A turistákon és a természetvédőkön kívül szinte mindenkinek elege van Szigetközben az elszaporodott hódokból, amelyek elképesztő kárt tesznek az erdőállományokban, fúrják a töltéseket, gátakat, eltorlaszolják a vizet, írja a Blikk. Gyérítésére engedélyt kér és kap a vízügyi igazgatóság, de a vadásztársaságok többsége nem vállalja a feladatot.
Győr-Moson-Sopron megyében közel 2500 egyed él egy három évvel ezelőtti felmérés szerint. Nagyjából 500 köbméternyi fát döntenek ki a hódok évente csak a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt-hez tartozó – főként - szigetközi és a hansági területeken. Emellett fiatal erdősítésekben is rengeteg kárt okoznak, forintba mérhetően milliós, sőt tízmilliós nagyságrendűt. Ugyanez a helyzet a magánerdő-tulajdonosok esetében. A vízügyi igazgatóság is sokat küszködik a rágcsálókkal, nekik árvízvédelmi gondokat okoznak, lyukakat fúrnak a töltésekbe, emiatt volt, hogy az beszakadt a járművek súlya alatt.
A belvízcsatornákat eltorlaszolják, így elöntésveszélyt okozva sok helyen. Emiatt évek óta engedélyt kérnek és kapnak az illetékes hatóságoktól a vízügyesek a gyérítésükre. Ez azonban rendkívül nehézkes, első alkalommal, 2017-ben csak pár példányt sikerült elejteni – a vadásztársaságoknak ugyanis rengeteg (költséges) előírást kellene betartania, így alig akad jelentkező. Az elszaporodott állatoknak egyetlen természetes ellenségük van, ez pedig egy-egy nagyobb árvíz.
Már kis „pocsolyáknál” is megjelennek: szombaton egy asszony kért tanácsot tőlem, akik a nyaralásból hazajövet vették észre, hogy a mellettük lévő kis vízlevezető csatornához is beköltözött a hód, megnyirbálta a vörösfűz fát - látták, ahogy az ágakat viszi magával. Kártérítésre nincs lehetőség, s balesetveszélyes helyzeteket is előidézhetnek a négylábú ácsok. Gyéríteni kell, s ha a bundáját nem is divat, de a húsát hasznosítani
– vélekedett Csaplár Zoltán mecséri polgármester.
Címlapkép: Getty Images