A rezsiemelés bejelentése óta szinte minden túlfogyasztó azon gondolkodik, hogy miképpen lehetne csökkenteni a számlák megemelt árú hányadán. Mivel a villany "csak" kb. duplájára drágul a kormány által meghatározott határérték felett, szemben a gáz több mint hétszeres áremelkedésével, sokaknak megoldás lehet, ha villannyal fűtenek.
Erre az egyik legegyszerűbb megoldás lehet a klímaberendezés, de a dolog nem olyan egyszerű, hogy amikor hideg van, akkor melegítő állásba kapcsoljuk. A Pénzcentrum most szakértők segítségével járta körbe, mit kell tudnia annak, aki klímával váltaná ki adott esetben a teljes gázfűtését.
Megindult a roham az üzletekben
A nyári időszakban alapesetben is kiugróan sok a klíma szereléssel, karbantartással kapcsolatos megkeresések száma. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentés óta még jobban megugrott a hűtő-fűtő klímaberendezésekre vonatkozó információ kérés, az emberek keresik a számukra legoptimálisabb megoldást hogy a fűtés és hűtés a lehető leggazdaságosabb legyen
- mondta el a lapnak Szabó-Jilek Ágnes, a Panasonic Heating & Ventilation Air-conditioning kommunikációs menedzsere
A Daikin budapesti márkaboltjában, értékesítési és szerelő partnerhálózatában is nagyon látványosan megnőtt az érdeklődés a fűtésre is alkalmas split klímák és a levegő-víz hőszivattyúk iránt. Nemcsak emailben és telefonon, de személyesen is lényegesen többen látogatnak el a vállalat bemutatótermébe vagy a klímaszerelők üzletébe. A márkaboltban a megnövekedett érdeklődés július eleje óta érezhető, az ilyenkor szokásos forgalomhoz képest most háromszoros a megkeresések száma
- számolt be kérdésünkre Zuggó Balázs, a Daikin Magyarország ügyvezetője. A szakember arról beszélt, hogy az érdeklődők többségében split, köztük multi-split klíma megoldásokat keresnek, közel 40 százalékuk pedig a levegő-víz hőszivattyúk iránt érdeklődik.
A legtöbben nem a nyári hőség miatt, hanem fűtéskorszerűsítési céllal érkeznek, és első kézből, gyorsan akarnak információhoz jutni. Az energiatudatossági motiváció szinte kivétel nélkül érezhető minden egyes vásárlói beszélgetés alkalmával
- magyarázta az ügyvezető.
Az én klímám tud fűteni?
Minden bizonnyal a hetekben sokan nézegették saját berendezésüket, hogy az alkalmas-e fűtésre. A Damasztor Kft. szakértői szerint ez legegyszerűbben a klíma távirányítóján tudjuk ellenőrizni: az üzemmódok között fogjuk látni, hogy a hópihén kívül, amit hűtésre használunk nyáron, van-e napocska is, ami a fűtési üzemmód.
Ám megjegyezték, attól, hogy fűtésre is alkalmas a klíma, nem jelenti azt, hogy a téli mínuszokban ugyanolyan alacsony energiafelhasználás mellett tud fűteni a felhasználó.
Ha nemcsak átmeneti, hanem téli fűtésre is szeretnénk használni, javasolt előtte egy szakemberrel átnézetni, és a téli használat során a leolvasztából adódó nagy mennyiségű kondenzvíz megfelelő elvezetéséről időben gondoskodni.
Szabó-Jilek Ágnes is arról beszélt, a ma már elérhető klímakészülékek rendelkeznek fűtés funkcióval, de természetesen nagyban eltérő feltételek mellett. Így, ha nemrégiben vásárolták a készüléket, nagy valószínűséggel lehet vele fűteni.
Jobb, mint a gázfűtés?
Kíváncsiak voltunk, tényleg tud-e ugyanolyan hatékony lenni a klímás fűtés, mint a gázfűtés. Ennek kapcsán Szabó-Jilek Ágnes kifejtette: egy jó minőségű hűtő-fűtő klíma valóban sokat segíthet a fűtési szezonban, így érdemes beruházni ilyen készülékbe. Szinte valamennyi, fűtésre képes klímával az őszi és tavaszi enyhébb időszakban sokkal kedvezőbben fűthetünk, mint más megoldásokkal.
A jelenleg forgalomban lévő klímák működési elve alapján a hagyományos fűtéshez mérten, a felvett villamos energiából akár négyszer annyi fűtési energia is nyerhető, vagyis 1 kilowatt felvett villamos áramból akár 4 kilowatt fűtési teljesítmény keletkezik, ezt mutatja a SCOP a műszaki adatok között. Ha teljes fűtési megoldást keresünk, az energiahatékonyság érdekében olyan készüléket érdemes választani, amelyik A+++ energiaosztályba tartozik és a télen, leolvasztáskor keletkező kondenz víz elvezetésére rendelkezik megoldással. Erről a telepítő tud információt adni, hisz több remek megoldás létezik erre
- magyarázta a szakember, aki hozzátette, a mai légkondicinálók mindegyike inverteres kialakítású, azaz olyan szabályzórendszerrel rendelkeznek, amely az adott tényezők alapján tudja változtatni a leadott teljesítményt. Ennek az intelligens szabályozásnak köszönhetően jobb hatékonysággal üzemelnek, és kevesebb energiát fogyasztanak.
A hazai időjárási viszonyok egyébként kifejezetten kedveznek a klímával való fűtésnek, ugyanis a fűtési szezon jelentős része nem túl hideg, átmeneti időszakra esik. A klímák ekkor igen magas hatékonysággal melegítik fel a helyiségeket
- hívta fel a figyelmet a Panasonic szakértője.
A fogyasztása a berendezésnek – akárcsak más fűtési rendszerek esetében – nagyban függ a használat módjától, az igényelt hőmérséklettől és az épület energetikai tulajdonságaitól. Pazarló használat egy rossz épületben klímával is magas számlákat fog eredményezni. A légkondicionálók akkor működnek leghatékonyabban, ha csak szellőztetés közben állítjuk le őket, egyébként pedig szinten tartják a hőmérsékletet.
Tévhit, hogy kedvezőbb a fogyasztás, ha csak este hazaérve kapcsoljuk be a hűtést és várjuk el a légkondicionálótól, hogy hűtse le akár 15°C-kal a helyiséget minél hamarabb. Fűtés esetében is felmerülhet, hogy pár fokkal hűvösebbre állítsuk a szabályzót, míg nem tartózkodunk a helyiségben, de nagy hőmérséklet különbséget nem érdemes megengedni
- húzta alá Szabó-Jilek Ágnes. Rámutatott, hogy a gyártoknak kötelező megadni a katalógusaikban a várható éves fogyasztást a hűtési és fűtési időszakban is. Ezt az EU/626/2011 szabványnak megfelelően kell minden gyártónak megadnia az átlagos régióra. Az értéket fel kell tüntetni a készülékekhez mellékelt energia címkéken és a katalógusokban is. Ezekből az adatokból elvégezhető egy gyors kalkuláció így az összehasonlíthatóvá válik a rendszer a háztartás már működő fűtési megoldásaival. Azt viszont ne felejtsük el, hogy 1 darab klímaberendezés azt a helyiséget tudja felfűteni – illetve nyáron lehűteni – ahová telepítve van.
A hatékonyság kapcsán Zuggó Balázs arról beszélt, hogy a mai split klímák levegő-levegő hőszivattyúk, a levegő energiáját használják hűtésre és fűtésre is. A hagyományos, komfort készülékek általában -15°C külső hőmérsékletig képesek fűteni, de tudni kell, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével fokozatosan csökken a teljesítményük is, és -15°C-ban már közel 50%-os teljesítményvesztéssel kell számolni, azaz az a bizonyos fűtési jósági foka, COP-ja 4 helyett például 2-3 lesz. Ez a jósági fok mutatja meg, hogy 1 kW felvett villamosenergiából mennyi hőenergiát képes leadni.
A cikk itt olvasható tovább.
Címlapkép: Getty Images