A magyar koronavírus-fertőzöttek létszámadatai alapján készített térképeket, grafikonokat a 24.hu. A kirajzolódó kép azt mutatja, hogy vannak olyan megyék, amelyek fertőzöttebbek, mint gondolnánk, illetve a kórházba kerülők száma is dinamikusabban növekszik, mint a napi adatközlés alapján kitűnik, írják cikkükben.
Az első hullámhoz képesti növekedés szembeötlő, és az őszi időszakban is folyamatos emelkedést lehet látni. Múlt csütörtökön szomorú mérföldkőhöz értünk el, amikor egy nap alatt száznál többen hunytak el a koronavírussal összefüggésben, azóta pedig többször megesett ez. A vírus áldozatainak száma ezzel 2697-re emelkedett, közülük 2081-en a második hullámban haltak meg. A kórházakban, illetve lélegeztetőgépeken ápoltak számának növekedése is mutatja, hogy mennyire van terjedőben a vírus.
Szeptember elsején mindössze 68 covidos beteg volt kórházban, október elsején 740, november első hetének végén pedig már ötezernél is több, a második hetében pedig már jócskán hatezer felett jár ez a mutató.
Október eleje óta romlik a helyzet, egy-egy nap kivételével mindig legalább százan kerültek kórházba. A legrosszabb nap október 29. volt, amikor 612 új ember szorult ellátásra egyetlen nap alatt, és novemberben is volt két nap, amikor négyszáznál többen. A lélegeztetőgépre kerülők számát nem lehet így megmutatni, mert olyanok is meghalnak a vírus szövődményeiben, akiket nem lélegeztettek, csak intenzív ágyon ápoltak. Arról viszont nem közölnek adatokat, hogy hány beteg kerül intenzív osztályra – pedig ezt is fontos lenne tudni. A hivatalosan közölt adatok szerint ugyan lassan nő a lélegeztetettek száma, de vasárnapról hétfőre volt egy közel ötvenes ugrás.
A járvány első hullámának 361 fővárosi és 235 vidéki áldozata volt (ez 60:40 százalékos arány), miközben a teljes lakosságnak csak 18 százaléka él Budapesten. Az összes regisztrált fertőzöttnek pedig a 46 százaléka volt budapesti.
A második hullámban viszont az áldozatok 70 százaléka vidéki, és a fertőzöttek között is kisebb lett a budapestiek aránya, több mint 20 százalékponttal.
Súlyosabb a helyzet az ország észak-keleti részén, a fővárosban és környékén, illetve Győr-Moson-Sopron megyében, mint például a Dél-Dunántúlon. Borsodban például közel ötször annyi fertőzöttet találtak, mint Tolnában az elmúlt két hétben.
Lakosságarányosan némileg máshogy néz ki a helyzet. Sorrendben Győr-Moson-Sopronban, Budapesten, Nógrádban és Borsodban a legrosszabb a járványhelyzet lakosságarányosan. De Hajdú-Biharban és Veszprém megyében is elég rossz a helyzet megyei összehasonlításban. Győr-Moson-Sopron megyében egészen aggasztó adat jött ki: az elmúlt két hétben a megye minden századik lakosánál kimutatták a fertőzést.
Budapesten is új erőre kapott a koronavírus az elmúlt héten: egy héttel korábban még öt megyében (Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Vas és Veszprém) volt rosszabb a járványhelyzet lakosságarányosan, mint a fővárosban. A túlterhelődő, megtelő kórházakból érkező vészjelzések is hasonló területi mintázatot követnek.
Somogyban, Tolnában, Békésben és Komárom-Esztergomban viszont a lakosságukhoz viszonyítva kevesebben kapják el a vírust, mint a fertőzöttebb megyékben: körülbelül kétharmadnyian. A legnagyobb különbség Tolna és Győr-Moson-Sopron között volt: az utóbbi megyében arányosan háromszor annyian fertőződtek meg, mint az előbbiben.
Címlapkép: Getty Images