudtunk tenni 455 tonnát, 200 tonna exportra is jutott. Ennek bizonyára köze van a mákfogyasztás csökkenéséhez is, amiről azonban a KSH nem vezet elkülönített statisztikát.
Címlapkép: Getty Images