A katasztrófavédelem és az általa megbízott konzorcium felkészületlensége és nem az időjárás vezetett oda, hogy most újra az elavult módszerrel, vagyis a légi kémiai irtással igyekeznek pusztítani Magyarországon a szúnyogokat, írja cikkében szakértő forrásokra a 24.hu. A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfőn bejelentette, hogy átmenetileg, 180 napra újra engedélyezik azt a módszert, amelyet az Európai Unió országaiban már csak indokolt esetben és akkor is csak egy-egy adott területre koncentrálva lehet alkalmazni. Az NNK indoklásában az utóbbi időben hullott nagy mennyiségű esőre és egy esetleges, szúnyogok okozta betegséghullám megjelenésére hivatkozott.
A cikkben ugyanakkor azt írják, a megszólaltatott források szerint a csapadék mennyisége nem volt kirívó, komolyabb árvíz sem volt az idén, az úgynevezett invazív fajokat pedig nem vagy csak nagyon kis százalékban lehet kémia légi irtással kiirtani.
A célzott biológiai szúnyogirtásra időben fel kellett volna készülni, ez azonban szakértők szerint nem történt meg.
(Ez sokkal hatékonyabb, mint a kémiai, mert nem a fejlett szúnyogokat, hanem a lárvákat pusztítja el, más rovarokat viszont – a kémiai szerrel szemben – nem károsít.)
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa megmosolyogtatónak nevezte a népegészségügyi központ bejelentését, megjegyezve, hogy Magyarországon egyébként is csupán egy százalékban történik biológiai irtás, és 99 százalékban alkalmazzák a kémiait. Szerinte az egyik legnagyobb probléma, hogy az NNK magyarázatában emlegetett invazív fajokról jóformán semmilyen információnk nincsen, pedig ezek felkutatása is alapvető feladat lenne.
A légi kémiai irtást Nyugat-Európában csak közegészségügyileg nagyon indokolt esetben engedélyezik, például akkor, ha valahol felbukkan a Zika-vírus vagy egy hasonló, behurcolt egzotikus vírus, de ebben az esetben is csak egy jól körülhatárolt területet lehet kémiai szerrel irtani.
Az irtásért felelős katasztrófavédelem szintén a nagy mennyiségű csapadékra és a szúnyogok által terjesztett betegségekre hivatkozik a döntés kapcsán. A portál megkeresésére azt írták, hogy a dél-nyugati országrészben a biológiai és a földi kémiai kezelésekkel elfogadható szintre sikerült csökkenteni a szúnyogártalmat, viszont a Duna mentén jelentős számban, míg a keleti országrészben, elsősorban a Tisza és a Körösök térségében tömegesen vannak jelen a csípőszúnyogok.
Címlapkép: Getty Images