A nagyvárosokban mérséklődött a lakáspiaci forgalom. 2019 első két negyedévének összesített forgalma 5,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi értéknél. A csökkenés hátterében a használt lakások forgalmának 5,9 százalékos mérséklődése áll.
A használtlakás-eladások száma az I. negyedévben még csak 0,5 százalékkal csökkent, a II. negyedévre azonban már egyértelmű visszaesés mutatkozott: az eladások száma ekkor 11 százalékkal maradt el az előző évitől. Az eladott használt lakások számának visszaesése a nagyobb városokra korlátozódott, a kisebb településeken ugyanakkor tovább bővült a piac. Budapesten 47, a megyeszékhelyeken 9 százalékkal kevesebb adásvételt regisztráltak, mint az elmúlt év azonos időszakában
- olvasható a KSH közleményében. Amiből az is kiderült, hogy a használt lakások áremelkedése megtorpant 2019 II. negyedévben, míg az új lakások piacán 3,1százalékos drágulás volt tapasztalható.
Egyre népszerűbbek a kisebb települések
Hogy melyek voltak a legfőbb változások és hogyan alakultak egészen pontosan a számok? Elemzésünkhöz a KSH legfrissebb adatait vettük szemügyre. Íme néhány adat arról, hogyan alakultak a lakásárak az elmút időszakban, mely régiók voltak a legfelkapottabbak:
- Egy új lakás átlagosan 27,8 millió forintba került 2019 I–II. negyedévében, ez 200 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Az eddig ismert adásvételek között a korábbinál nagyobb súllyal jelennek meg a (40 négyzetméter alatti) kislakások, ez mérsékelte a teljes lakásra számított árszint emelkedését.
- A megyeszékhelyeken és a kisebb településeken 400 ezer forint körül alakult az új lakások fajlagos ára az év első felében. Átrendeződés a használtlakás-piacon 2019 I–II. negyedévében az eddig regisztrált lakáspiaci forgalom további eltolódást mutat a kisebb települések felé.
- A megyeszékhelyek piaci súlya eközben végig állandó volt, a kisebb településeké pedig folyamatosan nőtt. A nem megyeszékhely városok és a községek az összes használtlakás-értékesítés 60 százalékát adták 2019 I–II. negyedévében. A használt lakások átlagos ára 2019 I–II. negyedévében 16,7 millió forint volt, 700 ezer forinttal több, mint 2018-ban. Az árak növekedése az ország valamennyi régiójára jellemző.
- Tovább nyílt az olló a főváros és a vidék között. A folyamat 2015 óta mutatható ki, hatására 2016-ban már több mint kétszeres, 2019 első két negyedévében pedig már két és félszeres volt az átlagos lakásárak különbsége (32,7, illetve 12,9 millió forint).
- Budapesten egy átlagos lakás ára 3,2 millió forinttal lett több, mint a megelőző évben. A megyeszékhelyeken átlagosan 2,4, a kisebb városokban 0,6 millió forinttal nőtt az átlagár 2019 I–II. negyedévében.
- Az általános áremelkedés ellenére a községekben az árszint enyhén csökkent: a 2018. évi 8,1-ről 7,9 millió forintra. Számottevő visszaesés Pest és Dél-Alföld régió falvaiban következett be, a többi régió kistelepülésein az árszint stagnált vagy kissé emelkedett. Nagyobb, 10 százalékot meghaladó drágulás csak Közép-Dunántúl községeiben mutatható ki. Továbbra is megfigyelhető az árszint gyorsabb ütemű emelkedése a többlakásos épületekben.
- Az összes értékesítés 16 százalékát kitevő panellakások négyzetméterára 15 százalékkal emelkedett, ezáltal 2019 I–II. negyedévében már átlagosan 325 ezer forintba kerültek.
- Valamennyi régióban nőtt a családi házak ára, ám ennek mértéke mindenütt elmaradt a többlakásos épületekétől, és ez igaz a nagyobb városok családi házaira is.
Hogy pontosabb képet kapjunk arról, melyik megyében mennyibe is kerül most a legolcsóbb és legdrágább lakás, megnéztük az Ingatlannet.hu adatbázisát. Ugyan ez csak egy statisztikai oldal, de részletes adatsoruk alapján elkészítettük táblázatunkat, hogy rangsorba állítsuk a megyéket aszerint: hol, milyen magasak a négyzetméterárak.
Nem meglepő, de Budapesten a legmagasabbak az átlag négyzetméterárak, ez pontosan 552 225 Ft/m2-t jelent. A többi megye tekintetében Győr-Moson-Sopron megye jár az élen, itt 344 224 forintos átlagárról beszélhetünk. Ez Veszprém megyében 307 616 forint, Fejér megyében pedig 290 840 forint.
Ha a konkrét számokat nézzük, a legalacsonyabb négyzetméterárak Somogy megyében vannak, itt 15 357 Ft/nm2 áron juthatunk a legolcsóbb ingatlanhoz. Ez a szám kicsivel magasabb Békés megyében, ott 24 500 Ft/nm2, míg Tolnában már jóval több, 42 753 Ft/nm2.
A legmagasabb négyzetméterárak még mindig Budapesten vannak, 957 534 Ft/nm2 áron adják a házakat. Megyék szintjén Veszprém megyében kelnek el a legmagasabb áron a lakások, itt 657 216 Ft/nm2 körül vannak az ingatlanok. Közel ennyi pénzért adják Somogyban is az ingatlanokat, itt 587 058 Ft/nm2 áron kaphatók a lakások.
Hol a legolcsóbbak a lakások?
Megnéztük, hogy hol lehet a legdrágábban és legolcsóbban ingatlant vásárolni. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy az átlagárakat tekintve Nógrádban tudunk a legolcsóbban lakást venni, itt az átlagárak 13 857 453 forint körül mozognak. Hasonlóan kedvező áron vehetnénk ingatlant Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Tolna megyében is. Míg a Jászságban 17 088 056 forint körül van az átlagár, addig Tolnában 17 911 365. A legmagasabb átlagárakat Pest megyében és Budapesten mérték. Pest megyében 109 533 000 forint, Budapesten pedig 156 597 091 körül mozognak az átlagárak.
Ha pontosabb képet szeretnénk kapni, érdemes megnézni a legkisebb és legnagyobb árak értékeit is. Ennek alapján kicsit másabb sorrend alakult ki.
A legolcsóbban Hajdú-Bihar megyében vehetünk ingatlant, 600 000 forintért. Baranya megyében csak kicsivel kerül többe a legolcsóbb ház, itt 680 000 forintért juthatunk házhoz. Megyék szintjén Jász-Nagykun-Szolnok megyében is viszonylag jó áron juthatunk lakáshoz, itt 890 000 forintért kínálják a legolcsóbb ingatlant.
Ha megnézzük a legdrágább ingatlanokat is, bizony nem lesz meglepő, hogy Budapest áll a lista élén a maga 2 000 000 000 forintos ingatlanárával. Békés megyében is borsos áron kelnek el a legdrágább ingatlanok, a lista szerint 904 338 000 forintért vásárolható meg a megye legdrágább ingatlana. Ugyan ez Veszprém megyében 980 000 000 forint, Fejér megyében pedig 799 000 000 forint.
Címlapkép: Getty Images