Ami az embernek öröm, az állatoknak az valóságos rémálom is lehet a szilveszterkor. Évről-évre még mindig rengeteg állat kóborol el ugyanis a hangos petárdázás, és tüzijátékok miatt. Éppen ezért az állatok védelme és biztonsága kiemelten fontos, különösen a zajos ünnepi időszakokban. Az állatvédők szerint rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy otthonunk biztonságos legyen a kedvenceink számára, lehetőleg zárjuk be az ajtókat és ablakokat, azért, hogy nyugodt menedéket tudjunk nyújtani, kutyáink, macskáinknak.
A felhőtlen ünneplés árnyoldala
Idén tizedik alkalommal szervezik meg az önkéntesekből álló szilveszteri tűzijáték és petárdázás miatt elkóboroló házikedvencek hazajuttatásában segítő összefogást, a Szilveszteri Állatmentő Ügyeletet. A szervezethez bárki bejelenthet elveszett vagy talált állatot a (70) 501 7142-es telefonszámon, vagy akár Facebook üzenetben. A szervezet minden évben átlagosan 1000 bejelentést kap bajba került állatok miatt, amelyeknek csak valamivel több mint fele jut haza.
Szilveszterkor több tízezer élőlény szenved mások szórakozása miatt, és a zajok és fényhatások vadállatokra gyakorolt hatásáról, az epilepsziában vagy autizmusban szenvedő betegekről nem is beszélve. Az állatvédők arra kérnek mindenkit, legyenek tekintettel a környezetükre is a bulizás alatt, és legalább a törvényeket tartsák be.
A szervezet a Hello Vidék megkeresésére elmondta, hogy az idei akciójukat már november óta szervezik, az elmúlt évek során pedig már több száz állatot vittek haza, és helyezett biztonságba. Pintér Attila a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet megálmodója szerint az évek során óriásivá nőtt az összefogás, elmondása szerint legalább 250 önkéntes jelentkezik már évente hozzájuk, akik különféle feladatokat vállalnak el: chipet olvasnak, fuvaroznak talált kutyát, befognak menekülő állatot vagy ideiglenesen fogadnak be rászorulót. Ilyen feladatokra még 2023.12.31 18 óráig várják a jelentkezőket a Facebook oldalukon.
Pár egyszerű trükkel csodát tehetünk
A legtöbb állatmenhely, és állatvédő szervezet szerint a legfontosabb, hogy ilyenkor semmiképpen se hagyjuk magára az állatokat. Ha a gazdi tudja, hogy az állata fél a hangos zajoktól, akkor még jobban készüljön fel erre az ünnepre - folytatta lapunknak Pintér Attila.
Ne csak szilveszter estére, mert már karácsonytól szilveszter utáni első hétvégéig bármikor lehet, akár fényes nappal is tűzijáték vagy petárda robbanás! Ebben az időszakban csak pórázon sétáltassa, és szilveszter este még sötétedés előtt legyen az utolsó séta, a kinti kutyát pedig vigye be a házba! Szilveszter este húzza be a függönyöket és kapcsoljon fel minden lámpát, tegyen be hagos zenét vagy menjen a tévé, és foglalkozzon a kutyával, kösse le a figyelmét, ha nagyon stresszes, hogy ne a kinti világra figyeljen. Ha szükséges, kérjen előtte állatorvostól természetes alapú nyugtatót az állatnak
- hívta fel a figyelmet.
Pintér Attila azt tanácsolja, hogyha tehetjük akkor jó ötlet lehet az ablakok elsötétítése és a lámpák falkapcsolása. Ha a kutya ezután is feszült még, akkor le kell kötni a figyelmét. Beszélhetünk hozzá nyugodt, kedves hangon, lehet játszani vele, étellel jutalmazni, de simogatni is szabad. A lényeg, hogyha látjuk, hogy fél a kutyánk, akkor maradjunk mellette - mert sokszor már a gazdi közelsége is nyugtatólag hat a kutyára -, és próbáljuk megnyugtatni és elterelni a figyelmét.
Arra a kérdésre, hogy a macskák vagy a kutyák viselik nehezebben a szilvesztert Pintér Attila azt mondta, erről nincsenek konkrét adataik, de feltehetően nincs sok különbség, inkább az állat jelleme, az hogy hol tölti a szilvesztert és mennyire érzi magát biztonságban határozza meg a viselkedését. Vannak kutyák, akik a meleg szobában átalusszák a szilvesztert, de olyan benti cicák is, akiket egész éjjel nyugtat a gazdájuk.
De nem csak ezek az állatok szenvedhetnek ilyenkor, hanem minden más házi- és vadállat is! Például a lovászok rendszeresen a lovaik mellett töltik ezt az estét, hogy az állataik ne szökjenek el, vagy törjék össze magukat félelmükben
- tette hozzá.
Ha mégis bekövetkezik a legrosszabb...
Ha már megtörtént a baj, és elmenekült otthonról a házi kedvencünk Pintér Attila szerint a legfontosabb az, hogy azonnal kezdjük keresni. Ne várjuk meg, hogy "majd úgyis hazatalál", mert ez a legtöbb esetben nem sikerül nekik. Amikor rémülten, kerítésen, árkon-bokron át menekülnek addig, amikor már nincs több erejük tovább menni, akkor már azt sem tudják, merről jöttek. Rémültek, fáradtak, és ha éjszaka fagypont alatt van a hőmérséklet és lefekszenek, akkor reggelre kihűlnek. De elütheti őket menekülés közben egy autó is, vagy beeshetnek valahova, ahonnan nem tudnak kijönni.
Tehát a gazdi induljon el, plakátoljon a környéken, kérdezze meg a szomszédokat, más kutyásokat, nem látták-e, menjen el állatorvoshoz is, és ha már ott van, vigye el az oltási könyvet is, és ellenőriztesse, jól szerepelnek-e az adatai a regisztrációban. De kérdezzen meg menhelyeket is, nem vitte-e be valaki. Valamint használja a közösségi médiát, tegyen ki egy nyilvános posztot a kutya fotójával, az eltűnés helyével és idejével és az ő telefonszámával, és ezt ossza minél több kutyás csoportba, és töltse fel a Szilveszteri Állatmentő Ügyelet Facebook-oldalára is
- jegyezte meg.
Érthető módon a koronavírus alatt jóval kevesebb volt a bejelentések száma azóta azonban ismét megugrott a szám, és azóta se csökkent sokat. A szakember szerint átlagosan 1000 állatot jelentenek be hozzájuk a szilveszter miatt, és ennek csak valamivel több, mint a fele jut minden évben haza. Ugyanakkor csalóka lehet ez a szám is, mivel nagyon sok kutyát be se jelentenek, és az egyéb állatokról, háztáji és vadállatokról főleg nem is beszélve.
A valós szám éppen ezért jóval nagyobb lehet. Itt érdemes megemlíteni a tatai öreg tavat, ahol tavaly a petárdázás miatt megközelítőleg 13 ezer lúd hagyta el. Tata város önkormányzata még 2018 őszén szavazott meg egy rendeletet, amelyben a pirotechnikai eszközök használatának korlátozásával védik meg az Öreg-tónál telelő madarakat, mivel a tűzijátékkal együtt járó fény- és hanghatások elriasztják a nyugalomra vágyó vadludakat. 2022 utolsó napjának éjjelén azonban a szabályt szilveszterkor többen is megszegték, és folyamatosan durrogtattak.
Sokan még mindig fittyet hánynak a szabályokra
Bár hazánkban 2013 óta törvény kötelezi a kutyatulajdonosokat ebük chippelésére, sokan még mindig fittyet hánynak erre, pedig ennek elmulasztása komoly pénzbüntetést von maga után. A mikrochip beültetésének lényege az, hogy minden eb regisztrálva legyen, ezáltal ugyanis könnyen megtekinthető az állat orvosi aktája és tulajdonosának kiléte.
A chip segítségével több ezer elkóborolt kutya juthat haza. Éppen ezért egyre több Mol töltőállomáson vannak már mikrochip leolvasók is, így ha elkóborolt állatot talál valaki, akkor ezek az eszközök segíthetnek az állat azonosításában és a gazdával való kapcsolatfelvételben.
Manapság létezik normál, vagy mini chip, amelyek méretükben különböznek kissé, illetőleg újdonságként megjelent a biothermo chip, ami az azonosításon kívül a kutya belső testhőmérsékletét is képes mérni, így az állatorvosnál nem kell azzal bajlódni. A kutya chip ára regisztrációval együtt 8.000 és 12.000 Ft között mozog. Bár a törvények világosan fogalmaznak, még mindig rengeteg kutyában nincs chip. Aki nem tartja be a törvényt, azzal szabálysértést követ el, amit viszont kemény bírsággal szankcionál a Magyar Állam. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Kormány Rendelet alapján:
- Transzponderrel való megjelölés elmulasztása” miatt 45.000-135.000 forintos bírságot szabnak ki.
- Ezek az összegek még durvábbak, ha a kutya jogi személy / gazdálkodó szervezet tulajdonában van. Ebben az esetben a chippelés hiánya 675.000, a veszettségi oltás elmulasztása pedig kemény 1.125.000 forint bírságot jelent.
Amennyiben nincs chip a kutyában, vagy a készülék nincs regisztrálva, fel lehet keresni a közeli menhelyeket, hátha megfordult már náluk az eb. Ugyanakkor arra is fel kell készülnünk, hogy nem biztos, hogy a menhelyen találunk rá kedvencünkre: a tapasztalat azt mutatja, hogy általában nincs férőhelyük, így csak várólistára tudják felvenni az adott kutyát. Erről, és a hazai menhelyek jelenlegi helyzetéről korábban ebben a cikkünkben írtunk. Azoknak, akik szeretnének többet tudni a hazai állatvédő otthonokról jó kapaszkodót nyújthat az állatvédő szervezetek országos listája, ami itt megtekinthető.
Hogy tudunk segíteni, ha kóbor kutyát találunk?
A legfontosabb, ha egy idegen kutyával találkozunk, akkor csak akkor kíséreljük meg az állatot a leolvasó helyre szállítani, ha úgy érezzük, hogy ezzel saját, vagy mások testi épségét nem veszélyeztetjük. Ha a kutya agresszív, ne próbálkozz a befogásával - mondta lapunk megkeresésére a Vigyél Haza Alapítvány vezetője.
Óvári András a Hello Vidéknek azt is elmondta, hogyha lehet akkor az állatot vigyük el a hozzánk legközelebbi ingyenes mikrochip leolvasó helyre, ahol meggyőződnek arról, hogy van-e a kutyában mikrochip, és ha igen, akkor leolvassák annak a számát.
Alapítványunk a MOL-lal, állatbarát éttermekkel, kávézókkal szállodákkal, önkormányzatokkal együttműködve, több mint 260 ingyenes leolvasó helyett hozott létre, melyeket itt is megtalálhatsz
- hívta fel a figyelmet.
A szakember szerint ha a talált állatban van mikrochip akkor az ingyenes mikrochip leolvasó hely felveszi a kapcsolatot alapaítványuk valamelyik önkéntes állatorvosával, és bediktálja a chipben szereplő 15 jegyű számsort.
Önkéntes állatorvosaink, a megadott számsor alapján azonnal ellenőrzik, hogy a mikrochip regisztrálva van-e és az adatok alapján megkísérlik a kutya gazdáját értesíteni, hogy hol veheti át az állatot. (Az állatorvosi adatbázisban a személyes adatokat kizárólag az erre jogosult állatorvosok tekinthetik meg, ezért ezt nem adhatják ki másoknak: csak ők intézkedhetnek…és intézkednek is
- tette hozzá.
Óvári András szerint sajnos előfordulhat, hogy bár van mikrochip a kutyában, de nincsen regisztrálva a rendszerben, vagy a gazdája a megadott telefonszámon már nem elérhető. Ebben az esetben önkéntes állatorvosaik nem tudnak a továbbiakban segíteni és erről értesítik a leolvasó helyet.
Címlapkép: Getty Images