A Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi, május végén publikált tanulmánya azt prognosztizálta, hogy az időszaki mezőgazdasági munkaerő-felhasználás a koronavírus-járvány következtében világszerte nehézségekbe ütközhet, hiszen a mezőgazdasági idénymunkákra nehezebb időszaki alkalmazottakat találni a bevezetett utazási korlátozások, határlezárások miatt. Mint írták, Magyarországon is gondot jelenthet az ilyen jellegű munka elvégzése, a leginkább kitettek az ültetvénytermesztő (gyümölcs, szőlő), valamint a kertészetre szakosodott gazdaságok. Az idénymunka éven belüli felhasználásának üteme eltérő (tavaszi, őszi munkacsúcsok), így a járvány okozta intézkedések időbeni alakulása természetesen nagyban befolyásolhatja, hogy melyik ágazatokban mutatkozhat hiány.
A 2016-os Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján a legnagyobb munkaerőigénye a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek volt abban az évben. Egységnyi standard termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 13-szor több munkaerő-ráfordításra van szüksége, mint egy szakosodott baromfitartónak, a gabonatermesztőkkel összehasonlítva pedig átlagosan ötszörös a különbség.
Általánosságban megállapítható, hogy a legnagyobb munkaintenzitás az ültetvénytermesztőkre, a kertészetekre, a szántóföldi zöldségtermesztőkre jellemző, míg a legalacsonyabb érték a szakosodott állattartóknál és a gabonatermesztőknél figyelhető meg. A tanulmány rámutat arra is, hogy a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra.
Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcsültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban,
emellett a szántóföldi zöldség, dohány, gyökgumós növények termesztői és a kertészetek emelkednek ki a mutató tekintetében. A legnagyobb mértékben ezek a gazdaságok lehetnek érintettek a szezonális munkaerő hiányában.
Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánynak attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10000 fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma, de az egyes szakágazatokban máskor tetőzik a szezonális munkaerőigény.
A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésű, csonthéjas termesztése ágban a június–július mellett egy szeptember–októberi betakarítási csúcs figyelhető meg, a szőlőtermesztésben pedig három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.
Fellélegezhetünk?
A KSH nem túl optimista előrejelzéshez képest június közepére úgy tűnik, konszolidálódott a helyzet: a járvány lecsengőben van Európában, számos országban hozzák sorra az enyhítő intézkedéseket, így többek között a beutazással kapcsolatosakat is, ami kedvez például a külföldön idénymunkát vállalóknak. Szerdától megszűnt a karanténba vonulási kötelezettség a Magyarország és Románia közötti határátlépés esetén a két ország állampolgárainak, Horvátországgal, Németországgal, Ausztriával, Csehországgal, Szlovéniával, Szerbiával és Szlovákiával kapcsolatban már korábban meghozták ezt a döntést.
Azon országok idénymunkásaira, ahonnan továbbra is csak kéthetes karanténkötelezettséget vállalva lehet belépni (Ukrajna egyelőre ilyen), még mindig érvényesek az országos rendőrfőkapitány határozatában rögzített szabályok. A kéthetes karanténkötelezettség munkahelyi karanténban is teljesíthető, ebben az esetben csak a bejelentett szálláshely és a munkavégzés helye között mozoghat az illető személy, jelezte a HelloVidéknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A NAK kezdeményezésére ugyanakkor már május elején egy kormányrendelet-módosítás, ami lehetőséget biztosított arra, hogy nemcsak a határ menti, hanem a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehessenek az esedékes betakarítási munkákban. Ez főként a kertészeti ágazatnak jelentett komoly segítséget. Mint írták,
a mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált.
A szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása maradt el, ami konkrétan a spárgát és a szamócát érintette. E két ágazat visszajelzései alapján is a soron következő munkák miatt megnövekedett az idénymunkások iránti igény, emiatt kérte a NAK a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a szükséges munkaerő belépését az országba (természetesen komoly ellenőrzés mellett, amihez számos kritériumnak kellett teljesülnie). A kamara úgy kalkulált, hogy a spárga szedése országosan 4500 felkészült és gyakorlott idénymunkást igényel, a szamóca esetében 13 ezer mezőgazdasági idénymunkásra van szükség.
A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli.
A HelloVidék kérdésére a NAK azt is közölte, nem számítanak gyökeres változásra ebben a szezonban idénymunka szempontjából, arról pedig, hogy a bérekre gyakorolt-e hatást a járvány és annak munkaerőpiaci következményei, azt mondták: a bérek a korábbi évekhez hasonlóan régiónként és ágazatonként változnak, pontos mértékükről nincs információjuk.
Eltérő tapasztalatok
A témával kapcsolatban megkerestünk három ágazati szereplőt: a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-t, valamint Gál Ferenc és Joó István gyümölcstermelőket, és megkérdeztük, milyen személyes tapasztalataik vannak az eddigi évben.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. megközelítőleg 3000 hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megye északkeleti csücskében, Nagyszentjánoson. Biotermesztésben 2000 hektáron termesztenek növényeket, de fő profiljuk a tejtermelés: 2700 példányból álló, tejhasznú holstein fríz fajtájú tehénállománnyal rendelkeznek.
Biokertészetünk a legnagyobb munkaadója az egyszerűsített munkavállalóinknak. 20 hektáron bio sárgarépát, 20 hektáron bio kápia és bio fűszerpaprikát, 5 hektáron bio burgonyát, 15 hektáron bio káposztaféléket, 8 hektáron bio gyógynövényeket termesztünk. Átlagosan 1100-1700 munkaórát dolgoztatunk hektáronként évente az említett növényinknél, gyomlálási, palántázási, növényápolási, betakarítási munkafolyamatokban. Emellett 140 hektáron foglalkozunk bio és konvencionális hibridkukorica-vetőmag előállítással, itt a címerezési időszakban van szükség kézi munkaerőre. Az átlag létszám 70 fő, ez a kukorica címerezési időszakban emelkedik a duplájára. Az idénymunka átlagosan márciustól novemberig tart
- mondta el a HelloVidéknek Sáhó András biokertészeti üzemvezető, akitől azt is megtudtuk, hogy a gazdaságban a határok átjárhatósága okozta a kezdeti időszakban a munkaerő hiányát idén.
A nálunk végzendő munkákat jól elvégző külföldi alkalmazottaink nem tudták a munkát felvenni, és az áprilisi időszakban a magyarországi más iparágakból érkező dolgozók még nem jelentkeztek. A koronavírus hatása érezhető, de leginkább a munkaerő-kölcsönző cégek és vállalkozások jelentkeznek, mivel az embereiket nem tudják a megszokott munkahelyekre közvetíteni
- fejtette ki. A fizetéssel kapcsolatban azt mondta, a bérek átlagosan, évről évre 15%-ban emelkedtek, ez a tendencia idén is így történt. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások azonban olcsóbban ajánlanak munkaerőt az elmúlt évektől eltérően. A munkaerő nagy részét, 70-80%-át egyébként már 6 éve romániai állampolgárok teszik ki náluk. Április végén az Országos Rendőr-főkapitányság részére különleges méltányossági indítványt nyújtottak be, aminek elfogadása után jöhetett egy nagyobb csapat dolgozni a gazdaságba, ezután három alkalommal kérvényeztek és szerveztek felutazást Romániából. A Magyarországról jelentkező és a Sáhó András által felvett nagyjából 100 főből 6-an dolgoznak most náluk, vállalkozó révén 15 fő végzi a napi munkálatokat jelenleg.
Az üzemvezető szerint összességében idén is megmaradnak a korábbi évekre jellemző tendenciák. "Sajnos az ilyen jellegű fizikai munkát nagyon szűk réteg tudja úgy elvégezni, hogy az ő számukra is kielégítőek legyenek a munkahely által nyújtott lehetőségek, és számunkra is megfelelő minőségben, mennyiségben történjen a különböző munkafolyamatok elvégzése, sokszor harcolva az időjárási körülményekkel", tette még hozzá.
Az Oszkón málnatermesztéssel foglalkozó Joó Istvánnak gyümölcsbetakarításkor van szüksége szezonmunkásokra, 15-35 főre az érés előre haladtával, metszési munkálatoknál esetleg minimális létszámra, de azt inkább ők magunk szokták megoldani. Tapasztalatai szerint
az elmúlt időszakban érezhetően megugrott a hozzájuk jelentkező idénymunkások száma, amiből az látszik, hogy most nem feszes a munkaerőpiac.
Külföldről érkező munkavállalókat is foglalkoztatnak: ukrajnai magyarokat, akikre egyelőre a 14 napos karantén vonatkozik, de ez alatt az idő alatt dolgozhatnak a korábban már említett szabályok szerint. Joó István azt is említette, hogy a jelentős fagykár és az ebből következő terménykiesés is hatással van az idénymunkás brigádokra (hiszen ha kevesebb a gyümölcs, kevesebb a munka is), emellett többen jelentkeznek egyedileg szezonális munkára. Szerinte most nagyobb a kereslet erre a lehetőségre, mint korábban.
A Gál Ferenc nevével fémjelzett Gál Málna kertjében nemcsak málna, de ribizli is terem Drégelypalánkon. Az egy holdnyi területen termesztett fertődi zamatos málna szüreteléséhez körülbelül 10 idénymunkásra van szükségük a júniusi-júliusi időszak alatt, külföldi munkaerőt nem foglalkoztatnak.
Mindenképpen érezzük a koronavírus hatását: egyfelől kevesebben jelentkeztek málnát szedni, mint a korábbi években, másfelől pedig azok közül, akik jelentkeztek, sokan ezelőtt irodai pozíciókat töltöttek be. Ami a családot illeti, az is nehézséget okoz, hogy korábban kötelezően ki kellett venni a szabadságokat, így jóval kevesebb maradt a málnaszezonra. A szezon később kezdődött idén az időjárás miatt, hiszen először szárazság volt, majd a virágzás alatt hűvös idő, ami lelassította a virágzást és most az érést is
- mondta a termelő a HelloVidéknek. "Idén összességében azt érezzük, hogy az országon belüli idénymunka-ingázás fellendült. Sok megkeresést kaptunk az ország különböző pontjairól, hogy idénymunkás-csoportok jelentkeznének a szezon idejére. Ezt korábban nem tapasztaltuk", jegyezte meg Gál Ferenc, bár szerinte ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy idén először regisztráltak egy mezőgazdasági idénymunka-kereső portálra. A Munkaszüret nevű oldalt az Agrárminisztérium indította el még április elején azzal a céllal, hogy a nehéz helyzetben az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassák a szükséges munkavállalók gyors megtalálásával.
Címlapkép: Getty Images