Csodájára járnak a Bács-Kiskun megyei falunak: sehol máshol a világon nincs ilyen

A Bács-Kiskun megyei falu keletkezésének pontos időpontja nem ismert, sokáig egy-egy agglomeráció részeként emlegették, és csak az 1989-es évben vált önálló helységgé Bugactól való elszakadásával. 200-300 fő közé tehető lakosságával a megye egyik legkisebb települése, amelynek „korából” adódóan nincsen se hagyománya, se öröksége és jobbára saját múltja sem, a vidéket sújtó elvándorlás és elöregedés miatt pedig sokáig úgy tűnt, jövője sem. Ha mindez önmagában még nem tenné elég bizonytalanná Bugacpusztaháza fennmaradását, ide sorolandó még az a szerencsétlen körülmény, hogy kimaradtak valamennyi szennyvízkezelési agglomerációból, besorolás híján pedig 5 évig kérdőjeles volt, hogy fogják teljesíteni az Európai Unió környezetterhelési díja miatt igencsak sürgető elvárást, hogy valahogy kezeljék a település szennyvizét. Kerekes László Zoltán polgármester szerint cselekvés hiányában félő volt, hogy ezt a díjat, ami több ezer forint plusz havi többletköltséget is jelenthet, a lakosságra hárítanák, amit a hónapról hónapra élő nyugdíjasok nem, vagy csak igen nehezen tudnának kifizetni, azt átvállalva pedig egy főként kisnyugdíjasok által lakott település önkormányzatára elképesztő terheket rótt volna.

A helyzetüket csak tovább árnyalta, hogy Bugacpusztaházát természetvédelmi területek ölelik körbe, környékbeli vállalkozások híján pedig egy emésztőgödör ürítésének költsége alkalmaként 30 ezer forintba is fájhat egy háztartásnak, ami hosszú távon ugyancsak fenntarthatatlan állapotot szül. A gyors és hatékony megoldás reményében a Duna-Tiszta Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács ötletére egy természetközeli alternatívával próbálkoztak, így szó szerint a kényszer szülte a végső sikert, ami, hogy-hogy nem, új távlatokat nyitott a falu jövőt tekintve.

A Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója pont telepet keresett az egyik tudományos munkájának kiforrott adaptációjára, mi pedig belementünk, hogy az IKSZT (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) parkjában megépítsék ezt a szennyvíztisztítót. Az első időszakban rendesen rágtuk a körmünket, mert nem állították 100%-ra, hogy működni fog, ha nem sikerül, akkor rekultiválták volna a területet, ami tulajdonképpen egy játszótér. Tehát nem tudatosan készültünk erre, hanem rá voltunk kényszerülve, és mikor láttuk, hogy ez működik, akkor jöttünk rá, hogy erre hosszú távon lehet építeni

– hangsúlyozta Kerekes László Zoltán polgármester Bugacpusztaháza útjának kezdetét az ökofaluvá válás felé.

A természetközeli szennyvíztisztítás módszere nem ismeretlen, Európán belül és a kontinensen kívül is sokan használják, sőt sok tanyasi közegben az emésztőgödröt igyekeznek ilyen alternatív megoldással kiváltani. Ennek lényege, hogy a háztartási szennyvíz nem egy faluszinten kiépített szennyvízhálózatba kerül, hanem önálló rendszerként több lépcsőben tisztítja meg a feketevizet, amely komolyabb gépezet és szaghatásoktól nélkül kerül vissza közvetlenül a természetbe. Egy természetközeli szennyvíztisztító ráadásul, ha jól meg van építve, körülbelül ugyanannyiba kerül, mint egy hagyományos rendszer, azonban az üzemeltetési költsége a hagyományos rendszerek töredéke, mert az előülepítő, a gyökérzónás tisztítórendszer, az utótisztító tó és a szikkasztómező helyben végzi el a piszkos munkát.

Arról, hogy egy ilyen, természetközeli megoldás miként tudja kezelni a szennyvízbe került veszélyes anyagokat, mosó-, mosogató- és tisztítószereket, arról már a rendszert megvalósító Hidro-Consulting Kft. ügyvezetője, dr. Dittrich Ernő beszélt a HelloVidéknek: „Az előülepítőben kiülepszik a szennyvíz darabos része, emellett kezeli a különböző vegyszertípusokat. Ezek egyik fajtája az úgynevezett detergensek csoportja, mint a mosószerek és tusfürdők, amiknek a közös jellemzője, hogy nagyobb hányadban felúsznak a víz felszínére, amiket a rendszer nem enged a további technológiai egységekbe folyni. A másik típusba tartoznak a fertőtlenítőszerek, leginkább a klórszármazékok. A nagy térfogatú rendszerben ezek egyrészt sokszorosára hígulnak, másrészt az előülepítő iszaprétegébe kényszerítve a szennyvízben lévő klóros oxidálószereket az iszap megköti. A gyökérzónás tisztítórendszerbe így már csak az oldott szerves anyagok kerülnek, ahol a nád, sás és egyéb vízinövények gyökérzónájában található baktériumok lebontják a még a szennyvízben lévő szerves anyagokat.”

A víz ezután egy utótisztító tóba kerül, ami a helyi mikroklímát is képes javítani a párologtatásával, hozzájárul a környező növény- és állatvilág visszacsábításához, majd végül a szikkasztómezőn keresztül a talajba jut. De miben is rejlik a magyar „csoda”, amiért Angliából, Franciaországból és még Japánból is idelátogatnak? A természetközeli szennyvíztisztítás rendszere nem nagy truváj, még az elmaradottnak hitt magyar tanyavilágban is sokan térnek át rá környezetbarát alternatívaként. Bugacpusztaházán viszont egy olyan helyen építették ki, ahol uborkaszezonban szinte semmi, rendezvények idején viszont több száz, akár ezer főt jelentő terhelésnek teszik ki a rendszert. A bugacpusztaházi innováció dr. Dittrich Ernő szaktudását dicséri, aki megoldotta a talányt, hogyan alkalmazható a rendszer szinuszos, egyenetlen terhelés esetén, amire ha megfelelően vigyáznak, utólag sem kell rá sokat költeni.

Amíg nem tapasztal valaki rendellenességet, addig a rendszer önműködő és gondmentes. Évente egyszer kell a szennyvíziszapot kiüríteni, mert az előülepítő iszaptározó kapacitása korlátos. Nem szabad, hogy a szennyvíziszap felkerüljön a gyökérzónás rendszerbe, mert akkor eltömítheti annak a pórusait, és tönkreteszi. Mivel egyetlen szivattyú van a rendszerben, aminek az élettartama 10-12 év, legfeljebb azt kell benne cserélni, illetve ha a felszínen elnyomná a gyom a vízinövényeket, akkor alapvető kertészeti karbantartási feladatok adódhatnak, ezen kívül viszont több odafigyelést nem igényel

– sorolta fel a rendszer kiépítést követő esetleges költségeket dr. Dittrich Ernő, a Hidro-Consulting Kft. ügyvezetője. Kerekes László Zoltán ennek kapcsán megjegyezte, a jövőben azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy az összegyűjtött biomasszát helyben dolgozzák majd fel, így az elszállítás költségeit is megspórolhatnák maguknak, de a további fejlesztések itt még nem állnak meg.

Jelenleg is kidolgozás alatt áll az a rendszer, amely a fekáliától és vegyszerektől megtisztított, úgynevezett szürke vizet visszaforgatja az épület vízellátásába, mert ha az fogyasztásra nem is, de vécéöblítésre és mosogatásra még tökéletesen alkalmas. Emellett pedig, mivel maga a rendszer egy parkban, egy játszótér közvetlen közelében lett kiépítve, adta magát a lehetőség, hogy a gyermekek informálására is felhasználják. Az utótisztító tó, amelyet vízi növényekkel és egy, a víz oxigénpótlását biztosító szökőkúttal is gazdagítottak, odacsábítja a térség számos állatfaját, ezentúl pedig a gyermeki kíváncsiságot kihasználva tudják számukra elmagyarázni, mi történik akkor, amikor a vécétartály gombját megnyomják, hová kerül a szennyvíz, mit csinálnak vele, és miben jobb a bugacpusztaházi rendszer, mint egy nagyvárosi csatornahálózat.

A távlati tervek közt szerepel, hogy a település 106 háztartásában ugyanúgy megvalósítsák a biológiai szennyvíztisztító rendszert, ezt megelőzően viszont a lakosságot már csak átlagéletkorából (65%-a 50 év feletti) kifolyólag is informálni, edukálni kell. „Egy díjazással járó játékot indítottunk a faluban, ahol a legkörnyezettudatosabb lakó címért versenyeznek a lakosok. Az itt élő emberek nem tudják azt, hogy mit jelent környezettudatosan élni, ezért megkezdtük az alapvető tájékoztatását és oktatását, mielőtt még kiépítenénk a rendszereket az egyes háztartásokban. Ennek az első szegmenseként meghívtuk a megyei polgármestereket és a falu összes lakosát egy zöld játszótér építésére, hogy érezzék azt, ennek igenis van értelme, és nem merül ki abban, hogy ne szemeteljünk. Szerencsére nyitottak rá, úgyhogy ezzel nem lesz probléma” – fejezte ki jövőbeli bizakodását Kerekes László Zoltán polgármester.

Bugacpusztaháza törekvései azonban itt még mindig nem érnek véget. Mintafaluvá minősítésükkel megállíthatatlanul elindultak az ökofaluvá válás útján, amely részeként nem titkolt céljuk, hogy létrehozzanak egyfajta ökoturizmust a térségben. Az erre mutatkozó igény egyértelmű volt, mikor a külföldről idelátogató szakemberek további megtekintendő látványosságok után érdeklődtek, amiből jelenleg hiány mutatkozik a környéken. Kerekes László Zoltán szerint a fejlődés jelenlegi tempóját figyelembe véve 4-5 éven belül ez a turisztikai útvonal kiépülhet, amiben akár Szanknak és Kiskunmajsának is szerepe lehet a jövőben. A lelkesedés, a fiatalos lendület ehhez pedig kellően adott, mesélte büszkén a polgármester, mert a projektet kezelő Fénypillangó Kulturális Egyesületet alkotó 20-30 fős fiatalokból álló csapat, elöregedő falu ide vagy oda, sebesen viszi előre a projekteket, nem hagyva annyiban a település és otthonuk sorsát.

A mind megyei, mind világviszonylatban nagy érdeklődésre számot tartó rendszer miatt a HelloVidék kíváncsi volt rá, megvalósítható-e, hogy a zöld szemlélet előretörése miatt a már kiépített szennyvízhálózattal rendelkező települések előbb vagy utóbb ökora váltsanak, amivel kapcsolatban dr. Dittrich Ernő adott mindent eldöntő választ:

Nyugat-Európában vannak 5 és 10 ezer főt kiszolgáló természetközeli szennyvíztisztító telepek, viszont ezek ritkák. Franciaországban létezik egy 10 ezer lakosra kiépült rendszer, de ott egy tönkretett mocsaras, nádas területet használtak fel erre a célra. Az európai szakmai hozzáállás az, hogy 2 ezer fő lakosszám alatt lehet ez releváns műszaki alternatíva a hagyományos tisztítókhoz képest, 600 lakos alatt pedig leginkább versenyképes megoldás. 600 és 2000 fő között egyedileg meg kell vizsgálni, de általában még jó alternatívának szokott bizonyulni, 2 ezer fölött viszont nem javasoljuk, csak ha valami egyedi adottság ezt nem engedi meg. Utóbbi oka, hogy 2 ezer lakosnál már olyan nagy a területi igény, hogy ezt már reálisan nem lehet megvalósítani.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kicsiben kezdődő pozitív változásnak semmi nem áll az útjába a legkisebb magyar településeken, amivel országosan kezdetét veheti a vidék visszazöldítése.

Címlapkép: Google Maps