Milliók élnek romos otthonokban, egészségtelen körülmények között Magyarországon.
Magyarországon 2-3 millió embert érint a lakhatási szegénység valamely formája. Az érintettek rossz körülmények között élnek, nem megfelelő minőségű, méretű otthonokban, illetve sok esetben keresetük sem fedezi a lakás fenntartási költségeit. A túlárazott albérletek és a milliós négyzetméteráron kínált ingatlanok csak tovább erősítik a feszültséget - írja a Pénzcentrum.
Tombol a lakhatási szegénység Magyarországon
Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa a lapnak elmondta, hogy hazánkban több indikátor alapján mérik a lakhatási szegénységet. Vizsgálják a megfizethetőséget, a lakásminőséget, az energiahatékonyságot, alapszolgáltatásokat vagy infrastruktúrához való hozzáférést, a lakások zsúfoltságát, valamint területi jogi szempontokat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-as adatai szerint körülbelül 150-160 ezer ingatlan van Magyarországon, ahol hiányzik az alapvető infrastruktúra, vagyis nincs áram, fűtés és víz. Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak körülbelül 1,5-2 százaléka lehet érintett.
A lakosság 20 százaléka él olyan lakásban, amely rossz minőségű, vagyis beázik, vizesednek a falak, nem megfelelőek a nyílászárók stb. Ez nagyjából 700-800 ezer ingatlan Magyarországon”
– mondta Lukács György.
A szakértő szerint a túlzsúfoltság is súlyos probléma. A magyar lakosság körülbelül 16-17 százaléka él olyan ingatlanban, amely az európai sztenderd szerint túlzsúfoltnak számít, vagyis például nincs minden nagykorú felnőttnek legalább egy félszobája.
A lakhatási szegénység kategóriájába sorolandó még a lakásfenntartási arány, a jövedelem és a fenntartási költségek aránya. Ha a háztartások számára elérhető jövedelem 30-40 százalékánál többet kell a lakhatásra fordítani, akkor már lakhatási szegénységről beszélünk”
– fogalmazott.
Ez Magyarországon 11-12 százalékot érint, viszont, ha a piaci alapon albérletet bérlőkkel és a lakáshitelt törlesztőkkel is számolunk, akkor a lakosságnak akár már 20-25 százaléka is beleeshet ebbe a kategóriába.
Peremvidék
Egy országot jellemző kulturális, szociális adottságok a lakhatási szokásokra is hatással lehetnek, ezáltal specifikus helyzeteket szülve. Magyarországi helyi specifikumnak tekinthetők a szegregátumok és a külterületek, zártkertek hangsúlyosabbá válása.
Szegregátumnak nevezzük a területeket, ahol térben elkülönülten és koncentráltan élnek hátrányos helyzetű személyek, akik többszörösen ki vannak téve a társadalmi kirekesztődés mechanizmusának.
Lukács György elmondta, hogy Magyarországon nagyjából 300 ezer ember él szegregátumokban. A KSH körülbelül 900 településen 1300 szegregátumot jegyez a 2011-es népszámlálás idején. Hozzáfűzte, hogy a 2021-es kapcsolódó népszámlálási adatok ugyan még nem érkeztek meg, de nagy változás nem valószínű.
A felmérések alapján nagyságrendileg 150 ezer ember él jelenleg külterületi, zártkerti ingatlanban. Fiatal párok, családok, akik nehezen tudtak első lakáshoz jutni, különböző agglomerációk szélső területein, külterületen vásároltak házat. Ezeket az otthonokat ugyan felújíthatják, de alapvetően az esetek jelentős részében az infrastruktúra, kommunális ellátottság hiányos”
– fűzte hozzá.
Címlapkép: Getty Images