Ilyenkor ősszel, a hideg idő beköszöntével a rovarok is keresik a menedéket. Van egy különösen taszító ízeltlábú, amelynek a híre nem véletlenül olyan rémes, és nem véletlenül terjedt el az a nézet, hogy az atomtámadást is túlélné ez a faj. A csótányok ugyanis képesek akár egy hónapig is vígan eléldegélni táplálék nélkül, bár igaz, hogy víz nélkül csak egy hétig bírják. 30-40 percig is elidőznek a víz alatt levegővétel nélkül, mivel a testükön lévő apró lyukakon keresztül képesek lélegezni. A legdurvább azonban, hogy még akkor is életben maradhatnak hetekig, ha levágták a fejüket. Igaz, hogy ezután szükségszerűen elpusztulnak, hiszen rágó szájszerv híján nem tudnak sem folyadékot, sem egyéb táplálékot magukhoz venni. Különleges ellenálló és alkalmazkodóképességük miatt igazi kihívás megszabadulni tőlük, szakértők szerint ezért nem is érdemes házi praktikákkal megpróbálkoznunk, hanem azonnal szakembert kell hívnunk a rovarirtáshoz. Azért azonban sokat tehetünk, hogy megelőzzük a bajt, és ne lepjék el az otthonunkat ezek a kártevők!
A csótányok apránként beszivárognak a lakásba, és gyakran csak későn vesszük észre, milyen kellemetlen társbérlőik vannak. De türelemmel és szakértői támogatásával megszabadulhatunk a problémától a haus.de szerint.
Magyarországon ez a négy csótányfaj a leggyakoribb
A biológusok világszerte mintegy 3500 csótányfajt tartanak számon. Túlnyomó többségük távol tartja magát az emberektől, és a természetben él, mint az erdei csótány. Azok a kártevők, amelyekkel a lakásunkban találkozhatunk itthon, az általában a német csótány, a közönséges csótány, más néven keleti csótány és az amerikai csótány. A kártevőirtók időnként más csótányfajokról is beszámolnak, amelyek a ma már elterjedt csótányokhoz hasonlóan teherautók, autók, hajók és repülők utasaiként, utazók és kereskedők révén jutnak be hazánkba.
Német csótány: A kártevők közül a legkisebb a német csótány, 12 és 16 milliméter közötti hosszúságú, barna színű, mellkasán két hosszanti csík húzódik. Szárnyai túlnyúlhatnak a testén, vagyis nem tud rendesen repülni, de futni annál jobban: egy német csótány másodpercenként akár 29 centimétert is képes megtenni.
Közönséges vagy keleti csótány: A közönséges csótány, más néven keleti csótány valamivel nagyobb, elérheti a 25-30 millimétert. A globális kereskedelem révén az elmúlt évszázadok során Észak-Afrikából került Európába. Sötétbarnától kezdve lehet fekete is, a melegebb és nedvesebb helyeket kedveli. Szívesebben laknak fedett uszodákban, sörfőzdékben, vágóhidakon, istállókban és pékségekben. Ezért is ragasztották rá a pékcsótány "becenevet".
Amerikai csótány: Ez a legnagyobb mind közül, és hosszú csápjai vannak. A vörösesbarna színű csótányfaj akár 53 milliméter hosszú is lehet, és ami ennél is rosszabb: képes repülni. Az amerikai csótány a melg helyeket szereti, gyakran fészkel a csatornarendszerekben.
Kertvárosi csótány: A kertjeinkben pedig úgy másfél évtizede jelent meg egy új, eredetileg mediterrán faj, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris), melyet a fény, valamint a tél közeledtével a meleg vonz be a lakásokba. Kiválóan repülnek, de ártalmatlan rovarok, szúnyoghálóval könnyedén védekezhetünk ellenük. A lakásban többnyire csak békésen áttelelnek.
Nem csak koszos lakásokban terjedhetnek el, és még a hajunkat is megeszik
A lakásban lakó csótányok a hiedelmekkel ellentétben nemcsak igénytelen, koszos lakóhelyeken fordulnak elő, hanem bárhol megjelenhetnek, ahol megfelelő életkörülményeket találnak. Közös szellőzőrendszerű társasházakban nagyon könnyen elszaporodhatnak, és az egyik lakásból a másikba juthatnak. Szeretik a meleget, a sok táplálékot és a réseket, repedéseket, melyek kiváló búvóhelyül szolgálnak számukra. Mindenevők, így a mosogató lefolyójában megtapadt ételmaradék, de akár a fürdőszobában maradt hajszál vagy fogrém is ínycsiklandó eledel számukra. Napközben észrevétlenek a búvóhelyeiken, majd éjszaka elindulnak táplálék után kutatva.
A csótányok káros hatása elsősorban a fertőző betegségek terjesztésében jelentkezik, mivel életmódjukból adódóan sokszor szennyezett helyen – csatornákban, lefolyókban – tartózkodnak, és gyakran a hulladékból is táplálkoznak.
Az emberi élelmiszerekkel érintkezve különféle gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket kiváltó mikroorganizmusokat terjeszthetnek. Jelenlétük különösen olyan helyeken – például kórházakban – kritikus, ahol jelentős mennyiségű és sokféle kórokozó fordul elő. Allergizáló tulajdonságuk is ismert, közvetlen érintésük irritálhatja a bőrt. A csótányok váladéka, ürüléke, kültakarójának fehérjetartalma, valamint illat- és bűzmirigyei allergéneknek tekinthetők.
Így kerülhetnek a lakásunkba aktív úton, vagyis a saját lábukon
A rovarok, így a csótányok is, kétféleképpen juthatnak be otthonunkba: aktív és passzív úton. Az aktív út azt jelenti, hogy a saját lábukon jutnak be a lakásba.
A csótányok nagyon apró réseken, repedéseken is képesek átpréselni magukat. Így nem szükséges nyitva hagyni az ajtót vagy az ablakot, ha nem zárnak tökéletesen, szinte biztosan be tudnak rajta jutni. A lábaik erős mászólábak, gyorsak, és nagyon jól tudnak mászni is. A német csótány különösen ügyes mászó, akár a függőleges üvegfelületen is képes megkapaszkodni. Emiatt bárhova képes felmászni, és igen apró réseken is átpréseli magát.
Gyakran jön a csótány a csőáttörések (vízvezetékek és elektromos hálózatok) melletti repedésekből. A csőhálózatok lehetővé teszik a közlekedésüket a lakások között. A csótányok különösen kedvelik a nedves környezetet, nagyon magas a folyadékigényük. Gyakran tartózkodnak a vizes helyiségek környékén, azaz a fürdőszobákban, konyhákban. A lefolyókban, szennyvíz hálózatban mindig találnak maguknak vizet és megfelelő búvóhelyet és élelmet is, valamint a lefolyókon keresztül is kiválóan tudnak közlekedni a lakások között.
Passzív úton: potyautasként
A csótányok általában társasházakban okoznak problémát, ahol sok ember lakik kis területen, és a lakások között összeköttetés van, ahol közlekedhetnek. Ilyenek a vízvezeték, csatornarendszer, elektromos hálózat, szemétledobó. A csótány azonban akár teljesen önálló családi házakban is meg tud jelenni, passzív úton. A passzív út azt jelenti, hogy nem önmagától jön be a csótány a házba vagy lakásba, hanem potyautasként mi magunk visszük be véletlenül.
A csótányok terjedésében a passzív útnak nagy szerepe van, így jutottak el tulajdonképpen a világon szinte mindenhova. Élelmiszerek között, berendezési tárgyakban megbújva kontinenseket hóditottak meg, ahol aztán könnyen elszaporodtak.
Nagyon gyakori, hogy használt berendezési tárgyat vásároltak a lakók, és egy csótányfertőzött lakásból származó berendezési tárgy könnyen hozhat magával nem várt vendégeket, azaz csótányokat. Különösképpen akkor, ha valamilyen konyhai berendezésről, például mikrohullámú sütőről, hűtőszekrényről van szó.
Így előzzük meg a befészkelésüket, elterjedésüket otthon
A csótányoktól megszabadulni nem egyszerű feladat, ellenálló képességük alkalmassá teszi őket arra, hogy néhány generációnyi idő alatt alkalmazkodjanak az ellenük bevetett vegyi anyagokhoz is. Sajnos sokszor – főleg társasházakban – nincs más megoldás ellenük, mint a központi rovarirtás, amely nem mondható környezetbarátnak.
A megelőzés nem merül ki a takarításban, hiszen a legtisztább helyeken is megjelenhetnek a kellemetlen ízeltlábúak. A konyhában figyeljünk arra, hogy a szemetesben, a tűzhely környékén és a lefolyóban ne maradjon zsír vagy ételmaradék, a mosogató szűrőjét is érdemes gyakran kitisztítani. A konyhabútor környékén ragasszuk le az esetleges repedéseket, tömjük be a réseket, főleg azokat, ahová befolyhat a víz.
A fürdőszobában a mosdó, a kád és a zuhanyzó lefolyóiba is helyezzünk olyan szűrőt, amelyen nem jutnak át a csótányok. Ezeket is rendszeresen tisztítsuk meg a hajszálaktól, a fogkrém- és a szappanmaradéktól.
A szellőzőkre – főleg a társasházakban – szereljünk szúnyoghálót, így megakadályozhatjuk, hogy a szomszéd lakásokból hozzánk is bejussanak a csótányok. A háziállataink etető- és itatótáljait tartsuk mindig tisztán, mert ezek is odacsábíthatják őket.
Tartsuk szem előtt előtt a csótányok elleni küzdelem során
- A rovarok elleni küzdelem során kerüljük a rovarölő szerek használatát. A csalidobozok vagy más csapdák csalogatószerekkel és ragasztócsíkokkal jobbak.
- A legjobb, ha a csalit sötét, meleg és nedves búvóhelyekre helyezzük el.
- Ügyeljünk arra, hogy az elpusztult rovarokat, szennyeződéseket, tojáscsomagokat és vedlési maradványokat megfelelő rögzítőfúvókával ellátott porszívóval szívjuk fel. Ezután cseréljük ki a porszívózsákot.
- A kártevőirtó termékek közé tartoznak a csalidobozok és a kovafölddel kevert por, ez utóbbi halálos, mert kiszárítja a csótányokat.
- Kifejezetten csótányoknak való csalétek gélt is használhatunk, ezek ára fajtától és kiszereléstől függően 2730 forinttól 10490 forintig terjedhet. Ennek az az előnye, hogy a csótány nem pusztul el azonnal, hanem a csali elfogyasztása után visszahúzódik a menedékébe, és csak ott pusztul el. Mivel a csótányok kannibálok, az elhullott csótány elfogyasztásával lenyelik a hatóanyagot, és elpusztulnak. Legjobb, ha az állatok búvóhelye elé helyezzük el a csalit, amit aztán kéthetente cserélünk.
Ha megjelentek, hívjunk inkább szakembert!
A csótányok esetében a legnagyobb probléma, hogy nem egyesével szaporodnak, hanem úgynevezett petetokot tesznek le. Egy ilyen petetokban a fajtól függően akár tizenkét-ötvenhat pete is megtalálható. Ahol egy csótány van, ott szinte biztosan lesz jóval több is. A csótányok leginkább este, éjszaka közlekednek, de erősebb fertőzöttség esetén akár napközben is megjelenhetnek
- mondta el a rovarirtó szakember.
Csótányirtás esetén főként a hideg, nedves helyeket, illetve azokat a helyiségeket kezelik a rovarirtók, ahol élelmiszer található, tehát a fürdőszobá, a WC-t, a konyhát és az éléskamrát. Az irtás költsége 15 ezer forint körül kezdődik, de az ár nagyban függ a fertőzöttség mértékétől és a lakás nagyságától.
A csótányirtást kétféle módszerrel tudjuk kivitelezni. Az egyik a géles módszer, amely egy mérgezett csalétek, amiben úgynevezett attraktáns (csalogatóanyag) található, ezeket a gél/zselé pöttyöket kell elfogyasztania a csótánynak, hogy a kezelés hatékony legyen. A géles kezelést főként megelőzésre, illetve alacsony fertőzöttség esetén célszerű alkalmazni. A géles módszer kombinálható irtószeres sávpermetezéssel, amely során a potenciális búvóhelyeket kezeljük, tehát például a szegélyléceket, stangokat
- tudtuk meg egy debreceni rovarirtó cég szakemberétől.
Ez utóbbinál a legfontosabb, hogy a sávpermetezés során úgynevezett tartós méregmezőt képeznek, mivel a mikrokapszulázott irtószereknek 10-12 hetes hatástartóssága is lehet (amennyiben a kezelést követően nem mossuk fel a padlóburkolatot 7-10 napig), így a csótány akár hetek múlva is megmérgeződhet, amennyiben rásétál a tartós méregmezőre.
Erős fertőzöttség esetén kombinált csótányirtást alkalmazunk, amely során a kezelést egy ULV hideg ködképzéses kiűzéssel (flush out) kezdik, mivel a csótány rejtőzködő életmódot folytató kártevő, amely elrejtőzik a legapróbb résben, repedésben, sötét helyeken. A csótányt a rejtekhelyéről egy aeroszolos légtérkezeléssel (hidegköd) űzzük ki, amely egy kiűző hatású irtószert tartalmaz, ezt követően perceken belül a csótányok el kezdenek menekülni a rejtekhelyükről, amikor is megfújjuk egy erős taglózó hatású irtószerrel. A kombinált csótányirtás esetén az ingatlant el kell hagyni 3-4 órára, hogy az irtószer ki tudja fejteni a hatását, ezt követően 1 órát kell szellőztetni. Előkészület tekintetében pedig annyit igényel, hogy a papírcsomagolásban vagy a szabadon lévő élelmiszereket el kell pakolni, be kell csomagolni.
Címlapkép: Getty Images