Ilyen lakójurtákba költözik egyre több magyar: lakcímként is bejelenthető
Kárpát medencei őseink lakóhelyeként szolgáltak a jurták, amit vándorló életük során könnyedén szétszerelhettek és magukkal vihettek bárhova. Meglepő, de hazánkban egészen a 14. századig fennmaradt a használatuk, majd több évszázad elteltével napjainkban ismét egyre többen keresik. Érdekelt minket, hogy mi lehet az oka, hogy újra népszerűvé válnak hazánkban a jurták, ezért megkerestük Mayer Árpádot a www.nomadjurta.hu üzletágvezetőjét, hogy válaszolja meg kérdéseinket.
Mely korosztály és milyen céllal érdeklődik leginkább jurták iránt?
Jövőjüket tervező fiataloktól a békés, csendes nyugdíjasévekre vágyó idősebbekig minden korosztályból érkeznek érdeklődők. Míg korábban inkább a hagyományőrzéshez, őseink hagyatékához köthetően merültek fel jurtával kapcsolatos tervek, mára elmondhatjuk, hogy sokkal tágabb, mégis jól leírható orientáció áll az érdeklődések hátterében. Megjelenik a természetközeliség, a környezet védelme, elvágyódás a zajos városokból, és az egyre többünkben formálódó vágy, hogy egy sokkal nyugodtabb, békésebb, harmonikusabb világban éljünk. A konkrét célok tekintetében elmondható, hogy sokan gondolnak a jurtára hétvégi pihenőhelyként, de akár állandó otthonként is. Egyre többen vannak, akik rekreációs célú aktivitásokhoz, jógához, tánc-foglalkozásokhoz, masszázshoz, meditációhoz kapcsolódóan látnak lehetőséget a jurta kerek belvilágában, és egyre gyarapszik azon érdeklődők száma is, akik egy exkluzív szálláshely vízióját vetítik a jurtákra. A közös pont minden érdeklődés mögött ugyan az: a kerek tér varázslatával valami többre, kerekebbre, emelkedettebre vágynak az érdeklődők.
Hogyan kell elképzelni egy jurta felépítését?
A jurta szerkezetének alapstruktúrája évezredek óta szinte semmit nem változott. Letisztult, egyszerű, nagyszerű, és minden szempontból „célszerű”. Ez utóbbi jelző utal talán a legpontosabban arra a hagyományra, melyben a jurta szerkezete leképeződött. A sztyeppei lovas-nomád életforma a nagyállattartáson alapult, ezért a megfelelő minőségű legelők kulcskérdésnek számítottak. Ha egy legelő nem volt már megfelelő, vagy az évszakok változása épp megkövetelte, tovább kellett állni. Ehhez olyan könnyen mozgatható hajlékra volt szükség, melynek felállítása, lebontása és szállítása könnyen megoldható volt. A jurta egy kerek sátor, melynek falazata egy könnyű, és összecsukható léc-rács, a „kerege”. A tetőzet egyenes (mongol típus), vagy hajlított (kazah típus) farudakból áll. A tetőzet közepén egy szintén fából készült gyűrű, a „tündök” teszi egésszé a rendszert. A szerkezetet az ún. „ideg” fogja körbe, és tartja egyben, mint egy abroncs. A szerkezetet régen nemezzel borították, mely anyagot mára sokhelyütt felváltottak modern vásznak és különböző szigetelő anyagok.
Mire lehet alkalmas egy jurta? Mennyire időjárásálló?
Egy jurta nem hasonlítható össze egy modern technológiával épült házzal. Az azonban, hogy mire lehet mégis alkalmas egy jól átgondolt, megfelelően szigetelt jurta, már egy másik kérdés. Egy modern jurtához számos olyan funkció hozzárendelhető, melyeket korábban csak hagyományos épületekben tudtunk elképzelni. A jurták élettartamával kapcsolatban eleinte meglehetősen rövidtávon kellett gondolkozni. A kezdetben használt anyagok időtállósága, az alkalmazott technológiák kiforratlansága 1-2 év használat után mind újabb és újabb problémákat, feladatokat generáltak a jurta használójának. Mára elmondható, hogy a hobbi-kategória mellett megjelentek olyan modern anyagokat és technológiákat felvonultató jurták is, melyek esetében akár több tízéves gondtalan használati időről is beszélhetünk.
Egyre többet lehet hallani arról, hogy nomád életmódra térnek át és világ zajától elvonultan élnek emberek, ezért lakhatási céllal vásárolnak jurtát. Hogyan lehet a jurtákban "élni"?
Jurtában élni a modern világban nem újkeletű jelenség. Eleinte azok, akik ilyen kalandra vállalkoztak, ezt úgy tehették csak meg, hogy a lakóházaknál megszokott komfortról javarészt le kellett mondaniuk, így jurtában élni kompromisszumokat követelt. Mára már olyan anyagok és technológiák is rendelkezésre állnak, melyek ezeket a kényelmetlenségeket hatékonyan kiküszöbölik. Jelenleg egy könnyűszerkezetes ház komfortját megcélozni egy jurtával már egyáltalán nem elképzelhetetlen.
Télen hogyan biztosítható a fűtése?
A gázfűtés kivételével minden ismert módon megoldható a jurta fűtése. A szilárd tüzelésű berendezésektől kezdve az elektromos fűtés különböző lehetőségein át egészen a modern hőszivattyúkig bármilyen megoldás szóba jöhet. A legideálisabb választás több tényezőtől függ. Nem mindegy, hogy ki használja a jurtát, állandó, vagy időszakos használatról van-e szó, és fontos szempont az is, hogy a beruházási, vagy az üzemeltetési költségek minimalizálása a prioritás. Ez a kettő sajnos nem szokott egybe esni.
Kell-e a jurták építéséhez hatósági engedély?
Mivel sem az országos, sem a helyi szabályozások nem foglalkoznak konkrétan, és megnevezetten a jurtákkal, nem lehet általános, mindenhol érvényes megállapításokat tenni, így mind az ügyfél, mind a hatóság részéről szükség van olykor némi rugalmasságra. A kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy egy jurta felállításának általában nincs akadálya, építési engedély nem szükséges, ám a területileg illetékes helyhatóság a helyi rendeletekben megfogalmazhat tiltásokat, a területhasználatra vonatkozó előírásokat és településképi szempontokat is értékelhet. Ezekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes a helyi rendeleteket alaposan áttanulmányozni, majd az önkormányzatnál előzetesen érdeklődni, a szándékot elővezetni, és törekedni az együttműködésre. Ez eddigi tapasztalataink szerint megfelelő rugalmassággal könnyen kezelhetővé teszi a megvalósítás ezen szakaszát, és segít elkerülni későbbi esetleges kellemetlenségeket.
Lakcímként bejelenthető-e egy jurta?
A kérdést illetően a vonatkozó jogszabály (1992. évi LXVI. törvény) pontos iránymutatást ad, mely szerint:
a lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá … az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll.
Természetesen itt sok egyéb feltételnek kell teljesülni, de önmagában a jurta nem kizáró ok, mivel a törvény nem vizsgálja a lakás jellegét, besorolását, így a lakóhely létesítése lehetséges, vagyis a jurta címnyilvántartásba vehető. A bejelentett lakcím valódiságát a jegyző, illetve a járási hivatal szükség esetén természetesen ellenőrizheti, ám ha a kérelmező a lakcím természetbeni létezését hitelt érdemlően igazolni tudja, a kérelmet a hivatalnak el kell fogadnia, hiszen a lakcímnyilvántartás célja – többek között – az, hogy a polgárok az állam számára megtalálhatóak legyenek, vagyis az állam és magánszemély közös érdekéről van szó.
Végül, de nem utolsós sorban, nagyjából milyen árakkal kalkulálhat az, aki jurtába költözne?
Az árak a hobby kategóriától a legmagasabb minőségig jelentősen eltérhetnek. A bruttó négyzetméterár tekintetében az 50-150 e Ft-ig terjedő skálán sokféle lehetőség nyílik az érdeklődők előtt. Az ár több tényező függvénye, úgy mint: a jurta mérete, a felhasznált anyagok minősége, időtállósága, az alkalmazott egyszerűbb, vagy összetettebb technológiák költségvonzata, valamint az ajtók, ablakok fajtája és mennyisége. A tervezés során mindenképpen érdemes számba venni néhány további tételt, köztük pl. a dobogó építését, a szállítási költségeket, és szükség esetén a fűtésrendszer kialakításának költségét.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)