Bár egyelőre még nem fogytak el a beépítésre alkalmas lakóövezeti és külterületi telkek, de a számuk jelentősen lecsökkent a legnépszerűbb lokációkban. Budapesten például 2017 márciusához képest 2021 májusára 60 százalékkal csökkent az eladó telekhirdetések száma: 3214 darab helyett már csak 1324 darab érhető el
- mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, a fővárosi építési telkek átlagos négyzetméterára pedig ugyanezen idő alatt 47 ezer forintról 93 ezer forintra nőtt,vagyis megduplázódott.
Az elmúlt 1 év, amit a lakáspiac a koronavírus árnyékában töltött felerősítette az igényt a házak iránt, ráadásul a kedvezményes lakásáfa is visszavezetésre került, ennek következtében csak az elmúlt 12 hónapban harmadával nőtt az eladó telkek átlagos négyzetméterára. Hasonló volt a forgatókönyv a budapesti agglomerációban: Pest megye telekkínálata szintén 60 százalékkal csökkent 2017 óta, de a telekárak "csak" másfélszeresükre nőttek, így most négyzetméterenként átlagosan 16 ezer forintot kérnek egy Pest megyei telekért a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők. A szemfüles olvasók hamar kiszámolhatják, hogy ez több mint 80 százalékkal kevesebb mint, amit a fővárosban kell fizetni, ezért nem meglepő, hogy a nagyvárosokból az agglomerációba költözés az elmúlt egy évben új lendületet kapott
- ismertette a gazdasági szakértő.
Ráadásul ez nem csak Budapestre jellemző. A megyeszékhelyen a legnagyobb felértékelődés Kecskeméten történt, ahol az elmúlt 4 évben megduplázódtak a telekárak, és most átlagosan 12 ez er forintot kell négyzetméterenként fizetni. A dobogó második fokán Győr és Veszprém áll 68 százalékos drágulással és 25, illetve 15 ezer forintos négyzetméterárral, míg a harmadik helyen Debrecen található 64 százalékos áremelkedéssel és 22 ezer forintos négyzetméterárral.
Az Otthon Centrum azt közölte: 2019-ben és 2020-ban egyaránt fokozott érdeklődés mutatkozott az építési telkek iránt. Az Otthon Centrum szinte darabra ugyanannyit adott el az említett két évben.
Jelentős különbség azonban, hogy 2020-ban országos átlagban 35%-kal magasabb áron (11,5 ezer Ft/m2) keltek el a telkek, mint az előző évben. Az idei adatok alapján viszont 9,2 ezer Ft/m2, ami nem jelent valós csökkenést. Egyszerűen arról van szó, hogy a drágább, népszerűbb helyekről jóval kevesebb telek értékesítést történt, mutatva, hogy igen szűkül a kínálat. A vásárlók pedig mind külsőbb területek felé igyekeznek.
- ismertette a cég. Emellett fontos még megemlítenünk, hogy telekárakban hatalmas különbségek vannak, akár városon belül is, mely elsősorban az elhelyezkedéstől, a beépíthetőségtől, közművektől, telek lejtésszögtől függ. A fentebb említett árak családi házépítésre alkalmas telkekre vonatkoznak.
Tapasztalatunk alapján erős növekedést mutat az agglomerációban az építési telkek piaca. Érden és Diósdon rengeteg építési telek talált új tulajdonosra és a környékén a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel
- válaszolta a Pénzcentrum kérdésére Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője.
Mit tehetnek az építkezők, ha elfogyott a telek?
A szakértők szerint mivel már egyre kevesebb az építési telek, a vásárlók más úton szereznének területet az új otthonuknak.
Megfigyelhető, hogy a bontásra ítélt ingatlanok iránt is megnőtt a kereslet. Budapest agglomerációjáról elmondhatjuk, hogy ahova csak lehet, építenek valamit. Számadatok nem állnak rendelkezésre, mert a bontásra ítélt ingatlanok eleve építési telekként kerülnek be az adatbázisba és így értékesítésre is. Budapesten belül elsősorban a zöldövezeti területeken népszerűek az építési telkek, de az agglomerációban virágzik leginkább a piac ezen szegmense
- fogalmazott Laczi Csaba. Ennek kapcsán Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont északkelet-magyarországi régióvezetője megjegyezte, régi tendencia, hogy a vevők elbontandó házakat keresnek, nem tapasztaltak nagyobb kiugrást mostanában.
Címlapkép: Getty Images