A dunaújvárosi cég, a Dunaferr egyik kohója még augusztusban, a másik novemberben leállt, ezek az ipari létesítmények 3-4 hónap után már nem indíthatók újra. A vasmű kokszolója is leállására készül, ha ezt nem tudják megakadályozni, akkor a vasmű hideg- és a meleghengerműve alapanyag nélkül marad, a Dunaferr felszámolása pedig elkerülhetetlenné válik. Mindeközben a tulajdonosok és a kormány is csak nézi, ahogy tönkremegy az ország egyik legnagyobb vállalata - írta a G7.
A tulajdonosok és a kormány is csak nézi, ahogy tönkremegy az ország egyik legnagyobb vállalata, a Dunaferr - írta a G7.
Ahogy már korábban a HelloVidék is megírta, Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere szerdán válságtanácskozást tartott: a Dunaferr helyzetéről egyeztetett a meghívottakkal. A kormány segítsége nélkül ugyanis nincs tovább, hétfőn végképp leáll a Dunai Vasmű kohója. Dunaújváros polgármestere 15 településvezetőt és 4 országgyűlési képviselőt hívott meg még szerdán, utóbbiak közül senki sem jelent meg.
A tét óriási, ha nem lesz megoldás, akkor soha nem látott szociális katasztrófa fenyegeti Dunaújvárost és térségét, 16 települést. Több ezer ember létbiztonsága kerül veszélybe, amire nem válasz a gyurcsányozás és nem válasz az orbánozás
- írta közösségi oldalán Pintér Tamás.
Évek óta a levegőben lóg a Dunaferr bedőlése
A G7 mai cikkében is azt írta, hogy kisebb csodának számít, hogy a rendezetlen tulajdonosi hátterű cég, amely 2019-re adott le utoljára pénzügyi beszámolót, és számos más beszámolási kötelezettségét sem teljesíti, még mindig működik. Jelenleg úgy néz ki azonban, hogy már nem sokáig.
A magyar cég legnagyobb baja, hogy a 99,6 százalékos tulajdonosáról, a Steelholdról nem igazán lehet eldönteni, hogy ki vezeti és ki a tulajdonosa – így nem is tudja a tulajdonosi jogokat ellátni. A G7 szerint a Dunaferrnek a ciprusi Steelhold Limited cégen keresztül három főbb tulajdonosa van: a VEB mellett az egyik az ISD-s ukrán Szergej Taruta, és ez a két fél nem áll szóba egymással. A harmadik tulajdonos, az ukrán–örmény–orosz Oleg Mkrtcsan 9 éves börtönbüntetését tölti Oroszországban.
A legendásan átláthatatlan, az orosz oligarcháknak pénzmosási lehetőségeket kínáló ciprusi jogi környezetben nyilvánosan semmi érdemit nem lehet a cégekről megtudni. Idén júniustól lehetett volna a végső tulajdonosról hagyományos levélben érdeklődni kisebb díj fejében, de ezt a lehetőséget megszüntették. Így csak annyi látszik, hogy 2021 áprilisában székhelyet váltott a cég, azóta ott sem adtak le semmilyen kötelező beszámolót
- írta a lap, amely szerint a helyzet évek óta változatlan, a VEB és Szergej Tartuta emberei, megbízottja többször próbáltak bejutni, közgyűlést tartani. Ezt azonban nem fogadta el a céget a mostani formában 2020 óta vezető menedzsment. A céget a gyakorlatban Jevgenyij Tankilevics vezeti, aki magára legfőbb, általános vezérigazgató-helyettesként hivatkozik.
A lényeg azonban az, hogy az üzem hosszú ideje a csőd szélén áll, a mögötte álló részvénytársaság adósságát több tízmilliárdra becsülik, emiatt a beszállítók nem hajlandók alapanyagot szállítani. Az orosz–ukrán háború rontott az anyagbeszerzési kilátásokon, a bizonytalan tulajdonosi háttér miatt pedig eladhatatlanná vált a cég.
20-25 ezer munkahely vált bizonytalanná
Szakértők szerint 4,5 ezer fő körül alakul a Dunaferr alkalmazottainak száma, beleértve az egyre nagyobb arányú bérelt munkaerőt. Az utolsó, 2019-es beszámoló szerint 3356 fő volt az ISD Dunaferr Zrt. állománya.
Ez nem tűnik magas számnak, de becslések szerint 20-25 ezer munkahely is kapcsolódik a teljes ellátási láncban - írta a G7. Hiszen a Dunaferr a vasúti áruszállítás egyik legjelentősebb hazai megrendelője, ahogy a folyami hajózásban is kiemelkedő szerepe van. A helyi acélgyártásra pedig számos félkész- és késztermékgyártó vállalat tevékenysége épül.
Az árbevétel nagyságára jellemző, hogy a 2019-es közel 289 milliárd forinttal még két évvel később, a 2021-es mezőnyben is a 40. legnagyobb magyarországi vállalat lenne az ISD Dunaferr Zrt.
Friss beszámoló híján inkább az országos termelési és kereskedelmi statisztikákra támaszkodva lehet képet alkotni a vállalat helyzetéről, mivel a magyar acélipari kibocsátás döntő része a Dunaferr termelése - írták. A dunaújvárosi vasmű éves kapacitása 1,8-2 millió tonna lenne. Emellett az Ózdi Acélmű jelentősebb hazánkban, maximális éves maximális kapacitása 0,4 millió tonna.
Magyarország a térségben egyébként kis acélgyártónak számít
A hasonló méretű Ausztriában hétszer, Csehországban négyszer több acélt gyártottak tavaly. De a Magyarországnál 45 százalékkal kisebb lakosságú Szlovákiában is négyszer magasabb volt a termelés.
2020-ban a koronavírus-járvány és a gazdasági megtorpanás miatt egész Európában visszaesett a termelés, és itthon is a korábbi 2 millió tonnáról 1,5 millióra. Csakhogy amíg 2021-ben az EU-ban és a térségünkben is visszapattant a termelés a megelőző szintre, Magyarországon további csökkenés volt, 1,1 millió tonnára. Ez pedig jól mutatja, hogy már az orosz-ukrán háború, az energiaköltségek elszállása előtt is félgőzzel működött a Dunaferr, csak az egyik kohót használták.
- írták.
Mivel a nyersanyagok és az energia ára növekedett, a késztermékek árában viszont nem lehetett látni hasonló bővülést, mára minden bizonnyal több száz milliárd forintra emelkedett a cégcsoport kötelezettsége - jegyezte meg a G7. Így az egyre valószínűbbnek tűnő csődeljárás vagy felszámolás során, ha túladnak a vagyonelemeken, a befolyó pénz jó eséllyel nem fogja a követelések szintjét elérni.
Címlapkép: Getty Images