Az ősz érzekésével egyre hidegebbek az éjszakák, napközben is fokozatosan csökken a napi átlag hőmérséklet és egyre gyakrabban érezhetjük úgy, hogy fel kell tekernünk vagy éppen be kell gyújtanunk a fűtést. Otthonunknak ősszel és télen már-már alapvető adaléka a lakásban fokozatosan szétáradó meleg, a pattogó fa hangja vagy éppen az a bizonyos "fűtés illat".
Korábban már írtunk róla, hogy a kellemes meleget nyújtó fűtőeszközök azonban rengeteg veszélyt is tartogathatnak, ha nem figyelünk a karbantartásukra és néhány szabályra. A Pénzcentrum még a fűtési szezon elején hívta fel a figyelmet a fűtések ellenőrzésének fontosságára, hiszen a hónapok óta nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak például a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak, ezért az első fűtési nap előtt érdemes szakemberrel kell átvizsgáltatni.
A benti meleggel, a fűtések elindításával, viszont a kinti környezetünkre is jelentős hatással vagyunk. A fűtési szezonnal több településen nőtt a légszennyezettség. Három nappal ezelőtt két helyen már a veszélyes besorolást is elérte a levegő minősége a magas szálló por miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb információi szerint jelenleg tizenkét településen kifogásolt a levegő minősége.
A kültéri levegőminőség romlása mellett, a fűtés, kandalló, kályha használata a benti levegő minőségét is ronthatja. Problémát jelenthet, hogy a hidegebb napokon egyre ritkábban nyitjuk ki az ablakot. Az alapos szellőztetés pedig az őszi-téli időszakban talán még fontosabb lehet.
A lakás levegőjében felhalmozódhat a szén-dioxid, a szén-monoxid vagy egyszerűen csak a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A nedvesség pedig segíti a penészgombák és poratkák megtelepedését, ami különböző allergiás jellegű, légúti megbetegedésekhez vezethet.
Fokozott veszélyt jelent a szén-monoxid: a tavalyi adatok szerint 15-en hunytak el és 375-en sérültek meg a szén-monoxid-szivárgások miatt Magyarországon.
A tragédiák és a fűtési szezonnal járó kellemetlenségek, egészségügyi problémák nagyrésze pedig elkerülhető lenne, néhány egyszerű szabály, tipp betartásával. A HelloVidék most összegyűjtötte a legfontosabbakat, amikkel könnyedén és egészségünkre is kellően vigyázva vészelhetjük át a hidegebb évszakokat.
1. Télen is szelőztessünk
A mérgezések elkerülése és a párásodás megakadályozása érdekében a fűtőeszközök karbantartása mellett a lakás szellőztetéséről is rendszeresen gondoskodnunk kell. A szén-monoxid akkor alakul ki, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és nincs meg a szükséges levegő-utánpótlás. Érdemes lehet beépíteni az ablakokba légbevezető rést. A légbevezető résen át meginduló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon otthonunkban a levegőminőség, a légszennyező anyagok és a pára szintje pedig jelentősen csökkenjen.
Ha nincs lehetőségünk különböző nyílásokat beszerelni az ablakokba, akkor szellőztessünk hagyományos módon. Naponta többször tárjuk ki az ablakokat, és így rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk. Ez a rövid, pár perces idő elég lehet arra, hogy a párás, szennyezett meleg levegő kitóduljon a lakásból.
2. Portalanítás
Már a fűtés megkezdése előtt kiemelten fontos a portalanítás is, mivel a nyáron leülepedett pollen és por a bútorokon, a szőnyegekben és a kárpitokon könnyen felhalmozódhat, amit a fűtés meleg levegője pillanatok alatt felkavar. A szennyeződések lerakódhatnak a fűtőtesten, ezért ezeket is fontos megtisztítanunk, mert a feláramló meleg levegő magával ragadja a szennyezőanyag szemcséit, amelyeket belélegzünk. Ezért a fűtési szezon megkezdése előtt és télen is ügyeljünk a megfelelő portalanításra, takarításra.
3. Légtisztító használata
Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben ezek a megoldások nem bizonyulnak elegendőnek. Ilyenkor a lakás levegőminősége légtisztítókkal is javítható. Érdemes a berendezés megvásárlása előtt tájékozódni a készülék hatékonyságáról. A légtisztítók elsősorban a por, a pollen, dohányfüst és a baktériumok szintjét csökkentik a lakótérben, egyes típusaik a vírusok és illékony vegyületek, szagok kiszűrésére is alkalmasak. Viszont a penész és atka problémák megszüntetésére nem jók, mivel ezeknél a kiváltó okot, vagyis a nedvesedést kell megakadályozni.
4. A pára nem mindig rossz
Nem csak a szennyezett beltéri levegő okozhat kellemetlenségeket vagy rosszabb esetben betegséget. A téli levegő extrém szárazsága szintén sok baj forrása lehet. Az ideális 30-50% közötti páratartalmat legpontosabban szobai párásítóval lehet biztosítani. Nem mindegy azonban a párásítás módja. A ventilátorral működő párásítók közvetlenül a fűtőcsatornákba fújják a nedvességgőzt, hogy növeljék a levegő nedvességtartalmát és csökkentsék a statikus elektromosságot. Ez segíti a légzést és megakadályozza a torok, az orr kiszáradását. A korszerű aeroszolos szobai párásítók úgy porlasztanak, hogy a permetre ne tapadhassanak rá baktériumok. Erősítheti ezt a hatást, ha a párásító megfelelő szűrővel is el van látva.
+1. Segítő növények
Korábban írtunk róla, hogy egy kutatás alapján vannak olyan dísznövények, amelyeknek érdemes helyet szorítani az otthonunkban, mivel ezek nemcsak szépek, hanem képesek kiszűrni a toxikus anyagokat a levegőből, megfelelő szinten tartani a párát és még friss oxigént is termelnek.
Címlapkép: Getty Images