A Magyar Szociális Fórum december 4-i jelentése szerint huszonkilencen szenvedtek fagyhalált november végéig Magyarországon, az őszi hideg beállta óta. Az áldozatok többsége fűtetlen otthonában hűlt ki, illetve kórházba szállítása közben, vagy beszállítása után halt meg, mert már nem tudtak rajta segíteni. Kisebbik részüket a szabad ég alatt érte utol a végzete. Október vége óta, tehát egy hónap alatt 18-cal gyarapodott az áldozatok száma, 11-ről 29-re - tudatták. Áprilisi kimutatásuk szerint 2019-2020 telén összesen 175-en fagytak meg itthon.
A KSH adatai alapján 2019-ben (az egész évet tekintve) 193-an, 2018-ban 259-en haltak fagyhalált Magyarországon. 2017-ben még magasabb, 278 volt ez a szám, míg 2010 és 2016 között évente 142-332 ember halálát okozta a nagy hideg. 2010-ben kiugróan sokan haltak meg a hideg miatt, 2011 és 2013 között a 2007-es érték szintjére csökkent, 2014-ben pedig rekord alacsony volt. 2015 és 2016 során újból növekedésnek indult. A Habitat for Humanity tanulmányában összesítette a statisztikai hivatal kimutatásait az Országos Rendőr Főkapitányság által az utcai kihűléses halálesetekről publikált adataival – ennek alapján azt írják,
a kihűlés áldozatai között mindössze 10 százalék volt hajléktalan, többségük hideg otthonában hűlt ki. Jellemzően alacsony iskolai végzettségű, magányos és kistelepülésen élő idős emberekről van szó.
Ennyire meghatározóak a lakhatási körülmények
Mindennapi életünk alapvető feltétele az otthonunkban felhasznált energia, amivel világíthatunk, fűthetünk, főzhetünk és berendezési tárgyainkat, háztartási eszközeinket működtethetjük. Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges. A szegényebb háztartásokban élők tipikusan rosszabb állapotú, több energiát igénylő ingatlanokban laknak, és nincs megfelelő anyagi hátterük, hogy ezen változtassanak, áll a Habitat 2020-as lakhatási jelentésében, amelyben egy részletes, hosszú fejezetet szenteltek az energiaszegénység témakörének.
Az energiaszegénység legfőbb befolyásoló tényezői a háztartások jövedelme, az energiahordozók ára, valamint a lakások típusa, állapota, felszereltsége és energiahatékonysági jellemzői. Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka biztosan érintett ebben a problémában. A legsérülékenyebb csoportok az egyedülálló idősek, a munkanélküli emberek, a nagycsaládosok és az egyszülős családok.
Mivel a vidéki, főleg kistelepülések gazdaságilag hátrányos helyzetben vannak, és a családi házak átlagosan nagyobbak, mint a társasházak lakásai – magasabb rezsit eredményezve –, az energiaszegénység itt kiemelten jelentkezik.
A magyarországi lakásállomány túlnyomórészt elavult, azaz a lakóépületek tipikusan rossz energiahatékonyságúak, ami magas rezsiköltségekkel, széndioxid- és légszennyezéssel jár. A legelterjedtebb lakástípus – majdnem minden ötödik lakóépület – az 1960-as, 1980-as években épült, a köznyelvben „Kádár-kockaként” ismert családi ház. Egy ilyen hőszigetelés nélküli épület kifűtése akár kétszer annyi energiát igényel négyzetméterenként, mint egy tipikus panellakásé, és négyszer annyit, mint egy 2000-es években épült, hőszigetelt társasházé. A magánlakások nagy aránya miatt a háztartások átlagosan a lakásfenntartási költségeik csaknem 60 százalékát fordítják energiára.
Ugyancsak szomorú, ehhez kapcsolódó adat, hogy hozzávetőlegesen
a magyar háztartások hatoda rendelkezik valamilyen közüzemi tartozással.
Sok háztartásnak 60 napnál (sőt, 30 napnál) kevesebb fizetési hátraléka van - ezek a kis csúszások azt jelezhetik, hogy a közműdíjak fizetése terhet jelent a család költségvetése számára. A díjhátralékok következménye rövid távon a szolgáltatás kikapcsolása, ami jelentős életszínvonal-csökkenést okoz, legrosszabb, szélsőséges esetben pedig akár egy díjtartozás lakásvesztéshez is vezethet.
2020 augusztusi felmérések alapján a koronavírus-járvány miatt a munkavállalók közel harmadának csökkent a jövedelme, ugyanakkor a magyar háztartások csupán felének van két hónapra elegendő tartaléka. A járvány által okozott gazdasági nehézségek viszont ennél jóval tovább húzódnak majd, ezért várhatóan nőni fog a háztartások eladósodásának kockázata, prognosztizálják a tanulmányban.
Így fűtenek a magyarok
A legelterjedtebb energiahordozó 2019-ben a gáz volt itthon, míg a szilárdtüzelés (például fa, szén, brikett) áll a második helyen, a harmadik a városokra jellemző távhő. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárd tüzelővel, míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék. Azaz
a fatüzelés elsősorban a szegényebb rétegek energiahordozója, szemben a gázfűtéssel.
A háztartások energiakiadásait jelentősen befolyásolja az energiahordozók ára. A rendszerváltást követően aránytalanul nagy mértékben nőttek a lakossági gáz- és villamosenergia árak a jövedelmekhez, illetve a többi árucikkhez, szolgáltatáshoz képest. Ezt a folyamatot fordította meg a rezsicsökkentés bevezetése 2013 és 2015 között, amióta az árak változatlanok. Ezzel egyidejűleg
a tűzifa ára folyamatosan növekszik, 2016 óta felgyorsult mértékben.
Az alacsony jövedelmű családok – tipikusan rossz energiahatékonyságú lakásuk ellenére is – kevesebb pénzt költenek energiára, mint a jobb módúak, így kevésbé érintette őket a rezsicsökkentés, míg a tűzifa drágulása elsősorban ezt a réteget sújtja.
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy 2019-es adatok alapján a különböző településtípusokon mivel fűtenek a háztartásokban. A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal. Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1 százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7 százalék - ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között. Érdekesség, hogy a fűtés nélküli háztartások száma e statisztika alapján mindenhol nulla, kivéve a vidéki nagyvárosokban, ahol szintén nem sokkal több: 0,1 százalék.
Elérhető támogatások
A lakásszegénységben élőket célzó állami segítség, a lakásfenntartási támogatás finanszírozása teljesen megváltozott 2015-től. Míg korábban a rászorulóknak az önkormányzatok állami normatíva alapján utalták ki ezt az ellátást, manapság már az önkormányzatok dönthetik el, biztosítanak-e bármilyen, lakásfenntartásra szánt juttatást a települési támogatások körén belül vagy sem - tehát a helyi önkormányzatok autonómiája miatt a lakhatási kérdéseket az egyes önkormányzatok különbözőképp szabályozzák helyi rendeletekben.
Szociális célú tüzelőanyag-támogatás, fűtéstámogatás
A szociális tüzelőanyag-támogatási programba az 5 ezer főnél alacsonyabb lakosságszámú települések önkormányzatai pályázhatnak, az így elnyert összegből pedig fűtőanyagot vásárolnak, amelyet helyileg meghatározott feltételek szerint osztanak szét a rászoruló háztartások között. 2018 óta a program kerete elérte az 5 milliárd forintot. A gyakorlat szerint a Belügyminisztérium egy keretet biztosít, az önkormányzatok pedig a saját maguk által megalkotott rendelet alapján osztják szét a szociális tűzifát, szenet - utóbbi azonban nem a legjobb megoldás, hiszen a szénféleségek a legszennyezőbb és a leginkább egészségkárosító fűtőanyagok.
A belügyminiszter által meghirdetett, a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásának idei támogatásáról szóló pályázati kiírás július 31- én jelent meg, augusztus 31-ig lehetett rá jelentkezni. Az önkormányzatnak adható támogatás mértéke a település besorolásától függ, írja cikkében Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Eszerint az igényelhető támogatás összege így változik:
Jelentős munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzatok
- 16 000 Ft/erdei m+áfa (kemény lombos fafaj)
- 10.000 Ft/erdei m3 + áfa (lágy lombos fafaj)
- szénre vonatkozóan 3000 Ft/q+áfa,
A többi kedvezményezett önkormányzat esetében
- 15 000/Ft erdei m3+ áfa (kemény lombos fafaj)
- 9000 FT/erdei m3+áfa (lágy lombos fafaj)
- szénre vonatkozóan 2500 Ft/q+áfa
(Utóbbinál kötelező a támogatáson felül 1000 Ft/erdei m3 + áfa, illetve 500 Ft/ q + áfa önrész vállalása.)
Néhány helyi példa
Diósjenő: a község önkormányzata 127 erdei m3 keménylombos szociális tűzifa vásárlására kapott támogatást. A kérelem elbírálásakor előnyt élvez az a kérelmező, aki 3 vagy több kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, és a tűzifa vásárlásáról anyagi okok miatt önmaga nem tud gondoskodni, és tűzifa hiánya veszélyeztetné a téli otthoni melegedés lehetőségét. Mint írják, a támogatásra az a tűzifával fűtő helyi lakos jogosult, aki, ha egyedül él, a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át (idén ez 85500 forint). Családban élő esetén a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át (idén ez 71250 forint). A szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Legkésőbb december 31-ig van lehetőség kérelmezni ezt a támogatást.
Nagyhajmás: a község önkormányzata 68 erdei m3 keménylombos szociális tűzifa vásárlására kapott támogatást. Itt a kérelem benyújtásának feltétele nincs, a kérelmet bárki benyújthatja, aki tűzifával fűthető ingatlanban él, október 14. és november 13. között. A kérelmeket legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidő utolsó napját követő 30 napon belül, vagyis december 13- ig bírálja el a képviselőtestület. A tüzelőanyag házhozszállításáról legkésőbb 2021. február 15. napjáig gondoskodik az önkormányzat térítésmentesen.
Zalalövő: a város 2286000 forint támogatást nyert szociális célú tűzifa vásárlásához, amihez 152400 forint önerőt, továbbá a fa kitermelési helyétől az elosztás helyére történő beszállítás, valamint a támogatottakhoz való eljuttatás költségét kell biztosítania. A támogatás ténylegesen 120 m3 tűzifa beszerzésére elegendő. A kérelmeket október 12. és november 2. között lehetett leadni. A tűzifát elsősorban azok számára biztosítják, akik aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára vagy rendszeres települési támogatásra jogosultak. Ha a fentieknek megfelelő kérelmezők igényének kielégítése után még rendelkezésre áll tűzifa, akkor kaphat belőle
- olyan 65 év feletti, egyedül élő személy, aki megromlott egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt tüzelőjének beszerzésére nem képes;
- olyan három vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
- a kulturális és népjóléti bizottság tudomása alapján a kérelmező – saját vagy családtagjai megromlott egészségi állapota, nehéz anyagi és szociális helyzete alapján – a támogatásra rászorul.
Egy háztartásból csak egy személy nyújthat be támogatás iránti kérelmet, a támogatás mértéke pedig háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa lehet, egyszeri alkalommal.
Nagyhalász: Lakhatáshoz kapcsolódó fűtési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtésével kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz állapítható meg. Erre vonatkozóan a kérelmeket szeptember 30-ig lehetett benyújtani. A támogatásra az a személy jogosult, akinek háztartásában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át (42750 forint), egyedül élő esetén 170%-át (48450 forint) nem haladja meg, és a háztartásban élők egyikének nincs vagyona. A támogatás összege 20000 Ft, amit az önkormányzat természetbeni ellátás formájában nyújt. Szilárd fűtőanyaggal üzemelő fűtőberendezés használata esetén a megítélt támogatást egyösszegben a kereskedő részére utalja. A kereskedő a támogatást kizárólag a kérelmező választása szerinti szilárd fűtőanyag vételárába számítja be. Gáz és villanyfűtés esetén a támogatás folyósítása egy összegben a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.
Érd: azok az egyedülálló lakosok részesülhetnek fűtéstámogatásban, akiknek a jövedelme nem éri el a 85500 forintot. Kétszemélyes háztartás esetén az egy főre eső jövedelem nem lehet magasabb 57 ezer forintnál, ha hárman vagy annál többen vannak a családban, nem haladhatja meg a 42750 forintot. Fafűtés esetén az igénylők kalodás tűzifát kaphatnak, elektromos, központi vagy gázfűtéses ingatlannál pedig a szolgáltatónak utalja át a támogatást az önkormányzat. A támogatás összege 44570 forint, a fűtési időszak végéig igényelhető.
Címlapkép: Getty Images