A Duna közelsége a Dunakanyarnál lévő településeken, emeli az ingatlanok árát, ugyanakkor ez nem igaz például egy Tisza menti, kisebb település esetében.
Az elmúlt időszakot meghatározták az árvízzel kapcsolatos események. A korai felkészülés, előkészületek sok esetben elkerülhetetlenek voltak a komolyabb károk megelőzése érdekében. Ennek ellenére rengeteg otthon került veszélybe és sorra érkeztek a hírek az elárasztott területekről, házakról.
Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője a Pénzcentrumnak elmondta, hogy tapasztalatuk szerint általában nem tekinthetők olcsóbbnak azok a települések, amelyek lehetséges ártérben találhatóak.
Lokációtól függően változik, hogy az adott folyó közelsége forintosítható előny vagy az ingatlan árát negatívan befolyásoló tényező. A Duna közelsége a Dunakanyarnál lévő településeken, például Szentendrén emeli az árat, de jó példa erre a népszerű Római-part is Budapesten
– fogalmazott a szakértő, és elmondta, hogy az azonban kijelenthető, hogy a víz közelsége befolyásolja az eladhatóságot és jelentős szempont, ami hatással van a vásárlók döntésére. Hol lendít a keresleten, hol pedig visszaveti az érdeklődést.
Korábbi kutatásokból egyértelműen látszik, hogy ingatlanvásárlásnál a legfontosabb szempont, hogy a kinézett lakás vagy ház mennyibe kerül. A második legfontosabb tényező viszont a lokáció. Ez azt jelenti, hogy azoknál, akik ingatlanvásárlásra készülnek, kizáró ok, ha egy ingatlan nem felel meg a lokációval, a lakókörnyezettel szemben támasztott elvárásainak. Ilyen lehet például egy árvízveszélyes helyszín is
– mondta Bohus Péter, a zenga.hu PR vezetője.
Hozzáfűzte, hogy ennek ellenére a zenga.hu ingatlankereső portálon a lakáskeresők második legnépszerűbb szabadszavas keresőszónak a vízpartot adták meg, amely arra utal, hogy a vizek környékén erőteljes az ingatlanvásárlási igény és mivel az első húsz kifejezés között megtalálható Ráckeve és a Duna-part is, ezért arra következtethetünk, hogy a keresőkben nincs egyfajta állandó veszélyérzet, idegenkedés, hogy olyan területen vásároljanak, amelyet olykor elönthet a Duna.
Erre talán még erőteljesebb példa Bohus Péter szerint, hogy szeptemberben már a leggyakoribb szabadszavas keresőszavak közé került az említetteken túl a közvetlen vízparti, a tó és a stég kifejezés is.
A kínálat szempontjából mindkettő szakember arról számolt be, hogy mindössze a hirdetések 0,3 százaléka sorolható a vízparti vagy árteres ingatlanok közé.
Bohus Péter megjegyezte, hogy konkrétan az árteres terület, ártér csak akkor kerül bele a szövegbe eladói oldalról, ha éppen azt szeretné a tulajdonos hangsúlyozni, hogy a víztől biztonságos távolságra van az ingatlan.
A szakember szerint a keresésekből egyértelműen látszik, hogy a vásárlók szeretik a vízparti ingatlanokat, a természetközeliséget, a kikapcsolódási lehetőségeket és sok esetben ezek az ártérre épített házak a prémium, luxus kategóriájú ingatlanok közé sorolandóak, amelynél a környezet az elsődleges szempont és nem az árazás. Az olcsóbb telekárak miatti felvásárlások, engedély nélküli építkezések inkább az elmúlt évtizedekre voltak jellemzőek.
Hitelből ártéri ingatlan?
Az ártérben vagy hullámtérben felhúzott ingatlanokra a fentiek alapján bőven akad kereslet. Azonban felmerülhet a kérdés, ha nem áll rendelkezésre a vételár teljes összege, akkor mit tehetünk, hogy kiegészítsük a büdzsénket. Első körben mindenki a hitelre gondolhat, de az árvízkárok miatti kockázat okán valószínűsíthető, hogy sok bank nem szívesen kezeli fedezetként, hagyományos lakáshiteleknél, jelzáloghiteleknél az ilyen ingatlanokat. A lap Argyelán Józsefet, a Bankmonitor elemzési igazgatóját kérdezte arról, hogy milyen lehetőségei vannak annak, aki árterületen vagy hullámtérben vásárolna.
Alapvetően két nehéz kérdés is felmerülhet. Az egyik, hogy hogyan ítéli meg a hitelező bank az adott ingatlant. Számos pénzintézet elzárkózik ártéren lévő ingatlanok finanszírozásától, fedezetbe vonásától. Ez azonban nem igaz a teljes szektorra, van olyan bank, amelyik megfinanszíroz ilyen házat.Viszont ott is elvárás, hogy az ingatlanra legyen megfelelő, az árvízkárok esetén is térítő biztosítás
– fogalmazott.
Elmondta, hogy a másik kulcskérdés, hogy mit mondanak erre a biztosítók, hiszen a biztosítók alapesetben nem kötnek biztosítást ártéren, hullámtéren fekvő ingatlanra. Ha pedig kötnek biztosítást, akkor ott jellemzően a vízkárokból eredő károk esetén nem fizetnek. Olyan biztosítást nagyon nehéz találni, amely ilyen ingatlan esetében árvízkárra is fizet. A Pénzcentrum a szakértőt kérdezte a családokra vonatkozó támogatásokról is.
CSOK Plusz esetében a jogszabály nem ír elő semmilyen speciális szabályt erre a helyzetre. Ha az ingatlan lakóingatlan, megfelelő alapterületű, akkor elvileg megfinanszírozható a vásárlás támogatott hitelből. Itt is kikötés – jogszabály alapján is – a megfelelő biztosítás. Illetve támogatásról lévén szó különösen fontos, hogy a bank és biztosító mit mond erre a helyzetre. A jogszabályi előírások teljesülése esetén is mondhatja azt a bank, hogy saját kockázati döntésében nem nyújt CSOK Pluszt az érdeklődőnek
– részletezte és megjegyezte, hogy a Falusi CSOK ezzel szemben annyiban különleges, hogy ott nincs banki kockázati bírálat, mert az nem hitel. Megfelelő biztosítást azonban ezen ingatlanok esetében is kötni kell.
Címlapkép: Getty Images