Noha a vármegyei adatok nem ezt tükrözik, sok magyar számára továbbra is csak álom a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott bérnövekedési átlag. A Pénzcentrum vármegyei bontásban vizsgálta meg a legfrissebb kereseti adatokat, melyekből kiderült: csupán 9 vármegyében emelkedtek az országos átlag alatti mértékben a nettó fizetések az idei első félévben, ugyanakkor a vármegyékben sok olyan nemzetgazdasági ágazat akad, amik meg sem közelítik a statisztikai hivatal által meghúzott határt.
Noha a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei I. félévben a nettó átlagkereset 13,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatot, a helyzet mégsem annyira jó, mint elsőre látszik. A Pénzcentrum a statisztikai hivatal Fókuszban a vármegyék című kiadvány mellékelt adatsorai alapján vármegyénként végigvette, mely ágazatokban nőtt ilyen mértékben a fizetése, és hogy kik voltak a vesztesei a béremelkedésnek.
Ám mielőtt rátérnénk a konkrét kereseti adatokra, azelőtt érdemes árnyalni a képet. Ehhez a legideálisabb, ha segítségül hívjuk az idei, fogyasztói árak alakulására vonatkozó adatokat.
Ezek szerint idén júniusban 20,1 százalékos növekedés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest, míg az első féléves átlag 23,6 százalékon alakult.
Azaz, akinek a nettó fizetése ennél kisebb mértékben emelkedett, annak valójában, reálértéken csökkent a bére. Ennél is konkrétabban: hiába kaptak a magyarok forintban többet havonta, abból kevesebb dolgot tudott megvenni a boltban.
Nyugaton majdnem kétszer többet kerestek, mint Keleten
A körképhez a nettó átlagkereset emelkedését vettük alapul, azokat a nemzetgazdasági ágakat kerestük minden egyes vármegyében és a fővárosban, amelyekben a legnagyobb és a legszerényebb béremelkedés volt megfigyelhető, valamint megvizsgáltuk, hogy milyen arányban tudták az egyes ágak túlszárnyalni az első féléves, 13,6 százalékos átlagos nettó béremelést.
A megyei bontású, átlagos nettó béremelkedési adatokat megvizsgálva kiderült, hogy a KSH által közölt országos átlag felett összesen 11 vármegyében emelkedtek a fizetések. A legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron vármegyében (21,5 százalék), míg a legszerényebben Nógrád vármegyében (10,7 százalék).
A KSH statisztikájából ugyanakkor kiderült az is, hogy a legtöbbet átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték (453 379 forint), ezzel szemben a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (262 438 forint) vihették haza a dolgozók.
Ezzel Magyarország legjobban és legrosszabbul fizető vármegyéi között több mint 1,7-szeres volt a bérkülönbség.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images