A fenntartható lakhatás kérdésköre elsőre talán kissé megfoghatatlannak tűnik és az is. Hogyan lesz egy otthon komfortosabb, energiahatékonyabb, lakhatóbb és fenntarthatóbb is egyben? Bár manapság nyilvánvalóan nehéz reális és megfizethető lakhatásról beszélni ebben a tekintetben, azért léteznek apró trükkök és ötletek, amivel költséghatékonyabbá tehetjük a dolgot. A jelenleg is zajló szemléletváltásról, a tudatosság, mérsékletesség, egészség, környezetvédelem és gazdasági szempontok összehangolásáról beszélt Pádár Tibor, környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi, fenntarthatósághoz kapcsolható rendezvényén.
Bár egyre fogékonyabbakká válunk a Földünket fenyegető környezeti problémák iránt, témák fontosságát, a személyes érintettségünk kérdésköre egyelőre inkább csak egy gondolat, ami ott motoszkál valahol mélyen, de még nem tudatosult teljesen. Ennek mentén indította a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. szemléletformáló rendezvénysorozatát a környezet védelme, az ökológiai, szociális, kulturális és gazdasági fenntarthatóság érdekében. Így került a fókuszba legutóbb a fenntartható lakhatás, amelyet több, különböző szempontból közelítettek meg.
Ahhoz, hogy fenntartható lakhatást tudjunk felépíteni, ahhoz fenntartható életmódot kell folytatnunk. Ahogy a régi mondás szól, nem a gombhoz varrjuk a kabátot és ez itt teljes mértékben igaz. Ehhez egy komoly szemléletváltásra van szükségünk, ahol a tudatos vásárlás, természetes anyagok, fenntartható fejlődés kap hangsúlyosabb szerepet. Ebből az analógiából kiindulva a fenntartható lakóház egy minimumház, ami abban nyilvánul meg, hogy nagyon kicsi az energiaigénye, magasfokú a hőszigetelése, minimális vizet használ, nem pazarol, külsőleg jól leárnyékolt, kevés konyhai gép pazarolja az áramot, azok is optimalizált időszakban működnek, miközben valamilyen szinten önellátó. A dolgot tovább súlyosbítja, hogy ma nagyon nehéz reális és megfizethető lakhatásról beszélni. Nem a leggazdagabb réteg építkezési szokásairól beszélünk, hanem a maradék 75 százalékról. Azokról, akiknek eszükbe sem juthat, hogy önerőből építkezzenek, mert nulla saját forrásuk és finanszírozásuk áll rendelkezésre hozzá
– magyarázta Pádár Tibor, környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó a fenntartható lakhatás alaptételeit.
A szakember szerint a fenntartható életmód három alappillérre épül: ezek a tudatosság, mértékletesség és a szabályozók. Ehhez a fentieken túl hozzá tartozik a fa könnyűszerkezet, az esővíz gyűjtés, a szürke vizes WC öblítés, a nagyfokú benapozás télen, valamint a kis konyha. Közlekedés tekintetében kiemelte a gyaloglás, kerékpár, tömegközlekedés és online ügyintézés fontosságát, táplálkozás témakörében pedig szintén a tudatosság tematikáját.
Ahogy az előadáson elhangzott, a Habitat for Humanity tanulmánya szerint csaknem három millióan élnek lakhatási szegénységben Magyarországon és minden negyedik ember otthonában beázik a tető vagy penészesek a falak. A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és csak kis része tekinthető energetikai szempontok alapján hatékonynak: a korszerűt megközelítő, a korszerű vagy ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 százalékot.
Ha a hazai lakáshelyzetet nézzük, az épületek felelősek az energiafelhasználás negyven százalékáért, valamint a szén-dioxid kibocsátás huszonnyolc százalékáért. Jelenleg, ha évi tízezer felépülő új lakással és házzal számolunk, akkor négyszáz év kellene ahhoz, hogy minden ház lecserélődjön. Ez a Kádár-kockák esetében még komoly anyagi ráfordítás mellett sem megvalósítható, nem beszélve a régi vályogépületekről, valamint panelházakról, amelyek kihordási ideje száz év alatti. Érdekes tény, hogy a hazai lakosság döntő többsége a saját maga által megvásárolt ingatlant tartja otthonának, még akkor is, ha a vételár nyolcvan százalékát hitelből fedezte. Egyrészről biztonságosabbnak érzik a saját otthont, nem beszélve arról, hogy az később örökölhető és általában jó befektetés. A saját lakások mellett ugyanakkor bérlakásokra is szükség van, hiszen soha nem került még ilyen sokba a lakhatás, mint a napjainkban
– hangsúlyozta a környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó, aki szerint egy jó lakáspolitikával és megfelelő kommunikációval el lehet érni, hogy a magyar társadalom egy része elfogadja, hogy a bérlakás is otthont jelenthet.
A fenntartható lakhatás kapcsán kiemelte a város-falu dilemmát, ami leginkább a megfizethető lakhatással, magas színvonalú egészségüggyel, oktatással, szórakozással, a több rekreációs- és zöldterülettel, megfizethető tömegközlekedéssel 200-500 méteren belül, gyalogos- és kerékpárbarát tervezéssel, természetközeli kirándulóhelyekkel van összefüggésben.
Pádár Tibor összegyűjtötte a fenntartható lakóépület főbb jellemzőit is:
- méret: 12-48 négyzetméter + tetőtér + teraszok
- levegő: gravitációs + filtrációs szellőzés (az ajtók, ablakok és az épületszerkezet résein keresztül távozó levegő)
- víz: beszivárogtatás, vezetékes víz, szürke vizes WC öblítés, komposzt WC, esővízgyűjtés
- energia: napelemes rendszer, tárolással optimalizált fogyasztás, kevés háztartásigép, árnyékolás, benapozás, hőszigetelt spaletták, erdőszerű kert
- hulladékok: tudatos vásárlás, szelektív gyűjtés, komposztálás
- takarítás, karbantartás, felújítás: ember- és természetbarát anyagok.
Ugyanezt levetítette a fenntartható építkezés jellemzőire is, ahol a legfontosabbak a minimális anyag és energiafelhasználás (minimális üvegházhatású-gázkibocsátás), a természetes anyagok, a minimális szállítás (helyi, közeli, hazai), a tartósság (minimális karbantartási igény, költségkímélő felújíthatóság), minimális üzemeltetési költségek (kevés fűtési és hűtési igények), újrahasznosíthatóság (az életciklus végén nem keletkezik hulladék, körforgásos gazdaság).
A fenntartható lakóépület szerkezetei így néznek ki:
- alapozás: pontalap, talajcsavar
- falszerkezet: faváz, természetes anyagú hőszigetelés + gipszkarton + OSB + gipszkarton, nemesvakolat vagy faburkolat
- padlószerkezet: csak szerelő beton, vagy faváz + OSB +vízálló építőlemez + hőszigetelés + burkolat
- födémszerkezet: fa gerendák, természetes anyag és hőszigetelés
- tetőszerkezet: fa gerendák
- ablakok: 5-6 rétegű fix bevilágító falak
- szellőzés
Pádár Tibor úgy véli, évtizedek óta lakhatási válság van, ahonnan csak egy fenntartható úton lehet megtalálni a kivezető utat. Miután szerinte a levegőréteges hőszigetelési eljárás az ablakokban már bizonyított, így ki kell próbálni a fal-, a padló-, és a födémszerkezetekben.
Címlapkép: Getty Images