A téli időszámítás mindig október utolsó vasárnapján kezdődik, ami idén azt jelenti, hogy október 30-án kell átállítani az óráinkat: 03:00-kor most visszafelé, 02:00-ra kekerhetjük a mutatót. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz. Így ez lehet az egyik utolsó óraátállítás, amit átélünk. Biztosan sokan várják már az óraátállítás eltörlését, hiszen korábbi felmérések alapján 10-ből 9 magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.
2018-ban történt az a népszavazás, amelnyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.
Ketyeg az óra
Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. Azonban a világnak kisebb gondja is nagyobb volt 2020-ban annál, hogy erről döntés szülessen, így a határidőt kitolták 2024-ig. Utoljára a hazai óraátállítás akkor került szóba, amikor Gulyás Gergely a 2021. február 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.
2022 őszén az óraátállítás október 30-ra esik, az órákat egy órával kell visszaállítani. Így "egy órával többet alhatunk". Az átállást segíti, hogy október 31-e munkaszüneti nap, november 1-je pedig ünnepnap, így több idő juthat pihenésre.
A tudomány a téli időszámítást támogatja
A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, mely a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább a Magyar Alvás Szövetség szerint.
Címlapkép: Getty Images