A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény felhatalmazása alapján igazodott az előtte álló, 2021-2027 közötti Európai Uniós programozási ciklusra történő felkészülés feladataihoz a Balaton Fejlesztési Tanács, ahol zajlik a Balaton Kiemelt Térség fejlesztési dokumentumainak felülvizsgálata és újratervezése. Annak érdekében a 2021-2027 közötti Stratégiai és Operatív Program egy a térségi fejlesztési igényeket integráló, valós szükségleteket és célokat megjelenítő, a Kormány számára befogadható programdokumentum legyen, a szervezet tematikus munkacsoport üléseket szervezett októberben.
Nagy mennyiségű beruházás indul a Balatonnál
Nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton jelenleg a lehető legjobb helyzetben van. Minden jel arra utal, hogy nő a populáció, miközben nagy mennyiségű beruházás indult el a térségben, ami újabb gazdasági és társadalmi lehetőségeket generál. Ezekből is az látszik, hogy érdekes időszak elé néz az egész Balaton. Ettől függetlenül a gazdasági válság ciklikusan ismétlődik, a klímaváltozás is egyre nagyobb nyomást gyakorol ránk. Folyamatosan emelkednek a működési költségek, miközben jelen van a pazarlás és a szegénység. A fejlesztéspolitika révén erőteljes urbanizáció várható a következő tíz évben, ám a magukra hagyott kisvárosok, járásszékhelyek és települések egy része nem lesz képes megújulni a területi különbségek, a lakossági összetétel, az infrastrukturális feltételrendszer elégtelensége és az erőforrások tulajdonlásának hiánya miatt
– mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab város polgármestere a „Települési önkormányzatok fejlesztési igényei és javaslatai a 2021-2027 közötti uniós programozási ciklusra” témában.
Hozzátette: fontos lenne a jövőben az önellátásra való törekvés az energetikai rendszerek területén, többek között a napelem, a napkollektor, a hőszivattyú a geotermia és a távhő tekintetében. Optimalizálni szükséges a saját ellátórendszereket, valamint nagy arányban növelni az infokommunikációt, miközben fel kell készülni a klímaváltozásra.
Schmidt Jenő szerint a megfelelő feltételrendszer megteremtésében a területi megközelítés sokkal előnyösebb lenne, mint a települési. Javasolta az Integrált Területi Programok (ITP) tartalmi elvárásainak továbbfejlesztését, a tartalmi összefüggések szorosabb figyelembe vételével, valamint az új típusú területi struktúrák beépítését, kiemelve a funkcionális várostérség, a tematikus térség, illetve a térségi és gazdasági ökoszisztéma kereteit.
Területi forrásallokáció (milliárd forintban) a Területi Operatív Programban (TOP), megyék szerinti bontásban:
- Bács-Kiskun 63,23 Mrd Forint
- Baranya 38,02 Mrd Forint
- Békés 57,94 Mrd Forint
- Borsod-Abaúj-Zemplén 93,05 Mrd Forint
- Csongrád 29,19 Mrd Forint
- Fejér 32,10 Mrd Forint
- Győr-Moson-Sopron 23,35 Mrd Forint
- Hajdú-Bihar 49,62 Mrd Forint
- Heves 41,69 Mrd Forint
- Jász-Nagykun-Szolnok 53,78 Mrd Forint
- Komárom-Esztergom 25,94 Mrd Forint
- Nógrád 41,13 Mrd Forint
- Somogy 43,45 Mrd Forint
- Szabolcs-Szatmár-Bereg 89,28 Mrd Forint
- Tolna 27,55 Mrd Forint
- Vas 21,14 Mrd Forint
- Veszprém 45,17 Mrd Forint
- Zala 23,05 Mrd Forint
Schmidt Jenő végül több alternatívát is felsorolt a Balaton Fejlesztési Tanács területén tervezett fejlesztési törekvésekkel kapcsolatban. Szerinte kiemelten kell kezelni például az üzleti infrastruktúra és szolgáltatásokat, a helyi turisztikát, a helyi gazdasághoz kapcsolódó térségi és helyi közlekedési infrastruktúrát, az okos településeket, a helyi közösségi és kulturális elképzeléseket, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztését, de
hangsúlyozta az energetikai, energiahatékonysági és megújuló energia-felhasználást elősegítő terveket is.
Megduplázzák a fiatal mezőgazdaság termelők támogatását
Elkészült az Európai Unió Közös Agrárpolitikájára vonatkozó (KAP) magyar Stratégiai Terv első változata, amelyet az Európai Bizottság, a magyar agrárszakemberek és a széles közvélemény is megismerhet és véleményezhet. Jelenleg ennek a reform csomagnak az elfogadtatása történik. Ennek értelmében új stratégiai terveket alkotunk, amiben nem kevesebb, mint 12 milliárd euró jut Magyarországnak a következő években. A tervezés alapja a magyar mezőgazdaság szereplőinek igényeinek és érdekeinek messzemenő figyelembevétele, így jogszabály-tervezet a jövőben jobban meg kíván felelni például az olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás vagy a generációs megújulás, de a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása is kiemelt szerephez jut, konkrétan megduplázódik. A stratégiai terv emellett segíti az agrárszektor fenntarthatóságát és versenyképességét
– tájékoztatott a tanácskozáson Minda Péter, Agrárminisztérium képviselője, „A vidékfejlesztési célú forráskihelyezés eszközei és céljai, valamint a Balaton Kiemelt Térség vidékfejlesztési lehetőségei a 2021-2027 közötti időszakban” című előadásán, aki szerint jövőre mér elfogadhatják a stratégiai tervet, ami várhatóan 2023. elején indulhat.
A jövőbeli KAP stratégia tervnek ez a kilenc célkitűzése:
- a tisztességes bevételek lehetőségének biztosítása a mezőgazdaságban (a gazdálkodók jövedelmi helyzetének javítása);
- az ágazat versenyképességének növelése;
- a kiegyensúlyozottabb erőviszonyok az élelmiszer-ellátási lánc mentén (kis- és nagy termelők, termelők és felvásárlók, kis- és nagykereskedők közötti esélyegyenlőség segítése);
- az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések;
- a környezet védelme;
- a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
- a generációs megújulás támogatása (figyelem a fiatal gazdákra);
- a vidéki térségek gazdasági élénkítése;
- az élelmiszer-minőség javítása és az egészség védelme.
Felkészülnek az ivóvízminőség javítására
A tanácskozáson ismertették a Balaton Kiemelt Térség területén tervezett ivóvízminőség javító, valamint szennyvízelvezetés fejlesztését szolgáló beruházások főbb jellemzőit is a 2021-2027 közötti tervezés időszakra vonatkozóan. Az egyik legfontosabb cél a hosszútávon is kifogástalan minőségű és mennyiségű ivóvíz biztosítása, amihez új termelő- és tisztítóművekben gondolkodnak.
Az ivóvízellátást több helyről biztosítjuk: a Bakonyi karsztvizekből, valamint a balatoni felszíni vízművekből. és helyi, kisebb vízművekből. Előbbiek az új vízbázis kialakításával jelentős tartalékokkal rendelkeznek, jó műszaki állapotban vannak, kiváló minőségű karsztvizet tudunk itt előállítani minimális technológiai beavatkozással, felkészültek a vízminőség változásokra, miközben alacsony ivóvíz előállítási költségek jellemzik. Utóbbiak viszont erősen felújításra, korszerűsítésre szorulnak, elavult a technológiájuk és magasak a költségeik. A jövőben a terveink több területre fókuszálnak, ezek: a Kincsesbánya vízbázis mellett új vízbázis kialakítása Inota térségében, a Nyírád vízbázis mellett új vízbázis kialakítása Halimba térségében, a Murai partiszűrésű galériás vízbázis igénybevétele. Valamennyi a Balaton északi és déli partján lévő települések vízellátásának továbbfejlesztését jelenti, javítva a térség ivóvízellátását
– Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV). vezérigazgatója, kiemelve, hogy zöld energiát használnak, amivel csökkentik a klímaváltozás hatásait, de hozzájárulnak az országspecifikus kihívásokhoz.
A térség hosszútávú fejlesztési koncepciójának 2020. májusi elfogadását követően jelenleg a Stratégiai és Operatív Program tervezése zajlik, amelynek koordinációs feladatait a Kormány részéről Pénzügyminisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztálya látja el, így a fejlesztési dokumentumok tervezése az általuk megküldött útmutatóhoz illeszkedve történik. Ennek értelmében előreláthatólag a Balaton Fejlesztési Tanács 2020. decemberi ülésén terjesztik elő a Stratégiai és Operatív Program első változatát.
Címlapkép: Getty Images