Az aktuális piaci helyzetben embert próbáló és pénztárcát nem kímélő kihívásnak tűnik a saját ingatlan vásárlása. Sokakban felmerülhet az úgynevezett „szerencseszerződés” kötésének lehetősége, vagyis, hogy szerződésbe foglalt módon gondoskodjon segítségre szoruló idősekről házaikért, lakásaikért cserébe. A közösségi médiában található eltartási szerződéses hirdetések nyomába eredt most a Pénzcentrum és utánajártak, hogyan működhetnek ezek az ügyletek 2024-ben. Ingatlan és jogi szakértőket kérdeztek, hogy ez lehet-e a legjobb módszer a lakáshoz jutásra a giga hitelek helyett.
Még mindig gyakran találkozhatunk akár a közösségi médiában is azokkal a hirdetésekkel vagy csoportokkal, ahol kifejezetten olyan idős embereket keresnek, akik ingatlanjukért cserébe úgynevezett tartási szerződést kötnének. Sokakban felmerülhet a gondolat az elszállt négyzetméterárakat látva, hogy talán ez lehet a „szerencséjük”, a kiút, hogy megfizethető konstrukcióval ingatlanhoz jussanak.
A kérdés csupán csak az, hogy ezek a szerződések valóban jó opciót jelentenek, vagy csak látszatmegoldást? Egyáltalán mennyire legális társkereső hirdetésekhez hasonlóan kétes csoportokban, egyértelműen vagyonszerzési szándékkal felkutatni a magukat önállóan már nehezen ellátó idős embereket, akik értékes ingatlannal rendelkeznek? A Pénzcentrum szakértőket kérdezett az életjáradék és eltartási szerződéses ügyletekről, népszerűségükről, a legkétesebb esetekről, illetve arról, hogy hogyan lehet ez mégis egy win-win történet.
Mit gondolnak a szakemberek?
A számunkra most is viszonylag nagyszámúnak tűnő hirdetés kapcsán Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy ez az adásvételi konstrukció valójában a 2010-es évek végén, amikor az ingatlanárak robbanásszerűen növekedtek akkor élte fénykorát.
Abban az időszakban egyre gyakrabban tűntek fel a piacon olyan szerződéskötések, ahol egy- egy idősebb tulajdonos ingatlanát egy összegű kifizetés mellett havi rendszeres járandóságért cserébe vásárolták meg fiatal vevők. Ez akkoriban egy mindenki számára nyerő helyzetet eredményezhetett, mert a vételár a holtig tartó haszonélvezet miatt a piaci árszintnél olcsóbb volt, az eladó pedig egy nagyobb összeghez juthatott és még havi járandóságot is kapott az eladott ingatlan ellenértékeként
- emelte ki a szakember.
Ha a felek másképp nem rendelkeznek a tartási szerződés a jogosult halálig tart, ezért ezeket az ún. „szerencseszerződések” kategóriájába soroljuk. Ugyanis pontosan nem lehet tudni, hogy az eltartott meddig fog élni, azaz milyen hosszú ideig, és esetlegesen milyen terjedelemben – például egészségi állapot megromlása esetén akár 24 órás ápolás útján – kell a részére tartást nyújtani
- fogalmazott dr. Szabó Kristóf Lajos ügyvéd, ingatlanforgalmi szakjogász, földhivatali és földügyi szakértő.
Az ügyvéd szerint kétségtelen, hogy a szerződések mindkét oldalán léteznek olyan tényezők, amelyek népszerűvé tehetik ezt a megoldást.
Mivel egyre inkább elöregedő társadalomban élünk, növekszik a gondozásra szorulók száma, és Magyarországon még mindig tipikus a saját ingatlantulajdon, különösen az idősebb generáció körében. Emellett az alacsony nyugdíjak, valamint az infláció mind hozzájárul ahhoz, hogy az egyedül maradt vagy bizalmast kereső idősek ilyen módon gondoskodjanak utolsó éveikről”
- jegyezte meg.
Eltartói oldalról tipikusan a magas ingatlanárak miatt csábító gondolat a szerződés szerencse elemében bizakodva „olcsón” ingatlantulajdont remélni.
Milyen szabályokra kell figyelni? Hogyan kerüljük el az átveréseket? Erről többet a Pénzcentrum teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images