Életveszélyes partfalak a Balatonnál: hiába az omlásveszély, tömegek építkeznek rájuk

Az éghajlatváltozásnak a természeti és kulturális örökségre gyakorolt hatását nemzetközileg elismerik. Ennek ellenére annak védelméről és megóvásáról még nem foglalkoznak kellően és megfelelően a nemzetközi szakpolitikák. Épp ezért kiemelten fontos a kulturális örökség és erőforrások fenntartható használatának javítása, valamint az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges,illetve rendkívüli események hatása miatt veszélyeztetett természeti és kulturális örökség megőrzése és kezelése a politikai döntéshozók, a közigazgatási szervek, a magánszektor és társadalmi szereplők együttműködése és koordinációs fellépése révén. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) munkaszervezete ezért rendezett online tanácskozást, ahol a résztvevők pontosabb képet kaphattak a Balaton térségében korábban bekövetkezett katasztrófa eseményekkel, a horvátországi földrengéssel és az itt tapasztalt meteorológiai változékonysággal kapcsolatban.

Számos katasztrófa esettel kell szembenéznünk a Balaton térségében, ami miatt nehezebb megőrizni a természeti és kulturális örökségünket. Néha szembe kell néznünk extrém időjárási és káreseményekkel a magyar tengernél, és ezek alkalmanként tényleg elég szélsőségesek tudnak lenni. A vízszintváltozás például két, külön problémát jelent akkor, ha magas vagy ha alacsony. Az utóbbi időkben általában inkább az előbbiekről beszélhetünk, de az elmúlt időszakban tapasztaltunk extrém alacsony vízállást is, legutóbb 2003-ban. A szél és a vízszint komoly hatással van egymásra a Balatonnál: ennek 2019-ben volt a legmagasabb kilengése, ami 42 centimétert jelentett Keszthely és Balatonfűzfő között. Emellett az oldalirányú kilengésnek is nagy a jelentősége, ami akár 104 centiméteres is lehet, és ami árvizes jelenséget tud okozni, főleg a déli parton

– mondta Heizler György nyugdíjazott tűzoltó ezredes, a Somogy Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke.

A szakember beszélt arról is, hogy a Balaton meglehetősen szélveszélyes térség, ahol nem kevesebb, mint 90 kilométeres az óránkénti szél előfordulási gyakorisága. A leginkább erős széllökésekkel az északi parton, a Bakony területén találkozhatunk. Ennek azonban több kellemetlen hatása is akad: hullámverés károk, parti területek és épületek elárasztása, szennyeződés a csatornákban, a tó vízszintjének kibillenése, a hullámzás károkozó hatásának fokozódása, valamint a téli jeges magas vízállás, ami együtt jár a szél és jég romboló tevékenységével a partvédő művekre.

A szél hatásai között nem szabad elfeledkeznünk a természeti és épített környezet veszélyeztetéséről sem. A Balatonnál jól látható a talajerózió és a partfalak omlásának esélye, miközben az alacsony vízállás nem csak aszályjelenségekkel jár, hanem algásodással, a vízkivételi művek vízminőségének romlásával, a vízhasználat korlátozásával, a növekvő erdő- nád- és tőzegtűzveszéllyel, de a hajózható vízfelület szűkülésével is

– mutatott rá a szakember a tanácskozáson. Hozzátette: a magas vízállás miatt emelkedik a talajvízszint, a víz elöntheti a pincéket, belvizek alakulhatnak ki, veszélybe kerülnek az alacsonyan fekvő épületek és akkor még nem beszéltünk a szennyvízcsatornákban keletkező problémákról.

A konferencián a monumentális partfalak szépsége mellett azok veszélyeiről is szó esett. Népszerűségük minden szempontból töretlen, hiszen a tetejükről csodálatos kilátás nyílik a tóra. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre többen keresik az ide való építkezés lehetőségét, dacolva a jogszabályokkal és az életveszéllyel: nem ritka ma már a partfal fölé nyúló terasz vagy épp a leszakadt hátsó kiskert, amely további munkákat ad a katasztrófavédelem munkatársainak.

A balatoni magaspartokat a tudományos világ egyrészt löszfalakként tartja számon, másrészt ennél jóval idősebb üledékekként, amelyek az egykoron a Kárpát-medencét kitöltő Pannon-tó emlékei. Ilyen magasba szökő partfalakat találunk Tihanyban, Balatonfűzfőn, Zamárdiban, Balatonföldváron, Balatonszárszón, Balatonbogláron, de igencsak kedvelt a balatonvilágosi–balatonaligai 3,25 kilométeres, valamint a balatonkenesei–balatonakarattyai 5,9 kilométeres a 3,8 kilométeres fonyódi „természeti remekmű” mind a turisták, mind az építkezni vágyók körében. A szakemberek egyetértenek abban, hogy számos partfal instabil és omladozik, amire nincs örökké tartó megoldás. A fonyódi löszfal a 2010-es években például már többször megindult: emiatt hosszú időre le kellett zárni a 7-es főutat és a vasutat.

De lássuk, hogy a szakemberek milyen megoldási alternatívákban gondolkodnak:

• a hegyben felgyülemlett víz lecsapolása;
• a fal lépcsőzetes teraszokkal való megtámasztása;
• ferde rézsű kialakítása;
• geotextíliák, beton támfalak;
• növényzet telepítése az épp nem mozgó partfalra (a gyökérzet miatt).

És hogy mi a helyzet a földrengésekkel? Heizler György a közelmúltban egyre gyakoribbá vált horvátországi eseményekre reflektálva arról is beszélt, hogy valójában állandóan reng a Föld, mert a kisenergiájú rengések száma évente több mint 1 millió. Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálnak a szakemberek, ám ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát.

elentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 - 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves periódusonként történik. Heizler György elmondta: az ország szeizmikusan egyik legaktívabb területe Komáromtól a Balaton északi végéig húzódik a Vértes és Bakony közé kapcsolódó törésvonal miatt.

Címlapkép: Getty Images